Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Közlemények – Mitteilungen - Kralovánszky Alán: Előzetes jelentés az 1965. évi székesfehérvári feltárásokról. – Vorbericht über die mittelalterlichen Ausgrabungen in Székesfehérvár in 1965. VIII–IX, 1967–68. p. 253–262.

4. ábra A fal anyaga, struktúrája azonos és alapozási mélysége mindenütt 108,00—108,10 m között volt megfigyelhető. Természetszerűen szélességüket nem lehetett megállapítani, mivel csak belső szélük volt látható. Átvágásuk lehetetlen, mivel a rajtuk álló házak e falon nyugszanak. A maradványok alapján megállapítható, hogy a saroktelek telekhatárainak nyomvonalával egybeesőén húzódik e széles fal, más szóval nyomvonala a későbbi évszázadok során át azonos telekhatárt hagyományozott át az újkorig. Mivel jelenlegi tudásunk szerint ezen U-alakhoz hasonló alaprajzzal rendelkező falon belül semmi olyan építészeti emlék nem került elő, amely értelmezhetné e széles kerítésfal védelmi és felhasználási vonatkozásait; valamilyen reprezentációs, hadi, közigazgatási, vagy gazdasági célra szolgáló nagyobb területet keríthetett be. E szabad terület minimum 350 m

2 nagyságú, tehát mintegy 1.000 ember befogadására alkalmas. Sajnos nyugati záróvonala ismeretlen. Építése a I. sz. kerítésfal készítése után történt, mivel arra ráépült. A II. sz. kerítésfalnál is későbbi, mert a Táncsics u. 4. sz. ház északi tűzfala alatti szakaszon úgy tűnik, hogy e falhoz hozzáépítették. Építésének időbeli felső határa a II. sz. sírkápolna építési ideje, mivel annak apszisát e falra építették. /. sz. sírkápolna (ú. n. István király sírkápolnája). XII. század A szükségessé vált hitelesítő feltárás során kiderült, hogy a kápolna a korábbi feltárás eredményeitől részben eltérően a) félköríves apszisú, egyhajós, tengelyében központi kőfalú sírkamrával rendelkező sírkápolna volt; b) északról a királyi bazilika déli oldalhajójához építették oly módon, hogy az I. sz. prépostsági kerítésfal már lebontott, egyik szakaszának meghagyott részére alapozták az apszisát; c) a II. sz. prépostsági kerítés-falhoz csatlakozott az apszis nyugati falszakasza, ill. az északi és a déli zárófalai oly módon, hogy a II. sz. prépostsági kerítés fal a sírkápolna területére eső egységét a sírkápolna járószintjéig lebontották; d) a hajó tengelyében habarccsal kötött, téglalap alaprajzú központi sírkamrát készítettek, s ettől északra egy halottat is eltemettek; e) a sírkápolna északkeleti negyedében a XVIII— XIX. sz-ban valamilyen kőépítményt emeltek, s ekkor kitermelték az itt talált korábbi falmaradványokat ; f) a kápolna nyugati harmadában a déli oldalfalból 1938-ban mintegy 2 m hosszan teljesen kitermelték a köveket a betonkoszorú készítése során; g) a kápolna nyugati zárófala nem volt egyértelműen pontos méretekkel megállapítható, mivel az újkorban egy részét kitermelték és a helyére épített épület későbbi részleges kitermelésével kapcsolatos bolygatás ezt nem tette lehetővé. A sírkápolna műszaki adatai : teljes hossz: 11,80 m sírkamra hossza 2,80 m. teljes szélesség 6,10 m sírkamra szélessége 1,40 m apszis belső hossza 3,70 m sírkamra falvastagsága 0,30m apszis belső szélessége 3,90 m alapozási mélysége 107,50 hajó belső hossza 6,50 m apszis alapozási mélysége 108,20 m hajó belső szélessége 4,40 m hajó alapozási mélysége: 107,78 m apszis falvastagsága 0,70 m belső járószint 109,15 m hajó déli falvastagsága 0,90 m külső járószint 109,20 m (5. sz. ábra) Az apszis — mint korábbról ismeretes — kisméretű, szépen faragott, két oldalt rakott kváderkőből és közbül öntött technikával készült. A déli hajófal 10—13 cm. átmérőjű, durván faragott kőből készült, oltatlan mészszel kötve. Nem lehet igazolni, de feltételezhető, hogy a sírkápolna és a királyi bazilika déli oldalhajója között ajtónyílás volt. Ugyancsak felvethető, hogy az I. sz. sírkápolna és a II. sz. sírkápolna között is lehetett ajtónyílás. Mindkét ajtónyílás rekonstruálható járószintje magasabban volt, mint a jelenleg megmaradt falak magasságának szintje. A központi sírkamra fala igen gyenge minőségű, kis kődarabokból épült és belső falsíkja kissé behúzott vakolatú. E vakolaton semmi olyan lenyomat nem látható, amely arra engedne következtethetni, hogy kő vagy márvány lapokkal lehetett kibélelve. Viszont valószínűnek 17 257