Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Közlemények – Mitteilungen - Kralovánszky Alán: Előzetes jelentés az 1965. évi székesfehérvári feltárásokról. – Vorbericht über die mittelalterlichen Ausgrabungen in Székesfehérvár in 1965. VIII–IX, 1967–68. p. 253–262.

I. sz. kápolna ( ári. ISTVÁN -SÍRKÁPOLNA) NY~K-i keresztmetszet Mai lépcső 5. ábra lehet tartani, hogy a sír teteje egy vagy több darabból álló fedkővel lehetett lefedve. A kápolna tengelyében központi elhelyezésben levő sírkamrában fekvő halott minden bizonnyal a sírkápolna építtetője. Bár a sírkamrát 1936-ban már megtalálták, az értékelésénél nem vették figyelembe. Mi magunk nem találtunk már a sírban semmi leletanyagot; Dercsényi Dezső publikációjából viszont tudjuk, hogy valószínű­leg ruhához tartozó aranyszálak voltak az egyik sarok­ban. Sajnálatos tény, hogy nem ismerjük, voltak-e ember­csontok is 1936-ban a sírkamrában, avagy nem. Ezt annál is fontosabb lenne tudni, mivel az eddigi kutatás Gerevich és Dercsényi nyomán István király 1083-ban történt szenttéavatása és exhumálása nyomán épített sírkápolnájának tartotta. Magunk részéről e véleményt elfogadni nem tudjuk, mert a hitelesítő feltárás adatai ezt nem támasztják alá, sőt egyenesen cáfolni látszanak. Ezen felül sem történeti, sem egyéb okok nem támasztják alá ezt a feltételezést. Indokaink az alábbiak: 1. A központi sírkamra igen szegényes és minőségileg gyenge kivitelű, fala nem egyenes, alaprajza sem szabályos. Semmi díszesebb kibélelésre (kő, vagy márványlap) nincsen nyom. 2. A sírkamra mellett közvetlenül, azzal párhuzamosan az északi oldalon, valószínűleg a kápolna építésével közel egyidőben eltemetett halott feküdt. (Megjegy­zendő, hogy e halott a templom építésével egyidő­ben történő eltemetése abszolút módon nem iga­zolható, mivel az I. sz. sírkápolnában és közvet­len közelében 20 olyan sír került elő 1965-ben, amelyek ugyancsak melléklet nélküliek voltak, kelet-nyugati tájolással és közel azonos sírmélység­gel rendelkeztek. Zavarja az összképet az a tény, hogy az István Király Múzeum birtokában van egy olyan 1936-ban készült fénykép, amely az I. sz. sírkápolnát ábrázolja és e fényképen 14—15 sírt jelző tábla is látható, amelynek adatai (mélység, tájolás, melléklet, stb.) nem ismeretesek. 3. A művészettörténeti irodalmunk szerint említett 1083-ban épült állítólagos sírkápolnára vonatko­zóan semmi írásos adattal nem találkoztunk. Der­csényi Dezső Gerevich Tiborra, Gerevich Tibor pedig Henszlmannra hivatkozik ebben az eset­ben. Henszlmann viszont hivatkozás nélkül állítja, hogy László király István testét „mint azt másutt olvassuk, díszes emlékbe (aedicula) helyezi el". Ha viszont az építésre vonatkozóan valóban lenne adat, azt elsősorban Hartvik, illetve a későbbi for­rások feltétlenül többszörösen megemlítették volna, hiszen István kultusza a századok folyamán egyre erősödött. 4. Igen valószínűtlennek tartható, hogy István királyt ne abba a templomba temessék el, amelyet ő alapí­tott és építtetett. Ez ellentmondásban lenne István nyilvánvaló akaratával. 5. A mellette lévő sír kápolna biztosan nem királyi sírkápolna. Teljesen valószínűtlen az, hogy szent István sírkápolnájához egy nem királyi sírkápolna épülhessen. Úgy gondoljuk, hogy a II. sírkápolna visszaható bizonyító erővel bír ebben az esetben. A kápolnát tehát olyan egyházi, vagy világi főúr (csa­ládi?) sír kápolnájának véljük, amelynek tulajdonosa mivel nem király, a bazilikában nem temetkezhetett. Viszont rangjánál fogva, miként életében úgy halálában is a királyok közelében élhetett és temetkezhetett. Épí­tésének relatív kora a II. sz. prépostsági kerítésfal és a II. sz. sírkápolna építése közé keltezhető. 77. sz. sírkápolna. XII— XIII. század Az I. sz. sírkápolnától délre, annak déli zárófalával párhuzamosan, azonos tájolásban, de kissé nagyobb és magasabb szinten fekvő, egyhajós, félköríves apszissal rendelkező sírkápolna került elő. Az apszis falának északi felét a hajó északi zárófalával és ennek alapján a kápolna északi belső felével együtt 1938-ban pusztították el, amikor az I. sz. sírkápolna köré 130 cm széles betonkoszorút készítettek. A kápolna nyugati zárófala — hasonlóan az I. sz. sírkápolnáéval — a mai Táncsics utca alá esik. A záróvonal meghatá­rozása végett a nyugati és déli falak meglétének eldön­tésére az úttest egyes helyein is feltárást végeztünk és mindkét falat meg is találtuk. A nyugati zárófal mellett közvetlenül, azzal párhuzamosan a nyugati oldalon ugyan­csak középkori falmaradvány húzódik, amelynek széles­sége 60 cm, alapozási mélysége megegyezik a kápolna 258

Next

/
Thumbnails
Contents