Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)
Közlemények – Mitteilungen - Mesterházy Károly: Az utrechti zsoltár avar ábrázolásai. – The Avar Figures of the Utrecht Psalm. VIII–IX, 1967–68. p. 245–248. t. LXII.
Ez a földi régió. Az égi régióban az Úr fekszik egy ágyon mindkét oldalán három-három angyal siet felé és kelti, 24. Serkenj fel, miért alszol Uram ? kelj fel! Hasonló jellegű illusztrációval díszítette a zsoltár rajzolója a 26. zsoltárt is (fol. 15 recto). 5 Felvetődik a kérdés, kiket ábrázol az illusztráció ellenséges lovascsapata? Vajon egy valódi, egykor valóban létező, néven nevezhető, vagy pedig tudós spekuláció ihlette harcosokat láthatunk a képen? Hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, magából az illusztráció adta lehetőségekből kell kiindulnunk. Legfontosabb számunkra a harcosok felszerelése. Vegyük sorra először a falakon belül állók felszerelését. Valamennyi harcos gyalogos, sisakot viselnek, fegyverzetük pajzs és lándzsa. A sisakok rajza nagyon hasonlít az antik tarajos sisakokéra, de a karoling kori párhuzamaikat is könnyen fellelhetjük. 6 A pajzsok rajzai a frank harcosok jellegzetes kerek pajzsai után készültek, még a pajzsdudorok formája is meghatározható. 7 Ugyanilyen pajzsokat láthatunk a IX. századi miniaturákon is, Kopasz Károly bibliájában (843—851), a St. galleni Psaltérium Aureumban Saul király kíséretében levő harcosok kezében. (1. és 2. ábra) 8 1. ábra 2. ábra J. BECKWITH: op. cit. 39. kép. «A. DEMMIN: Die Kriegswaffen (Lipcse 1893) 501. p. 7. kép; 400. p. 3-4. kép; 449. p. 2 kép. 7 H. DANNHEIMER: Die germanischen Funde der späten Kaiserzeit und des frühen Mittelalters in Mittelfranken. (Berlin 1962) 50. t. 2, 3; 26. t. 22; 54. t. 2. « J. BECKWITH: op. cit. 47. kép; W. BOEHEIM: Handbuch der Waffenkunde (Lipcse 1890) 360. kép; A. DEMMIN: op. cit. 357.; W. BEOHEIM: op. cit. 179 es 180. kép. A falakon belül tehát kétségkívül gyalogos frank katonákat ábrázolt a zsoltár művésze. A várost megtámadó ellenség valamennyi harcosa lovas. Fegyverzetük lándzsa, pajzs és visszacsapó íj. A lovasok feje fedetlen, ruházatukat pontosan nem lehet megállapítani. Vegyük sorra először a teljes egészében megrajzolt lószerszámot. A lovak kantárján homlokszíj és orradzó van, amelyet a karoling miniaturák lovasábrázolásain nem találunk meg, de gyakran előfordul az avaroknál és a steppei népeknél. 9 Jellegzetesebb azonban a nyereg ábrázolása. A nyereg hátsó kapája hátrahajlik és viszonylag magas. A heveder nagyjából a nyereg első harmadánál van felerősítve. Úgy látszik, hogy a nyeregtakaróhoz vagy az oldalbőrhöz kapcsolódik a farhám és a szügyelő.) LXII. t. 2. Ezt a nyeregformát nem tudjuk a nyugati nyergek sorába beilleszteni. Az összes nyugati IX. századi emléken más nyereggel találkozunk. A brioudei St. Julien reliefjének lovasábrázolása talán X. századi, itt már a magas nyeregkápákat figyelhetjük meg amelyekhez széles szügyelő és farhám kapcsolódik. A nyereg elülső részéről bőr szíj kengyel lóg le (3. ábra). 1 " Ugyan3. ábra ilyen nyerget láthatunk a st. galleni Psaltérium Aureumban is, ahol a nyeregkápák félkörívesek, a ló hátára merőlegesek és alacsonyak. Ez a IX. század végi állapotot jelzi (4. ábra). 11 Kopasz Károly imakönyvének elefántcsont borítólapján, amely az utrechti zsoltárkönyv 26. zsoltára illusztrációjának másolata lényegében, szintén ezt a nyugati típusú nyerget figyelhetjük meg (870 körül). 12 A Harun al Rasid által Nagy Károlynak ajándékozott sakkjáték egyik lovas figurájának nyerge úgy látszik hátsó kápa, ill. támla nélküli, az elülső kápa pedig hasig felér 8 Lásd Saul király lovát a szt. galleni Psaltérium Aureumban és a brioudei St. Julien reliefjének egyik lovasábrázolását: A. DEMMIN: op. cit. 357 és 355.; LÁSZLÓ GY. A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Arch. Hung. 26 (1943) 46. kép: a csókái avar lószerszám; LÁSZLÓ GY: Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve (1942). 131: a szobi 90. sír lószerszámja, V. t. 4: hiung nuk felvonulása; 154. oldalon Tang kori lovasszobron, stb. w A. DEMMIN: op. cit. 355.; NAGY G.: Arch. Ért. 25/1891) 123. inkább X. századinak tartja. " W. BOEHEIM: op. cit. 134. kép; A. DEMMIN: op. cit. 357. и J. BECKWITH: op. cit. 40. kép. 246
