Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Évi jelentés 1965–1966 – Jahresbericht 1965–1966 - Bánki Zsuzsanna: Régészeti kutatások. VIII–IX, 1967–68. p. 179–180.

Der rasche Zuwachs unserer Sammlungen zeitigte eine weitere Verknappung unserer Lagerräume. Diesem Mangel konnte durch das Mieten neuer Räumlichkeiten (um die YblNachlassenschaft und andere Ausstellungsobjekte unterbringen zu können) im Schloß von Lovasberény nur zu Teil Abhilfe geschafft werden. In unserer Restaurierungswerkstätte wurden 1965 54 528, im Jahr 1966 sogar 57 384 Objekte repariert und konserviert. Ähnlich gestaltete sich auch die Inventarisierung der neu hinzugekommenen Objekte. Im Laufe des Jahres 1965 wurden 53 072, 1966 43 097 Objekte registriert. 1965/66 hatten wir 8231 deskriptive Kartons angefertigt. Unsere Bibliothek ist in den beiden Jahren um 1095 Bände und um 456 ZeitschriftenJahrgänge reicher geworden. Auch die Zahl der Belege unseres Museums hatte sich 1965/66 um 7859 St. erhöht. Unser Fotoarchiv zählte Ende 1966 20 162 Aufnahmen. Im Mittelpunkt unserer populärwissenschaftlichen tätigkeit standen die periodischen Ausstellungen. Unsere auf vier Jahre anberaumte Ausstellungsreihe : Ungarische Kunst des 20. Jahrhunderts hatten wir im Frühjahr 1965 mit der Schau „Kunst der Jahrhundertwende" eröffnet; im Herbst desselben Jahres zeigten wir die Schau „Die Acht und die Aktivisten." Im Frühjahr 1966 folgte dann die Schau ,,Die ungarische Bildhauerkunst 1920 — 1945" und im Herbst war die „Tieflandmalerei" zu sehen. All, vier Ausstellungen ergänzten Vorträge, fe ein Konzerte und je eine Kammerausstellung. Die erste Schau der Reihe Die materielle Kunst Mittel-Transdanubiens, die wir gemeinsam mit den Museen der Komitate Veszprém und Vas veranstalten, war die „Keramik"-Schau im Herbst 1966. Die Bekanntmachung der Ungarischen Kunst der Gegenwart setzten wir mit Sammlungen von Tibor Dura y, Frigyes Frank,

Tibor Vilt, Dezső Korniss, Az 1965/66-os évek ásatásainak egy részéről kötetünkben önálló közleményként adunk számot. Ebben az összefoglalásban röviden tárgyaljuk az Alba Regia későbbi köteteiben részletes feldolgozásban megjelenő feltárásaink (pl. a Lovasberény—mihályvári bronzkori földvár) jelenlegi helyzetét illetőleg azokat a leletmentéseket, amelyekből bővebb leírás nem készül. Aba-Felsőszentiván-Angyihegyen folytattuk a korábban előkerült neolitikus leletek feltárását. Az ásatás során sikerült feltárni a dunántúli vonaldíszes kerámia lelőhelyének két egységét, két nagyobb foltot, amelyek közül az egyik jelentős leletanyagot, állatcsontanyagot és egy idolt eredményezett. A balatoni csoportnak is gazdag anyaga került elő. A balatoni csoportnak jelenleg ez az első feltárt lelőhelye Fejér megyében, illetőleg az Észak-Dunántúlon. Bicske-Galagonyáshegyen a korábbi ásatás és gyűjtés helyén kisebb ásatást végeztünk. Több helyen kísérletezve, a II. szelvényben sikerült feltárni egy 230 cm mélységig lenyúló neolitikus gödröt. Leletanyagában viszonylag gazdag kerámia-, állatcsont- és nagyon gazdag kőeszköz anyag volt. Találtunk vonaldíszes és vörös pasztózus festésű edénytöredékeket is. Házra, temetkezésre utaló jeleket nem fedeztünk fel. Etyek-Kálváriadomb lelőhelyen földkitermelés közben kerámiatöredékeket találtak. A hitelesítő ásatás során neolitikus telephez tartozó két gödröt tártunk fel. Az előkerült cserepek között atipikus házikerámia ill. zselizi és péceli edénytöredékek is voltak. Dunaújváros-Kosziderpadlás jelentős részét partvédelmi munkák során megsemmisítették. E munka közben végeztünk régészeti feltárást. 2 szelvényt tártunk fel olyan részeken, amelyek időközben megsemmisültek. Az I. szelvényben 230—260 cm vastag, a II. szelvényben 430 cm vastag kultúrréteget figyeltünk meg. A felső 1 m erősen bolygatott volt. Rétegeződés szerint alul a nagyrévi kultúra, fölötte a vatyai kultúra rétegei húzódtak. A legfelső rétegben a halomsíros csoport erősen átégett, deformált edényeit és töredékeit figyeltük meg, ami utóbbi csoportnak a Kosziderpadláson való, valószínűleg futólagos megtelepedésére utal. Lovasberény-Mihályváron folytatódott a bronzkori földvár kutatása. Az ún. „Kisvár" nagy része feltárásra került. A vatyai kultúra I. szakaszába tartozó telepen egy 9 m hosszú és kb. Vidor Tafner, Erzsébet Schaár fort. Die „Intercisa-Schau" in Dunaújváros, in der die schönsten römischen Denkmäler gezeigt wurden, war ein großer Erfolg. Die Besucherfrequenz der Museen des Komitats gestaltete sich 1965/66 wie folgt : 1965 1966 István Király Museum 17 265 17 585 Csók István Galerie 44 491 49 674 Mittelalterliche Ruinengarten 54 158 29 323 Museum von Dunaújváros 17 031 9 323 Gorsium Freilichtmuseum 2 981 2 586 Vörösmarty Mihály Museum 5 212 6 109 Vajda János Museum 692 1 003 Beethoven Museum 6 470 7 047 Csók István Museum 714 1 576 Gárdonyi Géza Museum 2 086 2 917 Museum von Csákvár 1 403 1 612 Komitatliche Wanderausstellungen 4 708 28 503 157 214 157 882 Über die Ergebnisse unserer wissenschaftlichen Forschungsarbeit berichteten wir 1965 in 34, 1966 in 43 populärwissenschaftlichen Artikeln. Bei den 91 Vorträgen des Jahres 1965 waren 3518, bei den 66 Vorträgen im Jahre 1966 2614 Gäste anwesend. /. Fitz 5 m széles (egyik oldala még nincs teljesen kibontva) ház („A" ház) került elő. A házban négy tűzhely és egy, feltehetően barren formák öntésére szolgáló, tapasztott lap volt. A nagy számú anyag között kétoldalas öntőminta (övcsat, két tű) és öntőkanál volt. A jelenségek alapján feltehető, hogy az épületet öntőműhelyként használták. Az „A" háztól D-re újabb nagyméretű házat („B" ház) bontottunk ki. A telepen először több építési periódust figyelhettünk meg. A legalsó szinten ÉNY— DK irányú, befelé meredeken lejtő árok húzódott, e fölött hulladékgödrök kerültek elő, majd felépült a „B" ház, amelynek K-i oldalát valószínűleg egy idő múlva megújították, kettős cölöpsorral látták el. A „Nagyvár" sáncának átvágásakor a sánc alatt is a „Kisvár"-ral egykorú vatya I. gödrök kerültek elő, tehát a két várrészt egyidőben használták. Bronzkori sír Martonvásáron. A VII. sz. autópálya építésének martonvásári szakaszán, a tordasi úttól kb. 300 m-re NY felé, a partfalban, edénytöredékek kerültek elő. A helyszínre kiszállva bronzkori urna további részeit sikerült kibontani. Adonyban, a pusztaszabolcsi út mentén a Száraz-ér partján dolgozó homokbányászok bennszülött temetőt találtak. Az első két csontvázas sír mellékleteit ők szolgáltatták be a Dunaújvárosi Múzeumnak. A feltárások során már csak hamvasztásos temetőrészt érinthettünk. A sírok között kard, pajzsdudor, vaskés, bronz és vasfibula, edénymellékletekkel ellátott harcos sírja is volt. A temető feltárását félbe kellett hagynunk, mert a II. világháborúból visszamaradt lövészárkokban fel nem robbant lövegeket találtunk. A La Téne/D temető azon a részen is folytatódik. Nagyvenyimbtn a mezőfalvi út melletti homokbányában bennszülött település nyomára bukkantunk. A homokbánya területe 120X40 méteres dombhát. Több tapasztott padlójú házat tártunk fel. Az egyik ház falai vályogból készültek. A vályogtégla hossza 45, szélessége 27, magassága 14 cm. A házakban bennszülött kerámia és pecsételt korarómai edénytöredékek, az egyikben kőből készült mozsár volt. Az épületek között bennszülött és őskori hulladékgödröket tártunk fel. Ezek között fordított kúp alakúak is voltak, kiégetett alsó résszel. Lakóinak temetőjét 1959-ben tártuk fel az út másik oldalán. Dunaújváros-Táborkerület lelőhelyen 38 rómaikori sírt sikeRÉGÉSZETI KUTATÁSOK 179