Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Évi jelentés 1965–1966 – Jahresbericht 1965–1966 - Pesovár Ferenc: Néprajzi gyűjtőutak. VIII–IX, 1967–68. p. 180–181.

rült feltárni. Említésreméltó egy családi kősír, amelyben a szülők között csecsemő váza feküdt, minden melléklet nélkül. A többi temetkezés közül 15 hamvasztásos, 18 földsír, 2 téglasír, 2 koporsós temetkezés volt. A feltárt sírok kora a II. századtól az V. század elejéig terjed. Gázvezeték fektetése során bukkantak az építőmunkások egy teljesen kirabolt avarkori temető maradványaira. Hitelesítés során összesen 2 összeállítható agyagedényt találtunk. Kb. 20 sír helyét sikerült megállapítani. A kirablás e század elején történt. Dunaújváros-Öreghegy, castrum. Későrómai épület falai alatt nagyméretű hulladékgödör került elő. Gazdag leletanyagában II. századi terra sigillaták, házi kerámia, díszített üvegtöredékek, sok csonteszköz, íjmerevítő csontlemez darabja, bronzedénytöredékek, fibulák és Traianus nagybronz volt. Egy teljesen bolygatatlan felületen kőalapozású, vályogtéglákból épített falú ház romjaira bukkantunk. A vályogtéglák helyenként in situ a kőalapon fekszenek. A tető és a fal erősen átégett, középre zuhant maradványai alatt Liber Pater oltárra, volutás díszű bronzmécsesre, több gabonamagvakkal teli agyagedényre, sok vasból készült földművelő eszközre (villáskapa, szőlőkapa), nyersvas tömbre, bronz ládika vereteire és besimított díszű kerámiára bukkantunk. A IV. sz. végi, V. sz. eleji épület teljes feltárása még hátra van. Alap-Tavaszmajor. A korábbról ismeretes VIII—XII. sz.-i temető területén mintegy 10 — 15 újabb sírt pusztítottak el homokbányászás során. A megmentett leletek alapján a sírok a késő avarkorból és a kora Árpád-korból származnak. Dunaújváros, Pálhalmi ÂG-Ъап silógödör ásása alkalmával VIII. sz.-i avar temető sírjait bolygatták meg. 4 bolygatott sír (köztük 1 lovassír) leleteit részben sikerült megmenteni. További 6 sírt feltártunk. A koponya és láb helyén a sírgödör teljes szélességében mutatkozó mélyedésének kitöltése sötétebb volt. A 9. sír gödrét 5 cölöplyuk vette körül. A mellékletek között egy bronz övgarnitúra, egy aranyozott ezüst övgarnitúra erősen korrodált töredékei és több agyagedény került elő. Dunaújváros partrendezésekor, a Korányi utca és Vigadó tér közötti szakaszon, amely 400 m hosszú és 50 m széles, avar falu és Árpád-kori település feltárása kezdődött. A 42 házból álló VII. sz.-i avar falu házaiban gyakoriak voltak a kis, kőből épült tűzhelyek. Edények, vaskések, orsókarikák agyagból és ólomból, malomkövek kerültek elő. Az Árpád-kori házakban agyagtapasztású kemencéket találtunk, gyakran agyagból készült bográcsokkal. Gazdasági épületek, különálló kemencecsoportok is felszínre kerültek. Mindkét faluban árkok nyomait fedeztük fel, amelyek vagy vízlevezető árkok, vagy a házak közötti ösvényekhez felhasznált földanyagért kiásott árok voltak. Szabadegyháza Galambtanyán (Petőfi S. u. 1.) gyümölcsfaültetés során sírra bukkantak, bolygatott férfi vázzal. Mélység: 60 cm, tájolás: NY —K. Szórvány a sírból: ezüst lemezkarperec, vaskés, csikózabla, téglalap alakú hevedercsat, 12 Berengár érem. In situ 1 db Berengár érem a lumbális 2. csigolyán. A sír NY-i végében lókoponya volt. A magányosan eltemetett honfoglalás kori férfi temetkezésének kora a X. sz. első harmada. Baracs, Szitányi kastély. Villanyoszlop gödör ásása alkalmával csontvázakat találtak. A hitelesítő ásatáskor 6 NY—

К tájolású, háton fekvő, melléklet nélküli nyújtott csontvázat tártunk fel, amelyek Árpád-kori temető sírjai lehetnek. Pusztavám község ÉNY-i határában (a Vértesi Áll. Erdőgazdaság területe) az ún. templomdűlőben éjszakai mélyszántás során kb. 150 csontvázat, köveket stb. termeltek ki. A lelőhely kb. 50X50 m

2 kiterjedésű, a környező lankás terep alakulatból kissé kiemelkedik. A terepjárás során begyűjtött cserepek XIV-XV. századiak. Ráckeresztúr-Szent László pusztától NY-ra a Szent László vize NY-i partján két, kisebb domb helyezkedik el. Az É-i templomot és temetőt, a D-i pedig telepet rejtett magában. Gépi földeihordás során a melléklet nélküli csontvázas sírokat feldúlták, a telepet (a legyalult földben tüzelőhelyek, szemétgödrök nyomai jelzik, azonkívül kerámia, őrlőkő, vaseszközök) elpusztították. Az előkerült leletanyag alapján XIV —XVI. sz. közötti időszak falusi települése és templom körüli temetője pusztult el. Székesfehérvár, Bástya u. 15., az István Király Múzeum melletti telek D-i határán felmenő falaiban is meglevő, valamint a Múzeum telkén korábban nyomaiban megfigyelt középkori várfalmaradványok között összefüggően itt a várfal nem került elő, ezt annyira kitermelték a XVIII—XIX. században, hogy nyomaiban sem lehetett megfigyelni. Székesfehérvár, István tér 8. sz. ház udvarában a várfal nyomvonalának megfelelően több szelvényt nyitottunk. A kutatás negatív eredménnyel zárult. Székesfehérvár, Szabadság tér 2. A középkori, magyar királyi bazilika DK-i sarkához kapcsolódó, 1936-ban feltárt és 1083-ra datált, ún. István Király sírkápolnájának újra történő feltárása és az ettől D-re fekvő telek kutatása az alábbi eredményekkel járt: 1. A X. sz.-ban itt — földbe ásott vízlevezető árkok között — átlag 1 m átmérőjű, kövekből összerakott tüzelőhelyekkel és kerámiával datált település, valamint ugyancsak X. sz.inak látszó temetkezés (10 melléklet nélküli, 1 fél disznó koponyával és három kutyafoggal ellátott NY—K-i tájolású sír; 1 É —D-i tájolású sír) volt. 2. A X —XI. sz. fordulóján az egész terület terrazzóval történő lefedésével megszűnik a település és temetkezés. 3. Az 1016-ban elkezdett bazilikái építkezés valószínű összefüggéseként 80 cm széles, a bazilikái két főirányával párhuzamos falat (kerítésfal?) építenek. 4. Valószínűleg az 1061. évi fehérvári pogány lázadással kapcsolatban 5 m-ként szögben törő, 120 cm széles védőfalat építenek, amely NY —

К irányban védte D-ről a bazilikát és a prépostságot. 5. Valószínűleg a XI —XII. sz. fordulóján végzett újabb bazilikaépítkezés során a korábbi kerítés falát lebontják és az új épület falsíkjához igazítva építik azt újra a régivel párhuzamosan és amelyet egy széles és egy keskeny kapunyílással látnak el. E kerítésfal a bazilika ÉK-i sarkához csatlakozóan is előkerült. 6. A XII. sz. elején a bazilika DK-i sarkához csatlakozó új kerítésfal egy részét lebontják és felépítik a bazilika D-i falához simuló, ún. István király sírkápolnáját, amely — az előkerült temetkezések, valamint a rétegtani adatok szerint — nem I. Istváné, hanem főúri családi sírkápolna volt. A központi kőfallal bélelt sírkamra üres, mellette 1 — 1 in situ, NY —

К tájolású, melléklet nélküli sír volt. 7. A XII —XIII. sz.-ban a kerítésfalból újabb részt bontanak le és az előző kápolna D-i falához simulva, ugyancsak félköríves apszissal ellátott sírkápolnát építettek. Áz eddig csak félig feltárt kápolnát az 5 melléklet nélküli temetkezés alapján ugyancsak főúri sírkápolnának használhatták. 8. Valószínűleg a XII—XIII. sz.-ban — a két sírkápolnától D-re — a kapuk mellett kis harangtornyot építettek. 9. A XVII —XX. sz. között három különböző lakóépületet építettek az elpusztult sírkápolnák fölé. A feltárás tovább folytatódik. Bánki Zsuzsanna NÉPRAJZI GYÜJTŐUTAK 1966 —67-ben összesen 174 napot fordítottunk néprajzi gyűjtőmunkára (B. Sergő Erzsébet, Pesovár Ferenc). Ebből az anyagi kultúra vizsgálatára és gyűjteménygyarapításra 94 napot töltöttünk terepmunkával, míg folklór gyűjtésre 40 napot vettünk igénybe. A Néprajzi Atlasz Fejér megyei kutatópontjain (Vál, Csákberény, Baracs, Sáros d, Sárszentmiklós) kiegészítő gyűjtést végeztünk (20 nap). A gyűjtőmunkára fordított időből Fejér megye területén 126 napot, míg más megyékben 48 napot használtunk fel. A kutatás középpontjában a kismesterségek (kádár, késes, csizmadia, fazekas) a népi méhészet, a népi táplálkozás, a nép_tánc, népzene, népszokások emlékanyagának az összegyűjtése állott. Részletes fény képdokumentációt készítettünk Sárbogár180