Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Salamon Konrád: A dunapentelei Nemzeti Bizottság működése. VIII–IX, 1967–68. p. 171–174.

A DUNAPENTELEI NEMZETI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 1945 A Dunapentelei Nemzeti Bizottság (NB) megalakulásának idejéről nincs pontos adatunk, de 1945. május 4-én az alispán a már megalakult NB-t tájékoztatta feladatairól és jogairól.

1 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja szerint a nemzeti bizottságok feladata a helyi önkormányzati testületek megalakítása. „A nemzeti bizottságok, mint a demokratikus pártok helyi szövetségesei, politikai szervek, tehát maguk ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe."

2 E központi elképzelés falunk esetében módosult, mert nemcsak hogy beilleszkedtek a közigazgatás szervezetébe, hanem kezükbe vették a közigazgatást. Az NB munkájában fontos szerepe volt az igazolásoknak. Rögtön az első eljárás probléma elé állította az illetékeseket. Az igazolandó 1941—42-ben tagja volt a Nyilas Pártnak, mert megélhetést ígértek neki, de miután nem segítettek rajta, kilépett, sőt 1944. december 5-én este épp az NB elnökével közösen akadályozták meg, hogy a nyilasok felrobbantsák a község északi kijáratánál levő hidat. Ennek ellenére nem kapta meg az igazolást és naponta kellett jelentkeznie a rendőrségen. 1946 decemberében újra beadta igazolási kérelmét, de ismét elutasították, viszont 1947 márciusában benyújtották a Honvédelmi Minisztériumhoz nyugdíj iránti kérelmét. Valószínű, hogy emiatt vette kezébe az ügyet 1947 augusztusában az Államvédelmi Rendőrség.

3 Közben már ez év áprilisában a Magyar Kommunista Párt (MKP) az igazolás mellett foglalt állást. A másik érdekes igazolási eljárás Dóra Pál céllövő bajnoké, aki a falu egyik földbirtokosa volt. Neki világbajnokságon való részvételhez kellett volna az NB igazolása. A penteleiek 1947 decemberében úgy határoztak, hogy tanúkihallgatások után hozzák meg a döntést. A vallomások elég terhelőek voltak. 1944. május 1-én a Dóra-kastélynál felállított májusfán horogkeresztes 1 Székesfehérvári Állami Levéltár (SZÁL) Nemzeti Bizottság iratai Dunapentele 1945-49. 2 Rákosi S.—Szabó B. A pártok állásfoglalása a nemzeti bizottságok kérdésében 1945 elején. (Adalékok) Párttörténeti Közlemények I. (1967) márc. 75. 3 SZÁL Nemzeti Bizottság iratai Dunapentele 1945—49. 1949 zászló lengett, de azt állítólag nem Dóráék, hanem egy német származású alkalmazottjuk tűzte fel. Vallottak még Dóra németeket dicsőítő nyilatkozatairól is. Mindezt egybevetve az NB nem adta ki az igazolást, hanem a felvett jegyzőkönyvet felküldte az akkor illetékes NB-nek, hogyha így gondolják, ezek után döntsenek ők kasképp.

4 Az igazolásokat általában komolyan vette az NB. Egyes esetekben azonban hajlandók voltak ezen eljárást bizonyos párt, vagy személyes érdekeiknek alárendelni akár az igazság rovására is. Készségesen igazolták pl. Földvári Lászlót, a falu egyik nagybirtokosát, akinek németbarátsága és reakciós magatartása közismert volt.

5 (Földvári még a háború előttről jó viszonyban volt az NB elnökével, több közös anyagi haszonnal járó manipulációban vettek részt.)

6 Az NB-ben résztvevő pártok közt a legnagyobb ellentét a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az MKP tagjainak azon csoportja közt volt, akik következetes, de túlzottan radikális politikát akartak folytatni. 1945-ben Dunapentelén az SZDP volt a legerősebb párt. Ennek az a magyarázata, hogy a faluban viszonylag sok kisiparos és kiskereskedő élt, s ezek természetesen az SZDP-be tömörültek. Ehhez járult még, hogy a közülük kikerülő pártvezetők jó szervező, agilis egyének voltak, akik befolyásolni tudták a község lakosságának politikai hangulatát. Az MKP megalakulásától kezdve súlyos belső ellentétekkel küzdött. A már említett csoportot 19-es veteránok alkották, akik az illegalitásban is elismerésre méltó munkát végeztek. Rendszeres politikai szemináriumokat tartottak s a községet is több ízben teleszórták kommunista röpcédulákkal, s ezzel újra és újra hírt adtak az illegális kommunista mozgalomról. 45 után azonban nem tudtak teljesen beilleszkedni az új viszonyok közé, nehezen értették meg a koalíció szükségességét. A másik csoporthoz tartozók rugalmasabbak voltak, hamarább « Ibid. б SZÁL Községi Földigénylő Bizottságok iratai 1945-46. Dunapentele. «Bánkúti János (Dunaújváros, Óváros, Attila u. 10.) szóbeli visszaemlékezése.