Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Salamon Konrád: A dunapentelei Nemzeti Bizottság működése. VIII–IX, 1967–68. p. 171–174.

megértették a megváltozott körülmények diktálta szükségszerűséget. Sajnos azonban hozzájuk csatlakozott néhány karrierista is, akiknek ráadásul személyi ellentéte volt a fent említett veterán csoporttal. így a politikai nézeteltérés hamarosan személyi gyűlölködéssé fajult, s ennek következtében három veteránt kizártak a pártból. E háborúskodás során történt, hogy az MKP e karrierista tagjai szövetkeztek az SZDP jobboldali beállítottságú vezetőivel, csakhogy ellenfeleiktől megszabaduljanak. Természetesen az a tény, hogy a „Kommunisták kizárták maguk közül azokat", akikről 1919 óta az egész falu tudta, hogy kommunisták, megingatta az MKP-nak az illegalitásban — épp a kizárt tagok által — szerzett tekintélyét. Az MKP a legnagyobb hatással a Községi Földigénylő Bizottságon keresztül volt a falu életére. Annak ellenére, hogy a Földigénylő Bizottság első kommunista elnökét — az említett veteránok egyikét — sikerült kibuktatni és meghurcoltatni ellenfeleinek, helyére ismét kommunista elnök került, aki végig következetes és radikális politikát folytatott.

7 A Nemzeti Paraszt Párt (NPP) tevékenységének legjelentősebb részét a Földigénylő Bizottsággal folytatott harca jelentette, s mivel ez az MKP kezében volt, támadása természetesen ez utóbbit is érte. E háborúskodás azért is érdekes, mert itt Dunapentelén kezdetben az NPP-t mint az MKP „leányvállalatát" hozták létre, legalább is a két párt helyi vezetői akkor így gondolták.

8 De miután az MKP vezetősége megváltozott, az NPP megszűnt „leányvállalat" lenni, sőt ezután nemegyszer erélyesen támadta az MKP-t.

9 A szélsőjobboldali irányzatot Dunapentelén is a Kisgazda Párt testesítette meg. Tevékenységüket, politikai elképzelésüket jól szemlélteti az 1946 március 7-i tagértekezleti jegyzőkönyvünkből vett idézet. „A szervezetben csakis dolgozó, magyar hazájához és függetlenségéhez, őseinek hitéhez és a magyar földhöz a végsőkig ragaszkodó férfiak és nők, vannak, akik a magyar nemzeti zászló alatt akarnak élni a szabab magyar hazában magyar életet, ahol az igazi demokrácia áldásait élvezheti minden becsületesen élő és dolgozó magyar."

10 Ez a paródiának is beillő pártprogram magáért beszél. Különösen érdekes az ún. „igazi demokrácia" kitétel, melyet a proletárdiktatúrával állítottak szembe. Kinek lett volna ez hasznára, azt nem nehéz kitalálni. Az 1946 március 1-én megalakult Polgári Demokrata Párt nem tudott jelentős szerepet játszani a falu életében, s 1948 szeptemberében fel is oszlott.

11 Az NB vezetését mint a falu legerősebb pártja az SZDP vette kezébe. A szocdemek — sa közülük választott NB elnök — amellett, hogy e pozíciójukat is felhasználták pártjuk érdekében és segítséget nyújtottak a már említett kommunisták üldözéséhez; szervezett, komoly munkát végeztek. Az NB rendszeresen ülésezett, s ezekről alapos jegyzőkönyveket vezettek. A legelső határozatok közé tartozott, hogy azokra az NB tagokra, akik a gyűléseken nem jelennek meg s ezzel lehetetlenné teszik a munkát „rendbírság alkalmazandó".

1

' 7 SZÁL Községi Földigénylő Bizottságok Iratai 1945 — 46. Dunapentele. 8

Bánkúti János szóbeli visszaemlékezése. 9 SZÁL Nemzeti Bizottság iratai Dunapentele 1945 — 49 ™ Ibid. » Ibid. 12 Ibid. Felszólították az Elöljáróságot, hogy minden üléséről egy jegyzőkönyvi példányt küldjön meg az NB-nek s ezzel mintegy ellenőrzésük alá vonták annak működését. Ezenkívül minden gyűlésen és előadáson politikai ellenőrként résztvett az NB egy tagja. Ez intézkedésekkel szinte teljesen kezükbe vették a falu politikai életének és közigazgatásának az irányítását. Július 9-én már figyelmeztető megyei körirat is érkezett, hogy az NB vegye figyelembe a Képviselő Testületnek a saját jogkörébe utalt ügyekben hozott határozatait is.

13 Figyelemmel kísérték a földosztást és a négy politikai párt beadványára felszólították a Földigénylő Bizottságot, hogy számoljon be eddigi működéséről, de az erre nem volt hajlandó. A felszólítást az MKP képviselője is aláírta, holott a Földigénylő Bizottság elnöke szintén kommunista volt, de itt is a személyi ellentétek győzedelmeskedtek. Az 1945 őszén tartott választásokat az NB tagjaiból alakult összeíró bizottság készítette elő. Összeállították a választók névjegyzékét, s különös hangsúllyal hívták fel a figyelmet arra, hogy a pártok közt fennálló „békét" minden körülmények között őrizzék meg. E felhívást azonban nem tette mindenki magáévá. A Kisgazda Párt egyik tagja ellen más pártok elleni kijelentései miatt rendőrségi eljárást kellett indítani. Az NPP egyik tagját pedig hasonló okokból kizárták az NB-ből.

14 Nehéz feladatot jelentett az új élet megindítása a súlyos háborús károkat szenvedett faluban. Az NB munkájában jelentős szerepet foglalt el a gazdasági helyreállítás. Gondoskodtak róla, hogy a nagyon megrongált házak tulajdonosai rendkívüli építőanyagkiutalást kapjanak és a zsidó házak is mielőbb hozassanak helyre.

15 Az iskola ablakainak beüvegezése érdekében a kultuszminiszterhez fordultak, de eredménytelenül, úgyhogy a pedagógusok kénytelenek voltak a lakásaikban tartani az órákat.

16 Olcsó tankönyv beszerzésével is próbálkoztak, mivel csak egy darab volt az iskolában, de olyan drága, hogy azt senki nem tudta megvenni. A front alatt a malom is üzemképtelenné vált. A súlyos élelmezési nehézségek sürgették a mielőbbi helyreállítást, ezért az NB mérnökszakértőt hívott ki a kár felmérésére és az üzembehelyezés mielőbbi megkezdésére. A későbbiekben kifogásolták a malomban előállított liszt minőségét, mivel az rosszabb volt a földvári malomban készítettnél. Igazuk bizonyítására mintát küldtek belőle az illetékes hatóságoknak.

17 1945 novemberében az ellátlanok zsiradékkal ellátása érdekében kötelezték a helyi olajüzem tulajdonosát, hogy minden 100 kg olaj után 2 kg-ot köteles 1000 pengő térítés ellenében a község rendelkezésére bocsátani. Év végén az NB elnöke lemondott, de újraválasztották s 1946 januárjában határozatot hoztak arról, hogy az NB tagjait egy évre választják, tehát december 31-e előtt csak komoly indokkal hivathatnak vissza. A közbiztonság és a közerkölcs megszilárdítását is az NB vette kezébe. A nagy munkaerőhiány ellenére „a « Ibid. I* Ibid. is Ibid. i« Fekete István (Dunaújváros, Barátság u. 3. 1/4.) szóbeli visszaemlékezése. 1

7 SZÁL Nemzeti Bizottság Iratai Dunapentele 1945 — 49. 172