Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében. – Beiträge zu der Geschichte der Bodenreformen im Komitat Fejér (1920–1946). VIII–IX, 1967–68. p. 155–170.

a földreform eddigi állásán nem fognak változtatni. Ezek után Széchenyi György né panaszt emelt az újgazdák ellen, akik akadályozzák az őszi munkák elvégzését a két tagban kimért földeken. Október 12-én a megyei mérnök ismét megkísérelte a békés egyezséget a nagybirtokos és a Földigénylő Bizottság között, és utasította a Földigénylő Bizottságot, hogy a Széchenyieknek juttassák vissza azokat az élő és holt gazdasági felszereléseket, amelyek a mentesített föld arányában őket megilletik.

74 A kálozi eseményeknek ellenkezője történt Alsószentivánban. Szluha Aladár 2370 kat. hold terjedelmű uradalmát a községi Földigénylő Bizottság előterjesztésére a Megyei Földbirtokrendező Tanács 1945. június 21-én vette igénybe,

75 bár a földreform munkálatok május hónapban befejeződtek.

76 Augusztus 5-én a helyi parasztpárt szervezete levelet intézett a Nemzeti Parasztpárt országos vezetőségéhez, amelyben Szluha Aladár részére 100 hold szántóföld, valamint a kastély visszaadását kérték, és a Nemzeti Parasztpárt országos vezetőségének közbenjárását kívánták a kérelem sikere érdekében.

77 Kérelmüket azzal indokolták, hogy Szluha Aladár a falusiak rokonszenvét egyszerű életmódjával már korábban megnyerte, szinte egybeforrt a község parasztságával.

78 A kérelmet 127 alsószentiváni lakos új és régi gazdák egyaránt aláírásukkal támogatták. Hasonlóan vélekedtek a demokratikus pártok vezetői is, sőt a Nemzeti Bizottság és a Földigénylő Bizottság együttes javaslatára a kérvényt delegáció vitte Budapestre.

79 A Polgárdi — Antónia puszta tulajdonosa, Szőke Gyula budapesti lakos a gazdaság 450 kat. holdas területéből 300 hold felosztása miatt tiltakozott : jogtalanul vették igénybe a 300 holdat, abban fiainak 20—20 kat. földje is benne volt, ezért 100 kat. hold föld mentesítését kérte. Szőke Gyula a cselédekre is panaszkodott, akik gazdaságában 1944 december közepe óta nem dolgoztak, a gazdaság területén talált lovakkal, szarvasmarhákkal a juttatott területeket művelik meg. A gazdaság vagyonának legnagyobb részét elhurcolták. Pl. a gépész— kovács műhely teljes berendezését Kalózra. Szeretné, ha a volt cselédeket az Antónia-pusztai volt cselédlakásokból eltávolítanák, akik 1945 év első felére járó konvenciót felvették, de nem dolgoztak a gazdaságban. Ezért is kérte, hogy az őszi gabonavetést ő arathassa le. Attól tartott ugyanis, hogy a jenői és urhidai lakosok minden katasztrális hold gabona után a szokásos térítést adják neki is. Akaratának érvényesítésére fel akarta használni a Megyei Nemzeti Bizottsági tagságát is.

80 A Fontány testvérek apjuk által vezetett Magyar Hollandi Földművelő RT Polgárdi bérgazdaságában, — Bálint és Gyula-major — 100—100 kat. hold föld visszahagyását, valamint 15 darab tehén, 10 igásló, 1 traktor, 3 eke, 3 borona, 3 fűkaszálógép és 1 cséplőgép mentesítését kérték ugyancsak a polgárdi Földigénylő Bizottságtól. Ezenkívül természetesnek tartották, hogy tulajdo74 Kovács Imre kálozi lakos. 76 A földreformra vonatkozó jogszabályok. 132. 76 Földbirtokrendező Tanács iratai, 6239 és 6596/1945. sz. 77 Ibid. ™ Ibid. ™ Ibid. 1426/1945. sz. so Ibid. nukban marad a Bálint-majori és Gyula-majori szeszgyár is. A községi Földigénylő Bizottság azonban 1945 május elején a két majorban mindössze 144 hold földet hagyott meg, de gazdasági felszerelést, valamint igás állatokat már biztosítani nekik nem tudott. A tulajdonosok csak május 20-án jelentkeztek, és erre az időre már az újgazdák a tavaszi munkákat elvégezték. A gazdasági felszerelést és a megmaradt állatokat a Földigénylő Bizottság nekik juttatta. Fontány Ferenc és Antal a földmívelést élethivatásuknak tekintették, ezért kívántak, közösen 200 kat. hold földön gazdálkodni. Megjegyezték hogy a község lakosai a volt gazdaságból gépeket, vetőmagot, valamint egyéb gazdasági felszerelést kölcsönözhetnek. A Földigénylő Bizottság a kérelmet megvizsgálta és elutasítását javasolta a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak, a kérelmezők németellenes magatartása ellenére. Fontány Ferenc munkaszolgálatosként 1944-ben a keleti frontra került, és mint partizántiszt érkezett haza a Szovjetunióból. 1945 május közepéig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. Ugyancsak munkaszolgálatos volt Fontány Antal is. A Földigénylő Bizottság szerint a visszahagyott területet megnövelni nem lehet. A 3400 kat. hold területű gazdaság nem részvénytársaság volt, hanem Freud Béla bérgazdaságaként működött. A birtokot a Batthyány családtól és a Magyar Katolikus Vallásalaptól bérelte 1925-ben, de mivel bérgazdaság létesítésére engedélyt nem kapott, azt Magyar— Hollandi Földművelő RT néven működtette. A vállalkozásban holland vagy egyéb idegen tőke nem szerepelt, az RT értékpapírjai 100%-ban Freud Béláé voltak. A bérleti szerződést 25 évre kötötték, amely 1950-ben járt volna le. 1928. január 30-án a bérlő a gróf Batthyány családtól 1411 hold földet megvásárolt, amelyet azonban az Országos Földbirtokrendező Bíróság nem engedett nevére bekebeleztetni. Élt az állam elővásárlási jogával és a Pannonhalmi Szent Benedek rendnek juttatta, de a bérleti szerződés lejártáig (1950-ig), Freud Béla kezelésében hagyta. A bérgazdaság minden ingó és ingatlan vagyonát 1945. június 28-án az Elhagyott Javak Kormánybiztosa zár alá vetette, ekkor nem látták világosan a birtok jogi helyzetét. Az eljárást megindították, amely azt vizsgálta, hogy a gazdaság részvényeinek 100 %-os birtokában milyen hátrány származott húsz éven keresztül a magyar kincstárra.

81 Nem akarta tudomásul venni birtokának felosztását Schreiner János sem, akinek 108 kat. hold szántóföldje Gárdony határában feküdt. Az eseményekről tudomást nem véve 1945 tavaszán szántatni akart, amikor az újgazdák figyelmeztették, hogy földjét felosztották. Schreiner is azzal érvelt a községi Földigénylő Bizottságnál, hogy a jövőben kizárólag mezőgazdasággal akar foglalkozni: gazdaságára szüksége van, mert apjának, a székesfehérvári Vadásztölténygyár volt vezérigazgatójának birtokát teljesen elkobozták.

82 Igénybe vették az Ercsi Cukorgyár RT ingatlanát is Ercsi és Baracska határában. A gyár üzemi bizottsága a munkások 1945 évi kenyérellátása érdekében ezeknek a községeknek földigénylő bizottságainál tett lépéseket. Kérték, hogy a holdanként járó 150 kg kenyérgabonát « Ibid. 6508/1945. sz. 82 Ibid. 6795/1945. sz. 168