Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében. – Beiträge zu der Geschichte der Bodenreformen im Komitat Fejér (1920–1946). VIII–IX, 1967–68. p. 155–170.

rendező Tanácsnál ezt el is érte.

65 Tordason G y u g a Sándor 10 hold földet kapott, de igásállatai neki sem voltak. Sőt még 1946 tavaszán sem volt befogója. 1945 őszén 6 hold földet tudott megművelni, de a traktorszántás olyan sokba került, hogy azt terményben megfizetni nem tudta. Ezért írta levelében, hogy az 1945-ös év számára még cselédsorsot jelentett, amelyből csak akkor tud megszabadulni, ha igásállathoz jut. A főispánhoz fordult, tegye lehetővé számára az igaerő beszerzését : „.. .kérem főispán elvtársat, szíveskedjék rajtam segíteni ha csak lehet, mert nem akarok cseléd lenni még egyszer."

66 A traktortulajdonosokra panaszkodtak Polgárdiban is az igaerő nélküli újgazdák. 1945 késő őszén legtöbb cseléd földje szántatlan maradt, a traktorosok pedig az igaerővel rendelkező gazdáknak dolgoztak. Egyes traktortulajdonosok egyenesen szabotáltak.

67 A cselédek Tordason kifogásolták, hogy sokuknak a lakóházuktól távol esnek a parcellák, és csak több óráig tartó út után érhetik azt el. Igaerővel ők sem rendelkeztek. Távol kapták a cselédek a földeket Gárdonyban is, még csak nem is a Sigray-féle birtokból, amelyen cselédeskedtek, hanem jóval távolabb, a Sigray-féle birtoknál sokkal értéktelenebb területekkel kellett megelégedniük.

68 A falvakban 1946 tavaszán kolhozok szervezésének híre terjedt el. A jobboldali propaganda ellenséges hangon beszélt erről, amelyre a községek lakosságának egésze, a cselédek is érzékenyen reagáltak. Egy volt cseléd levelében olvassuk: „.. .minek szüntették meg a nagybirtokot, ha most megint új nagybirtokokat létesítenek ?"

69 A jobboldal e támadó hírverését a Magyar Kommunista Párt következetes parasztpolitikájával sikerült eloszlatni, és a falvakban nyugalmat teremteni. A földreform-rendelet a cselédeket meghagyta eredeti lakásukban. A földigénylő bizottságok a cselédlakásokat kevés kivételtől eltekintve a lakóknak juttatták. Az uradalmakban maradtak még a cselédeken kívül konvenciós iparosok, gazdatisztek, és 1945-ben is ott találjuk a bérlőket. A cselédek egy része arra törekedett, hogy a majorokból a községekbe költözzenek. Vértesbogláron egy uradalmi juhász házat igényelt a községi Földigénylő Bizottságtól, hivatkozva arra, hogy 1910 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak.

70 Hatvan-pusztán Csendes György két cselédlakást kért: nyolc tagú családjának a cselédlakások átépítésével kívánt kulturáltabb körülményeket teremteni. Kétszobás, konyhás elő- és fürdőszobás lakást alakított volna ki a két primitív cselédlakás helyén.

71 A földreform-rendelet a cselédeknek és az uradalmi konvenciós iparosoknak a földek megváltási árában is kedvezett. Húsz esztendő alatt évente egyenlő részletekben törleszthették a földek megváltási árát, de az első részlet befizetését a községi földigénylő bizottságok javaslatára három évre elhalaszthatták, ha életviszonyai ezt megkövetelték. De húsz százalékkal kevesebbet fizettek is a házhelyekért, mint egyéb juttatottak.

72 A földreform végrehajtása során nyílt ellenállással 165 Földbirtokrendezé Tanács iratai, 4351/1945. sz. -ее Főispáni iratok, 904/1946. sz. 67 Földbirtokrendező Tanács iratai, 6535/1945. sz. »»Ibid. 1862/1945. sz. «»Ibid. 5384/1945. sz. 70 Főispáni iratok, 904/1946. sz. 7

1 Földbirtokrendező Tanács iratai, 4463/1945. sz. 72 Ibid. 10455/1946. sz. valamint A földreformra vonatkozó jogszabályok. 83, 88, 100, 101, 103, 116, 154. a nagybirtokosok részéről nem kellett tartani. A nagybirtok felosztását a parasztság egésze helyeselte, és az egyben biztosította gyors megvalósítását. Nem hallgatták meg a nagybirtokosok földosztás ellenes megnyilatkozásait, tehát nem teremthettek bázist sem ellenakciók végrehajtására. Ekkor több nagybirtokos elismerte a földosztás demokratikus jellegét és néhányan hangoztatták, hogy azt korábban végre kellett volna hajtaniok. A demokratának mutatkozó nagybirtokosok hivatalos úton igyekeztek megmenteni maguknak néhány 100 hold földet. A Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz és az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz, a Földmívelésügyi Minisztériumhoz, a pártok megyei és országos vezetőihez juttatták el kérelmeiket, amelyekben németellenességüket vagy antifasiszta magatartásukat bizonygatták. Feltűnő azonban, hogy a földosztást lebonyolító helyi szervekhez, a községi földigénylő bizottságokhoz nem nyújtottak be földet visszakövetelő kérelmet. A községi népi szervek, valamint a demokratikus pártok 1945 tavaszán határozottan felléptek a földosztás törvényének végrehajtása mellett, és ingatlan visszajuttatásáról hallani sem akartak. Ezért a nagybirtokosok és a községi Földigénylő Bizottságok között éles ellentét támadt, hogy az egyes birtokosoknak mennyi földet hagynak vissza, egyáltalán juttatnak-e a nagybirtokosoknak területeket. A földigénylő bizottságok e tekintetben a felsőbb szervek utasításait sem fogadták el legtöbbször. Kalózon gróf Széchenyi György özvegyének a nemzetgyűlés politikai bizottsága határozata alapján a család németellenes magatartása miatt 300 kat. hold föld mentesítését rendelték el. A kálozi Földigénylő Bizottság a 2400 kat. hold uradalomból a mentesített 300 kat. hold szántóföldet 7 parcellában, a legsilányabb helyeken mérte ki. A megerősítő véghatározat után a sárbogárdi járási főjegyző is közbelépett Széchenyi Györgyné érdekében, javasolta a községi Földigénylő Bizottságnak, hogy a szőlő és gyümölcsös visszajuttatási kérelmét vegyék figyelembe, a mentesített 300 kat. hold keretei közt. 1945. szeptember 4-én a Megyei Földbirtokrendező Tanács utasítására a megyei mérnök a Földigénylő Bizottság néhány tagjának tiltakozása ellenére Széchenyiné 300 kat. holdját két tagban kimérte, nem a kastély körül, attól jóval messzebbre. Ősszel, amikor Széchenyi Ágost, a tulajdonos egyik fia, megkezdte az őszi vetési munkákat a két tagban kimért szántóföldön, a községben riadalom keletkezett: „Széchenyi Ágost traktorral nekiment a kiosztott ingatlanoknak". Széchenyi Ágost harminc kat. holdat már felszántott, amikor a Földigénylő Bizottság elnöke értesítette, — a megyei kiküldött rendelkezéseit megfellebbezték, — hagyja abba a munkát. Ugyanakkor felszólították az újgazdákat is, hogy az őszi vetési munkálatokat azokon a területeken kezdjék, amelyeket 1945 tavaszán kaptak, ne vegyék figyelembe a megyei mérnök kimért parcelláit. Az újgazdák azonban nem mentek a földekre. „Ha a földet a gróf felszántotta, akkor az úgyis az övé lesz", mondták. A Megyei Földbirtokrendező Tanács az ellentétet kompromisszummal akarta megoldani. A valóságban a dolgok elmérgesedtek. Október 1-én Széchenyi Ágost nagybirtokost a községházára hivatták,

73 tudomására hozták, hogy 73 Pál Vince kálozi lakos. ;