Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében. – Beiträge zu der Geschichte der Bodenreformen im Komitat Fejér (1920–1946). VIII–IX, 1967–68. p. 155–170.
a parcellázást annakidején lebonyolította, a részletfizetéseket most is sürgette, a részletek elmaradása esetén végrehajtással fenyegetőzött. A bank követelésének jogosságáról meggyőzte a Földigénylő Bizottságot is: a házhelyvételhez annak idején a bank nyújtott hitelt, most a még fennálló tartozásukat követeli. 1945. szeptember 12-én a bank értesíti is a bizottság elnökét, hogy a lakósok a hátralékot nem a Károlyiaknak, hanem a banknak fizetik. A vevők az adás-vételi szerződésben minden terhet vállaltak, ez 1945 után is érvényes. Nyilvánvaló, hogy a lakosok tartozásának nagyobb része ekkor még fennállott, és a Földigénylő Bizottság révén akartak adósságuktól megszabadulni. Ezért szerették volna, ha parcellájukat 1945 tavaszán kisajátítják, és nekik juttatják. A kommunisták hibáztatták is a Földigénylő Bizottságot, hogy idejében nem intézkedett, és nyilvánvalóan engedett a banknyomásának. Érd-Parkváros lakói ezért a Földigénylő Bizottságot, különösen annak elnökét támadták. Az MKP érdi szervezetének titkára is osztotta a lakosok véleményét. Később kiderült, hogy a bizottság egyes tagjai visszaéltek megbízatásukkal, többek között a gazdasági fölszerelés egy részét és a legjobb földeket maguk között osztották el. A bizottság elnöke e vádak miatt 1945 júniusában tisztségéről lemondott. A bizottságot ekkor a gazdasági cselédek küldöttsége mentette meg. Felkérték az elnököt, hogy működjék tovább, és a parkvárosiak támadását ne vegyék tekintetbe. Az elnök támadására elég alapot adott 35 kat. hold földje, amelyet Nagy Ferenc miniszteri kiküldött javaslatára mintabirtokká akart kialakítani. Szóbeszéd tárgya volt Érden, hogy az elnök további 15 kat. hold szántóföldet akar birtokához csatolni, amelyet a Megyei Földbirtokrendező Tanácstól kért is, de ott elutasították. Ennek ellenére az elnök népszerűségének alapos oka volt. A községben 1945 tavaszán sem üzemanyag, sem pénz nem volt. Az elnök birtokára 50 000 pengő kölcsönt vett fel, és azt a Földigénylő Bizottság rendelkezésére bocsátotta. Ezzel az összeggel az érdiek üzemanyaghoz jutottak, a mezőgazdasági termelés megindulhatott. A határnak jelentős részét 1945 tavaszán megművelhették. A községben támadt ellentétek miatt 1945 nyarán a Földigénylő Bizottságnak több tagja nem jelent meg az üléseken, vagy a legfontosabb határozatok meghozatalánál tartózkodtak a szavazástól. A pártszervezet titkára éppen ezért sürgetőleg vetette fel a Földigénylő Bizottság újjászervezését, amelynek a tevékenységét valóban demokratikus irányba sikerült terelni. 39 Rácalmáson erős kommunista pártszervezet működött. 1945-ben képviselőik ott voltak a Nemzeti Bizottságban, a Földigénylő Bizottságban s a községi közigazgatásban. A demokratikus átalakulás kérdéseit is radikálisan oldották meg. A Kisgazdapárt vezetőit kihagyták a községi népi szervekből és a földosztásból is. A párt vezetői ezért a földreform végrehajtását nem tartották megfelelőnek. A Kisgazdapárt vezetősége szerint a reformmunkálatok végrehajtása előtt megállapodtak a Nemzeti Bizottság elnökével a Földigénylő Bizottság tagsági összetételére, valamint a földreform lebonyolítására vonatkozólag. Ennek ellenére a községben történt munkálatokról tudomásuk sem volt. A földosztásban főszerepet a Nemzeti i 9 Ibid. 5397/1945. sz. Parasztpárt, a Nemzeti Bizottság és a községi bíró játszották. A Kisgazda-pártot kiszorították a képviselőtestületből is, ezek gyakorlatilag Rácalmáson a baloldali erők nyomására mindent nyílt fórumot elveszítettek. 1945 nyarán a Kisgazdapárt vezetői már a sértett ellenzék szerepében léptek itt fel. A baloldali erők azonban a legkisebb próbálkozásukat is visszaszorították. A Kisgazdapárt sérelmezte, hogy Paizs Gyula fiainak a Megyei Földbirtokrendező Tanács által visszahagyott 184 kat. hold földet a községi Földigénylő Bizottság házhelyeknek kiosztotta. A községi Földigénylő Bizottság elnökének válasza: „A Megyei Tanács az Székesfehérváron van, és ott dirigál, de Rácalmáson nem intézkedhet.'''' Nem volt mentes ez az állásfoglalás a túlzott baloldaliságtól sem. Egy ízben kijelentették, hogy Rácalmáson minden úgy történik, ahogy ők rendelik. 30 A falusi szegénység a községekben végbement túlkapások miatt nem egyszer keresett orvoslást az MKP Fejér megyei titkárságánál és a párt járási titkárságain. Sárkesziből 1946. január 14-én érkezett küldöttségben valamennyi demokratikus párt képviselve volt, és panaszukat a megyei párttitkár előtt adták elő : A Földigénylő Bizottság a szegényebb népréteget kisemmizte és „sógor— koma alapon" juttatták a földet. A bizottság elnöke 9 kat. hold 500 n. öl területű szántóföldet mért magának abban a faluban, ahol a juttatási kulcsszám az egészmegyében szinte a legalacsonyabb volt. A bizottság elnöke azt tervezte, hogy a juttatott területen farmot létesít. Korábban 8 holdas gazda volt, aki a falu szegény rétegét sohasem becsülte, és kérelmüket most sem hallgatta meg. Tartalékterületet sem hagytak a község határában, holott a megye más községeiben általában a kiosztandó ingatlan 10%-át a hazatérő katonáknak és a későbbi igénylőknek tartalékolták. A tartalékterületeket Sárkesziben 1945 őszén a Megyei Földbirtokrendező Tanács utasításárai visszaállították, az átlagosan 5 kat. hold juttatást megnyirbálták, így a legtöbb gazdának 2—3 hold földj& maradt. A legtöbb sérelem ekkor érte a gazdákat, és ennek orvoslását kérték most. A kisbirtokos parasztság, juttatását is csak olyan arányban csökkentették, mint a cselédségét vagy a törpebirtokosokét. Az MKP Fejér megyei titkárságán a sárkeszieket biztosították, hogy a párt a földosztás menetét figyelemmel kíséri, és azon lesz, hogy a kevés földalapból először a gazdasági cselédeket és napszámosokat elégítsék ki, s ha marad még fölosztandó föld, akkor lehet a törpe- és kisbirtokosok juttatását számba venni. Valamennyien egyet értettek abban, hogjr az ellentét oka a Földigénylő Bizottság eddigi magatartása volt, és garanciát akkor vállalhatnak a földosztás igazságos befejezéséért, ha a községi Földigénylő Bizottságot újjászervezik, és annak elnökét is a falu legszegényebbjei közül választják meg. 41 Rétszilas lakóinak juttatását is Rudas Istvá nnak, az MKP megyei szervezete titkárának kellett támogatnia, mert Hadnagy-pusztán a Jurcsek féle birtokot teljes egészében a pusztán lakók maguk között akarták felosztani és ebből kizárták volna a rétszilasi igényjogosultakat. 42 Baracskán a pártok a termés megmentése érdekében tettek lépéseket. 43 40 Alispáni iratok 1714/1945. sz. «. FH. II. évf. 35. sz. 42 Földbirtokrendező Tanács iratai, 1977/1945. sz. *3 KFB. Baracska jelzetlen (1945. július 3). 11* 163