Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében. – Beiträge zu der Geschichte der Bodenreformen im Komitat Fejér (1920–1946). VIII–IX, 1967–68. p. 155–170.

A földreform munkálatainak előrehaladása nyomán már 1945 év őszén összegezni lehetett a földreform eredményeit, fejér megyében 33.172 földigénylő volt, akik közül 27 905 személy igényjogosultságát elismerték. Számukra 340 733 kat. hold területet vettek igénybe a földigénylő bizottságok. A földalapot a következő birtokkategóriákból hozták létre: elkoboztak 76 főleg közép- és nagybirtokot, 17 748 kat. hold területtel. Ezek tulajdonosait a földreformtörvény értelmében hazaárulóknak nyilvánították. Nagyrészük a nyilas párt tagja volt, vagy a Horthy-rezsim idején népellenes politikát folytatott, vagy a német hadsereg kötelékében harcolt a második világháború idején. Elkoboztak 1112 volksbundista birtokot összesen 4141 kat. hold területtel: Bakonykuti, Bakonysárkány, Balinka, Gánt, Herczegfalva, Isztimér, Martonvásár, Mór és Pusztavám községekben.

32 Háborús szerzeményként igénybe vették az 1939 után vásárolt nagy és középbirtokokat, de ha kisbirtok volt háborús szerzemény, az is megváltásra került. 1945 őszén 111 birtokot tekintettek háborús nyerészkedés útján szerzett tulajdonnak, amelynek összeterülete 4669 hold volt. A nagybirtokok zöme megváltás útján került a földigénylő bizottságok rendelkezésére: a reform-munkálatok során ezen az úton 335 földbirtok 308 778 kat. hold területtel jutott a földalaphoz. Ugyancsak megváltás útján csatoltak ide hét gyümölcsöst és szőlőbirtokot, 386 hold területtel, négy gazdaságból 100 holdon aluli erdőterületeket, amely összesen 214 holdat tett ki. Házhelyek céljaira igénybe vettek 1659 holdat, 732 kisember tulajdonából, és szükségből 274 birtokból 3138 holdat váltottak meg, amelyek száz holdon aluliak voltak.

33 1945 december 4-ig az igényjogosult 27 020 személy között 173 800 kat. hold földet osztottak fel, ezek között 7382 volt gazdasági cseléd, akiknek 62 790 holdat, 10 066 mezőgazdasági munkásnak 63 873 holdat, 6602 törpebirtokosnak 32 428 holdat, 1869 kisbirtokosnak 10 871 hold szántóföld, rét és házhelyterületet adtak. Ugyancsak juttatásban részesítettek 950 uradalmi iparost, falusi kisiparost 2813 hold földterülettel, valamint 103 okleveles gazdát (834 kh), és 48 erdészeti alkalmazottat (191 kh) is.

34 A földalap többi része a következőképpen került felhasználásra : közlegelőnek és közlegelő kiegészítésre 36 820 kat. hold, községi közbirtokossági és állami tulajdonba 55 469 hold került. Telepítési célra felhasználtak 42 992 kat. holdat. Ki nem oszthatónak nyilvánítottak 8990 holdat, házhelyrendezés céljára adtak 7561 kh, tógazdaságnak és nádüzemnek 4523 kh., minta-, tan- és kísérleti gazdaságot 5953 kat. holdon létesítettek, egyházi célra pedig 1050 kat. hold jutott. A végleges adatok 1948 december végére alakultak ki, amely szerint az összes igénybevett terület 397 980 kat. hold volt, ezekből 35 584 juttattak főt 231 934 kat. hold területhez.

35 A földreform két harcos pártjának Fejér megyében is a Magyar Kommunista Pártot és a Nemzeti Parasztpártot tartották. Ezek a pártok 1945 április elején gazdagyűléseszervéhez, a Megyei Földhivatalnak adta át. A községekben ezután a földbirtokrendezés ügyében a községi elöljáróságok az illetékes UFOSZ szervezetek tanácsai alapján jártak el. 32 Földbirtokrendező Tanács iratai. Elkobzási véghatározatok 32 Földbirtokrendező Tanács iratai. Elkobzási véghatározatok, 1945. 33 Ibid. Kisajátítási véghatározatok gyűjteménye, 1945. 31 Ibid. Havi jelentések, 1945. Az összegezést Donath Ferenc közlése alapján állítottam össze. 38 Donath Ferenc közlése. (1948 év végi állapot). ket rendeztek Székesfehérvárt és a falvakban. Ismertették a földreform jelentőségét, sőt több helyen, mivel a földreform törvényt nem ismerték, a földosztás technikai lebonyolítását is. A pártok kiküldöttjei a gyűléseken a földreformmunkálatok azonnali megkezdését sürgették: a demokratikus átalakulásnak első lépéseit ezzel teszik meg. A földosztás az egész parasztságot a demokratikus átalakuláshoz kapcsolta, ezzel az ország egyik legnagyobb földbirtokos vármegyéjét gazdaságilag is megváltoztatták. A paraszt- és a kommunista párt tagjai ott ültek a községi, járási és a megyei népi szervekben, a földigénylő bizottságokban is. Fejér megye Földbirtokrendező Tanácsa, amely április 23-án jött létre, nyomban bekapcsolódott a földosztás menetébe, akkor már a földeket legalább félszáz községben parcellázták, a megyei szervre hárult a kisajátítás, a megváltás, az elkobzás jóváhagyása. Igyekezett orvosolni a földigénylő bizottságok menet közben elkövetett hibáit is. A községi földigénylő bizottságok a nemzeti bizottságokhoz hasonlóan a községben megalakult demokratikus pártok küldötteiből alakultak meg, ezek hiányában a párton kívüli földigénylőkből, a falu kisbirtokos, főleg törpebirtokos elemeiből és a mezőgazdasági cselédségből is létrejöhetett. Az egyes községekben végrehajtott intézkedésekben a legbefolyásosabb pártok vezetőinek döntő szava volt. A demokratikus átalakulás menetét helyenként a legerősebb pártok szabták meg. Javaslatukra intézkedtek a népi szervek a földosztásban, a közigazgatás menetében, valamint az új élet elindításának számos területén. Alapon a felszabadulás utáni napokban a pártok javaslatára községi kezelésbe vettek egy malmot, amelyet később a Földigénylő Bizottság hivatalosan is a község tulajdonába adott. A malom megszerzéséért a kommunisták tették a legtöbbet. Bebizonyították, hogy a tulajdonos múltbeli politikai tevékenysége miatt, a malmot a földreformtörvény értelmében el kell kobozni. így került át a malom 1945 nyarán a pártok kiküldöttjeinek kezéből a község tulajdonába.

36 Mányban még alig alakult meg a kommunista pártszervezet, tagjai máris megszemlélték a határt, ahol megállapodtak a földosztás gyors lebonyolításában és a tavaszi munkák megkezdésében. Április 6-án volksbundista házat foglaltak le pártszékháznak, amelyhez hozzácsatolták a katolikus gazdakört és a nyilas párt által néhány hétig használt helyiségeket.

37 A Megyei Földbirtokrendező Tanács jóváhagyta az MKP pázmándi szervezetének székház juttatása iránti kérelmét. így kapta meg a pázmándi pártszervezet 1945 nyarán a kastélyt, a melléképületekkel együtt, összesen 360 q búza értékben, amelyet 10 év alatt évi egyenlő részletekben kellett megfizetniük.

38 A kommunista pártszervezet segédkezett Érd-Parkváros lakói és a községi Földigénylő Bizottság között keletkezett ellentétek megoldásában is. A parkvárosiak 1945 tavaszán joggal várták, hogy az 1930-as években parcellázott gróf Károlyi Gyula és Imre féle házhelyeket telekkönyvileg is kisajátítják és nekik juttatják. A házhelyek azonban 1945 októberében is a gróf Károlyi testvérek nevén voltak, és az Angol—Magyar Bank, amely 38 Földbirtokrendező Tanács iratai, 1858/1945. sz. 3

' Ibid. 4804/1945. sz. ™Ibid. 3437/1946. sz. 162