Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében. – Beiträge zu der Geschichte der Bodenreformen im Komitat Fejér (1920–1946). VIII–IX, 1967–68. p. 155–170.

vagy 8—10 mázsa szemes tengerit lehetett termelni. A juttatottak 70%-a napszámos ember volt. Ezek legfeljebb az év háromnegyed részében jutottak munkához, és rendszerint többgyermekesek voltak. Igavonóval, gazdasági eszközökkel nem rendelkeztek, és a juttatott földjeiket idegen igaerővel műveltették meg, amelyért akkor kellett kézinapszámot teljesíteni, amikor számukra a kereseti lehetőség a legmegfelelőbb volt. így a juttatott földek legtöbb esetben csak terhet jelentettek a napszámos családoknak. A betakarított terményhozam katasztrális holdanként évente 100—140 pengőnél nem volt több, amelyet felemésztett az adó, a föld jövedelmének megszerzéséhez szükséges kiadás és a törlesztési részlet. Mindezek a természeti csapásoktól mentes gazdasági évekre vonatkoztak, de lehetetlen helyzet állott elő az elemi csapások esztendeiben, amikor egyes községekben a juttatott földekről igen kevés terményt sikerült betakarítani. Sok panasz jutott el a vármegyéhez azért is, mert egyes községek határában eltérő árakkal adták a földeket, holott a terméshozamban lényeges különbség nem volt. A juttatottak panaszkodtak, hogy a vagyonváltságos földek ára jóval magasabb a szabadforgalmú földek áránál. 1930-ban Bicskén 500, Alapon, Baracskán 600, Kislókon 700 pengőért adták a szabadforgalmú földek katasztrális holdját, míg a földreform során jutatott földekért 1000—1400 pengő között kellett fizetniök. További nehézséget jelentett, hogy azok a hadiözvegyek, hadiárvák, hadirokkantak és vitézségi éremmel bírók, akik nem vagyonváltságos ingatlanhoz jutottak, a 25%-os kedvezményt nem kapták mQg. Ennek tulajdonítható, hogy Fejér megyében 1929. év végén 28 községben 5000 juttatottat kívántak a pénzügyi szervek földjükből kimozdítani, 1930-ban már 10 000-re növekedett számuk. A főispán a juttatott szegénycsaládok kimozdítását nem tartotta indokoltnak, mert új fizetőképes igényjogosultakat nem találtak volna, azonkívül károsnak tekintette a kimozdítást „a közrend és köznyugalom szempontjából" is. Ugyancsak nem tartotta végleges megoldásnak a részletfizetések elhalasztását, hanem ehelyett a juttatott földek árának csökkentését javasolta.

14 A két világháború között lezajlott földreformok végeredményben a nagybirtok megmentését szolgálták. Számunkra ezek ma már látszat-reformoknak tűnnek. Az uralkodó osztály a földosztással nem is érte el célját. Nem sikerült széles népi bázist teremtenie a népellenes politika támogatására. A földreform előtt elégedetlen rétegek továbbra is szegények, kisemmizettek maradtak a megye falvaiban, de a megye székhelyén lakók sorsán sem segített a városi földvagyon fölparcellázása. A napszámosok és törpebirtokosok száma 1945-ig tovább gyarapodott. Fejér megyében az 1945. április 12-i adatfelvétel szerint a 0—5 kh-as gazdaságok száma 56 566. Ezeknek 72 811 kh összterületük volt. Az 5—10 kh-as gazdaságok száma 13 369, amelyek 171 632 kh területtel rendelkeztek. 50—-100 kh földje volt 350 gazdaságnak, összesen 24 087 kh-dal. A 100—1000 holdas gazdaságok száma 413, összesen 135 144 kh. földdel. 1000—3000 kh-as gazdaság 94 volt, 167 241 kh területtel és 3000 kh-n felüli gazdaság volt 21, összesen 121 856 kh szántó, rét, erdő, legelő, nádas, víz stb. területtel együtt. A megyében a "7Ш. hasznosítható földvagyon 692 771 kh, amelyet összesen 70 813 gazdaság művelt meg.

15 Más körülmények között került sor az 1945—1946ban lezajlott földosztásra. A felszabadulás napjaiban, szinte még a harcizaj közepette fölvetődött a földreform megvalósítása. 1945. január 3-án Székesfehérvárt megjelent Vas Zoltán, a debreceni ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány küldötte, aki hivatalosan is bejelentette a földosztást. A nagybirtokrendszer felszámolására —- mondotta — azért van szükség, hogy az ország gyorsabban talpra állhasson és a demokratikus fejlődés útján elindulhasson. Hírül adta, hogy a magyar nemzeti kormánynak egyik döntő feladata lesz, amilyen gyorsan csak lehet, a hazaárulók birtokainak elkobzása, és elsősorban azok földhözjuttatása, akik résztvesznek a fasizmus elleni fegyveres harcban.

16 A demokratikus átalakulás munkáját a megyében és a városban ekkor még akadályozták a hadiesemények. Januárban a front Székesfehérvár körül húzódott, de szinte a megye egész területén dúlt a háború. A megyeszékhelyt állandóan bombázták és lőtte a tüzérség. Január 22-én a város újra németek kezébe került, és a felszabadulás csak március 23-án történt meg véglegesen. A demokratikus átalakulás tehát megkezdődhetett, és kibontakozhatott az új élet. Március utolsó napjaiban és április elején egymásután alakultak a megyében a demokratikus pártok és létrejöttek a népi szervek. A Nemzeti Bizottságok legsürgősebb feladta a Földigénylő Bizottságok megalakítása lett. A Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtok felosztásáról április 1-én vált ismertté Székesfehérvárt, amelyet a helyi lap „Megvalósult a földosztás'''' címmel ismertetett.

17 A városi Nemzeti Bizottság április 8-án gyűlést tartott az Alba moziban, amelyen a gazdatársadalom nagy számban vett részt. A gyűlésen legtöbb szó a földreform munkálatainak megindításáról esett: „Legelső teendő a földosztás. Állítsuk fel a Földigénylő Bizottságokat. Adjuk át a földet annak, aki azt megműveli, mert máris elkéstünk.'''' — írja a lap. Ezzel egyidőben történt meg a Városi Földigénylő Bizottság megalakítása. Ezt a bizottságot ugyancsak április 8-án a Nemzeti Paraszt párt városi szervezete által a Ponty vendéglőben összehívott földigénylők gyűlésén választották meg. A bizottság tagjai már másnap lázas munkába kezdtek. Felhívásukra — „földigénylők jelentkezzetek . .. föld és házhelyigénylés érdekében haladéktalanul jelentkezzék minden igényjogosult, döntő rohamunk ez aföldérf — tömegesen iratkoztak fel az igényjogosultak listájára a városban napszámosok, a törpebirtokosok és a házhelyigénylők.

18 A földreformért már az első napokban a legtöbbet a kommunisták és a parasztpártiak tettek. Megbízottaik ott voltak a Földigénylő Bizottság meglakulásánál, és segítették az első teendők elvégzésében.

19 A városban ekkor már működő másik két demokratikus párt: a Szociáldemokrata és a Kisgazda-párt vezetői is támogatták a földreformot, agitációs gyűléseiken a demokratikus átalakulás legelső lépéseként emlegették.

20 15 Alispáni iratok, 5/1945. sz. 16 Fehérvári Hírek (Továbbiakban: FH.) I. évf. 1. sz. " Ibid. 9. sz. ™Ibid. 11-12. sz. 19 Ibid. 13. sz. „Ez a két párt, amely talán a legtöbbet tett meg azért, hogy földreformtörvény ne csak törvény, hanem élő valóság legyen." 20 Ibid. 157