Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében. – Beiträge zu der Geschichte der Bodenreformen im Komitat Fejér (1920–1946). VIII–IX, 1967–68. p. 155–170.

A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. M. E. sz. rendelet szerint a juttatás céljára az állam földalapot létesít, amely elkobzott és kisajátított, valamint az államkincstár tulajdonát képező földbirtokokból tevődik össze. A földalap létesítését a községi Földigénylő Bizottságok végezték, amelyek legkésőbb április közepéig minden községben, néhol még külön a pusztákon is megalakultak.

21 A Megyei Földbirtokrendező Tanács április 23-án jött létre.

22 Tildi István miniszteri megbízott a földosztás ügyekben már április 10-e után tevékenykedett a megyében. Székesfehérvárt április 15-én naggyűlésen bejelentette, hogy a megye 21 községében erőteljesen folyik a földigénylési eljárás, sőt gyakorlatilag néhány községben befejeződött. Ezen a napon hét fehérvári földműves ünnepélyesen átvehette a birtoklevelet. Ez azonban még csak a reform kezdete volt Székesfehérvárt.

23 A megye községeiben gyorsabban és rutinosabban folyt a földigénylési eljárás. Itt ugyanis a földosztással a parasztság egésze egyetértett, és az 1945 évi termés biztosítása érdekében is gyorsan cselekedett. De sürgette a földosztást a nagyszámú földmunkás és cselédség is, akik egyetlen biztos megélhetési forrásnak csak a juttatott földet tekinthették. A földek felosztását a Megyei Földbirtokrendező Tanács létrejötte előtt gyakorlatilag több községben elvégezték a községi Földigénylő Bizottságok, és csak a vitás földek, a házhelyek és a tartalékterületek maradtak felosztatlanul. Móron április 25-én a gazdáknak, a környék pusztáiról egybegyűlteknek, cselédeknek és földmunkásoknak nyújtották át a birtokleveleket.

24 Isztimér, Sőréd, Kisgyón, Nagyveleg községekben erre az időre ugyancsak befejezték a földreform gyakorlati részét.

25 Április utolsó hetében az adonyi járás falvaiban 50%-ig kiparcellázták a nagybirtokokat. Adonyban április elején 2933 kh föld várt felosztásra, amelyre 622 igénylő jelentkezett. Baracson 1478 kh-ra 621, Dunapentelén 2255 kh-ra 406, Ercsiben 14954 kh-ra 1026, Iváncsán 807 kh-ra 340 igénylő lépett fel. Kisapostagon azonban nem volt nagybirtok, bár a községi Földigénylő Bizottság itt is megalakult, és 67 igénylőt tartott nyilván. Május elején még mindig arról folyt a vita, hogy Kisapostag földigénylőinek melyik község határából juttassanak. Baracs község Földigénylő Bizottsága a Megyei Földbirtokrendező Tanács utasítására sem volt hajlandó földet átengedni a szomszédos Kisapostagnak. Ezért a kisapostagiak olyan javaslattal éltek, hogy Baracs községben a Templom utcában és a községháza körüli részen lakók, valamint a Szluha, Kornis és Szitányi puszták cselédsége a kisapostagiakkal együtt válasszanak külön Földigénylő Bizottságot, míg Baracs község többi része is válasszon magának egy bizottságot, amely azután az előszállási uradalom földjeiből teremtené meg a földalapot, mivel ezek a lakosok úgyis a herczegfalvi es előszállási községek határában tartottak igényt a juttatott földekre. Május 3-án még arról adnak hírt Kisapostagról, hogy a „baracsiak békésen megegyezni nem akarnak, minden kérel21 Alispáni iratok, 23/1945. sz. 22 Fejér megyei Földbirtokrendező Tanács iratai. (Továbbiakban: Földbirtokrendező Tanács iratai). Jegyzőkönyvek. 19/1945. sz. SZÁL. 23 FH. 16. sz. 24 Ibid. 17. sz. 25 Alispáni iratok, 85/1945. sz. münk elől mereven elzárkóznak.," Perkátán 3766 kh felosztandó földre 620 igénylő jelentkezett, Rácalmáson 3024 kh-ra 720, Ráckeresztúron 3998 kh-ra 648. Május első hetében az igénybevett földbirtok 90%-án megkezdődött a tavaszi munka. Adonyban 447 igénylőnek 2751 kh szántóföldet felosztottak, és mindössze 182 hold földet tartalékoltak. Baracson viszont az igénybevett nagybirtokot csak 146 főleg cselédnek és mezőgazdasági munkásnak juttatták és 475 igénylőt utasítottak el. Dunapentelén május l-ig 1480 kh földet mértek ki 121 családnak, Ercsiben 897 igénylőnek 12338 holdat, Iváncsán 195 családnak 800 holdat. Perkátán a földalapot 472 fő között teljesen felosztották április 30-ig. A föld nélkül maradt 142 igénylő részére a községi Földigénylő Bizottság 1500 kh földet kért Herczegfalva község határában levő cisztercita rend uradalmából. Rácalmáson viszont május 2-ig 922 kh ingatlant juttattak 304 igénylőnek, míg osztatlan maradt 3076 kh föld. Ráckeresztúron is csak 1500 hold felosztását végezték el 308 család között.

26 A mezőgazdasági termelést ezek a községek kezdhették meg a megyében először. A megye többi helységében a földek aknátlanítása, az igaerő beszerzése okozott gondot. Olyan sokat szenvedett községek pedig mint Aba, Fehérvárcsurgó, Kápolnásnyék, Magyaralmás, Mány, Moha, Pázmánd, Sárkeresztes, Sárosd, Seregélyes, Velence, Veréb, Zámoly, amelyek a harcok gyújtópontjába kerültek, azok a háborús szenvedéstől és a sok megpróbáltatástól csak április végén szabadultak meg. Ezek a romos állapotú községek 1945 tavaszán az új világ megteremtésének munkáit nem földosztással, hanem a házak lakhatóvátételével, a gazdasági eszközök pótlásával kezdték. A földosztást ennek ellenére ezekben a községekben is hasonló időben, esetleg egy-két hét késéssel hajtották végre. Abán április 30-án csak a földigénylők összeírásánál tartottak, és a fölosztandó földalap nagyságát is csak kb. 8400 khban határozták meg. Az sem rendeződött, mekkora területet kell Székesfehérvárnak átadniuk. Fehérvárcsurgón 1207 hold került felosztásra, amelyet május 2-ig 189 családnak juttattak, de a község vezetője megjegyezte, hogy ekkor legfontosabb teendő a falu felépítése volt, hiszen 297 lakóház közül 208 földig égett. Kápolnásnyéken április 29-ig 211 igénylőnek 1774 holdat osztottak, és a község közigazgatási területéből Pázmándnak 850 holdat, Velencének pedig 400 holdat adtak át. Magyaralmáson 206 családnak juttattak 1551 hold földet, tartalékterület csak 49 hold maradt, azonban már május elején új igénylők jelentkeztek, akiknek azt is átadták. Mányon május végére végeztek a földosztással: 361 igénylő közül 346 családnak juttattak 2758 hold földet. Ebben a községben a földhözjuttatottak közül 207 család teljesen földnélküli volt, akik 1945 előtt napszámos vagy cseléd sorban éltek. Mohán mindössze 230 hold került felosztásra május 18-ig, a földigénylők száma sem haladta meg a 36-ot. Pázmándon május 31-ig befejezték a munkálatokat: 2142 hold földet 346 családnak adtak. A földigénylők száma 482 volt, de a földalap csekélysége miatt a kis és középparasztok nem jöhettek számításba. A földalapot Kápolnásnyék—Pettend község határából 800 holddal növelték, de ez csak annyit segített, hogy 88 nap™Ibid. 85-1945. sz. 158