Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Adatok a földreformok történetéhez Fejér megyében. – Beiträge zu der Geschichte der Bodenreformen im Komitat Fejér (1920–1946). VIII–IX, 1967–68. p. 155–170.

egyéb kézműves iparosai 70—80%-ban napszámos mun­kásokat a földműves családoktól kapták. Amikor az épí­tőipari munka megszűnt, ezek a napszámosok munkát már alig találtak. 4 Az ellenforradalmi földreform nemcsak a megye szék­helyén nem oldotta meg a földkérdést, de felemásan vitték végbe a falvakban is. Talán az egyetlen Kisláng község a kivétel, ahol a telepes község lakóinak nyomorúságos helyzetére való tekintettel 1242 hold földet osztottak fel, 5 de a hozzá hasonló lélekszámú községekben csak felét. Lovasberényben 592 kh-t, Sárkeresztúron 613 kh-t, vagy a majdnem 8000 lelket számláló Bicskén 112 kh házhe­lyet. 6 1925-ben OFB ítélettel 74 községben még csak 29 472 kh és 961 • öl megváltása történt meg, és 53 községben helyezték birtokba az igénylőket. 7 Az év végére a reform munkálatai meggyorsultak, 94 községben 40 763 föld és 1357 kh házhelyet váltottak meg és 85 községben történt meg a birtokbahelyezés. A földosztás a gyakorlat­ban 1927 év végére lezajlott, amikor 102 községre vonat­kozóan hozott ítéletet az OFB, de 20 községben további póttárgyalásokra volt szükség. Ettől függetlenül a vitás esetekben is birtokba helyezték a kérelmezőket. A pót­tárgyalások még évekig elhúzódtak, a telekkönyvi ren­dezés munkáit 1932 végéig is csak 49 községben fejezték be. 1931. december 31-i állapot vehető a véglegesnek, amely szerint Fejér vármegye területén 51 260 kh és 760 D öl szántóföld megváltására került sor az 1920: XXXVI. te. végrehajtásával kapcsolatban. Ebből 1592 kh és 848 D öl lett a házhely, amelyet 400 • öles parcellákban osztottak ki a kérelmezőknek. Az igénylési eljárás során a hadiszolgálatban érdemeket szerzett egyéneket juttatták elsődlegesen ingatlanokhoz, így a hadiözvegyeket, hadi­árvákat, hadirokkantakat, majd ezek után következtek a földmunkások és a törpebirtokosok. Ezeknek Fejér me­gyében 39 282 kh 1514 D öl föld jutott. Vitéz teleknek 2663 kh-t, községeknek 24 kh-t, egyházaknak 1306 kh-t, csendőrségnek 85 kh-at juttattak. A ki nem osztott 2053 kh területet haszonbérletként hasznosították, középbir­tokká lett 493 kh, a gazdasági ismétlő iskolák 58 kh-t, levente gyakorló térnek 7 kh-t juttattak a megváltott szántóföldekből. Legelőből a községek 260 kh-t, a legel­tetési társulatok 1781 kh-t, a volt úrbéresek 172 kh-t, a volt zsellérek 97 kh-t, a menekülteknek 451 kh-t, java­dalom kiegészítésre — tanító, lelkész, jegyző — 185 kh-t, temető céljára pedig 4 kh-t adtak. 8 Az ellenforradalmi rendszer a II. világháború alatt a zsidó származásúak birtokait is felosztotta. Fejér megyében 20 községben 18 000 kh ilyen nagybirtok volt. A felosztást az 1942. XV. te. alapján végezték, amely a zsidó származásúak mező­és erdőgazdasági ingatlanainak felhasználásáról intézke dett. Fejér megyében 1943 őszén két tárgyalóbizottság működött. Ezek az év végére a földhözjuttatottak nevét a Földművelésügyi Minisztériumba felterjesztették. Föld­höz jutottak ekkor a II. világháborúban elesettek leszár­4 ^t^ Sf, í é i rV­ár ^^.Polgármesterének iratai, 19185/1929. sz. (További­akban: Polgármesteri íratok). SZÁL 5 ^' s J|ng község 1904-1906 között települt. [Cf. FARKAS G.-LEN­S E IK F M^ E B^Í19 F 64Í) SZIKLAI A­: Tanulmá ^ ok ™*** »««а­; SÄ tf SSÏTSASA 1 ЙПЙ-ЯГ ője és címtára 7 Alispáni iratok, 1000/1925. sz. а/ Л М ' 'À!­S Pu ni Juntes Fejér vármegye közigazgatásáról, 1923-1932 ^Z&î^eî^A™ JelentéS)- < 1919 " 1950 k-ött keletkezett jelen­mazottjai, a hadirokkantak, a sebesültek, és a kitüntetett katonák. 9 A vagyonváltságos földek legnagyobb része 1923 és a következő években az új tulajdonosok birtokába került. Ezek 70%-a vagyontalan volt, a fennmaradó rész is cse­kély birtokon gazdálkodott. A földhöz és házhelyhez jut­tatottak a földek vételárát nehezen tudták megfizetni, 1929-ig még a felét sem törlesztették le. A földek árát magasnak tartották. A juttatott földek terményhozama kevés volt a húszas években, ebből a föld árát kifizetni nem tudták. 1929. év második felében magas összegű adó­hátralékuk volt a juttatottaknak. Ekkor még a nagy­birtokosok sem jutottak nagyobb összeghez a termény­árak zuhanása miatt, s így ebben az évben ők is adóhátra­lékban maradtak. A falvak szegényebb rétegei hasonlóan a bor- és gabonaértékesítés nehézségeiről számoltak be Baracska, Bicske, Etyek, Felcsút, Martonvásár, Vértes­acsa községekben a felhalmozott bormennyiséget nem tudták értékesíteni. Diósd, Gyúró, Tabajd, Tor das, Vér­tesboglár községekben a földhözjuttatottak maradtak el az adófizetéssel. 10 Hasonló a helyzet Cecén, Igaron, Vám­szőlőhegyen. Kalózon a vagyonváltsági földhözjutottak mellett az 1920-ban gróf Zichy Rafael által fel­parcellázott földek tulajdonosai is adóhátralékban voltak. Ezektől az adók beszedését már hat év óta meg sem kísérelte a községi elöljáróság. 11 A kormányzat 1929-ben úgy intézkedett, hogy a községi elöljáróságok mozdítsák ki azokat a földhözjuttatottakat, akik a vételár felénél nagyobb összeggel tartoznak. A gazdasági válság első esztendejében ennek az intézkedésnek következetes végre­hajtása Fejér megyében végzetessé válhatott volna. 1930. február 11-én Gáli János Fejér vármegye kisgyülé­sén elmondotta, hogy a rendelet végrehajtása a földhöz­juttatottak tekintélyes részét érintené. Az elmaradás okát a rossz gazdasági viszonyokban jelölte meg. A hátraléko­sok nem hivatkozhattak rendkívüli elemi csapásra, ha­nem a terményárak zuhanásában, és az 1929-évi silány termésben kereshető fizetésképtelenségük oka. A kisgyű­lésen adatokkal bizonyították, hogy a földhözjuttatottak a vételár részleteit az 1929—1930-as években saját és csa­ládjuk létfenntartásának veszélyeztetése nélkül nem tud­ják megfizetni. Javasolták, hogy a községi elöljáróságok csak abban az esetben mozdítsák ki a földhözjuttatotta­kat, ha a törlesztés kétséget kizáróan rosszhiszeműségből maradt el. 12 1930. február 16-án a főispán személyesen tárgyalt a Pénzügyminisztériumban Vargha állam­titkárral, akinek az ügyre vonatkozó memorandumot át­nyújtotta. 13 A főispán a földek vételárát azzal magyarázta, hogy a megyében a legmagasabb kataszteri tiszta jöve­delmű ingatlanokat adták át a nagybirtokosok, és ezek kerültek a juttatottak kezére. Átlagban 15—16 korona körül volt a kataszteri tiszta jövedelem a leadott vagyon­váltságos földeknél, de kb. 20 községben 20—24 korona körül is mozgott. így a vagyonváltságföldek ára a megye nagyobb részében az 1000 pengőt is meghaladta, az emlí­tett 20 községben pedig 1200—1400 pengő között válto­zott. A juttatott földeken átlagban 5—7 mázsa búzát, * í b Í>t'r> 19 bA éS Ma gy a , rorsz ági Rendeletek Tára 77. évf. 1753. (1943. évi 4.250. ME sz. rendelet). u ^£ 2 п¥™Й^;Х™ Pénzü gyigazgatóság iratai, 04862/1929. sz. SZÁL. ют. и4/У2о/1929. sz. .« Fejér vármegye és Székesfehérvár város Főispánjának irat a',24/1930 res sz. (Továbbiakban: Főispáni iratok) SZÁL 13 Ibid. 156

Next

/
Thumbnails
Contents