Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Irodalom – Beschprechungen - Petres Éva, F.: K. Peschel, Die vorgeschichtliche Keramik der Gleichberge bei Römhild in Thüringen. VI–VII, 1965–66. p. 192–194.

kultusztargyak jellegének és a rájuk vonatkozó adatoknak, forrásoknak az ismertetésével. Egy-egy címszónál először a rövid magyarázatot, értelmezést adják a szerzők. Például Gilgames esetében: Uruk egykori sumer királya stb. Ezután felsorolják a rávonatkozó legfontosabb hagyományokat és forrásokat, esetleges filológiai kérdéseket, a kultusszal, vallással való esetleges kapcsolatokat, a címszóval kapcsolatos mítoszokat. Végül adandó alkalmakkor megtaláljuk a címszóra vonatkozó ikonográfiái adatokat, és a legfontosabb irodalmat is. összegezve!: azokat a legfontosabb adatokat, amelyek alapján a mitológiával ismerős, de a részterülettel nem foglalkozó kutató egy-egy téma vizsgálatánál el tud indulni, az alapvető tájékozódást meg tudja szerezni. Ügy tűnik, hogy a kisázsiai mítoszokra vonatkozó forrásokat ismertető résznél fokozottabb hangsúlyt kaptak az ikonográfiái és puszta filológiai adatok, ami talán annak a következménye, hogy e területről jóval kevesebb összefüggő emlék áll. rendelkezésünkre, így tehát fokozottabban kell támaszkodni elsősorban az ábrázolásokra. A téma ilyen jellegű területi felosztásánál viszont nem lehet elkerülni, hogy Mezopotámia és Kisázsia, de Szíria esetében is bizonyos ismétlések ne legyenek. így pl. Istar a két első terület címszavai között is megtalálható, több más hasonlóan kétszer is tárgyalt címszóval együtt. Tekintettel az előázsiai—kisázsiai területek közötti erős összefüggésekre, valószínűleg egységesebb képet kapnánk nemcsak az egyes istenekről, személyekről, hanem a velük kapcsolatos mítiszokról, hagyományokról is, ha lehetőség lett volna az egységes tárgyalásra. Az ilyen jellegű tárgyalást igényelte volna az a körülmény is, hogy sok esetben előfordul (pl. a Gilgames-történeteknél is) : valamely mítosz egyes részletei Mezopotámiából, más részei viszont hettita területről ismeretesek. Az utóbb elmonPeschel, K., Die Vorgeschichtliche Keramik der Gleichberge bei Römhild in Thüringen. Veröffentlichungen des Vorgeschichtlichen Museums der Friedrioh-Sçhiller-Universität Jena. Band I. Weimar, 1962, 227 Seiten, 51 Tafeln. K. Peschels Buch, in dem er das keramische Material eines Fundortes, u. zw. des thüringischen Gleichbergs, d. h. der befestigten Siedlung Klein Gledchberg veröffentlicht, ist ein beachtlicher Versuch. Es lohnt das scheinbar einseitige Werk Peschels, der sich die Typisierung des Fundmaterials zur Aufgabe gemacht hatte, eingehend zu studieren, weil er methodisch und geschichtlich beachtliche Ergebnisse erzielt hatte. In der Einführung bestimmt und umgrenzt er seine Aufgabe: die Art wie er arbeitet ist vor allem analy thisch, er beabsichtigt das keramische Fundmaterial kulturell und zeitlich zu gliedern und seine räumlichen Verkettungen zu verfolgen. Er umreisst die Nachteile seiner Themenwahl, das Gepräge der Siedlungskeramik setzt seiner Forschungstätigkeit bestimmte Grenzen: niemals bildet die Siedlungsikeramik zeitlich eine derart geschlossene Einheit, wie es bei kennzeicnnenden Grabgefässen der Fall ist; nur bei statigraphisch gut freigelegten Siedlungen kann ein Durcheinandergeraten der Funde vermieden werden; sein Arbeitsmaterial besteht fast durchweg aus Gefässscherben, wobei häufig nicht einmal Profile, dottak kevésbé vonatkoztathatók Szíria anyagára,, amely Mezopotámiához képest lényegesen önállóbb, mint Kisázsia, másrészt jelentős, összefüggő mítoszemlékekkel rendelkezik. (Baal ciklus, Keret legenda stb.) A két kötethez viszonylag rendkívül kisszámú képanyag szolgál az ikonográfiái kérdések illusztrálásául. Ezzel szemben viszont a fennmaradt szövegekből vett, akármilyen rövid részletekkel nem találkozunk. Kérdés, hogy nem lett volna hasznosabb a képes illusztrációk helyett egy-egy fontos szöveg leglényegesebb részeit közölni. Nézetünk szerint ugyanis egy-egy isten jellemzésére ez sokkal alkalmasabb módszer lett volna a különben is rendkívül csekély képanyagnál. Igaz, hogy a megadott tudományos apparátus segítségével a kutató viszonylag egyszerűen megoldhatja ezt a kérdést. Nem biztos azonban, hogy a mitológia problémáival általában foglalkozó kutatók — akik számára elsősorban szükségesek és valóban nélkülözhetetlenek e sorozat kötetei — vállalkoznak-e eme részletkutatásokra. A sorozat első két kötetének sok, itt nem is említett érdeme mellett feltétlenül ki kell emelnünk egy jellemzőjét: a meghatározások, leírások, adatközlések rendkívül precíz, tömör, és sohasem semmitmondó jellegét. Tudjuk, hogy ez a vallásokkal, mítoszokkal kapcsolatos munkákban a legtöbb esetben komoly nehézséget, ha csak terminus technicusit is — okoz. Ezek az érdemei, valamint a vállalkozás újszerű és nagyarányú volta, a szótár elkészítésére vállalkozott szakemberek magasfokú képzettsége és a kötetek rendkívüli áttekinthetősége teszik minden e területtel, valamint a vallások és mitológia történelmével foglalkozó kutató számára nélkülözhetetlenné e két és minden bizonnyal a további köteteket is. Makkay János noch viel weniger aber Formen ermittelt werden können. Gleichzeitig hat aber die Erforschung der Siedlungskeramik auch ihre Vorteile: Als Zusammenfund einer bestimmten vorgeschichtlichen Kulturprovinz gibt sie ein viel exakteres Bild des damaligen Entwicklungsstandes, als die durch den Bestattungsritus bestimmten Grabgefässe; die für den Alltag bestimmte Gebrauchskeramik wurde im allgemeinen (abgesehen von einigen Ausnahmen, vornehmlich in der La TèneZeit) wegen ihrer Zerbreehbarkeit und der Transportschwierigkeiten an Ort und Stelle hergestellt; mit Hilfe der örtlich hergestellten Tonware können Gruppen festgestellt und räumlich abgegrenzt werden. Die beiden Gleichberg-Siedlungen — namentlich Klein Gleichberg — hatten in der vorgeschichtlichen Epoche Thüringens Schlüsselstellungen inne. Wir kennen nur wenige Orte Westthüringes, wo eine derart reichhaltige, vielschichtige Keramik zutage gefördert worden wäre wie hier. K. Peschel hatte es sich zum Ziel gesetzt, mit der Einordung der Gleichbergkeramik in Kulturen und ihrer zeitlichen Gliederung den Fortbestand der Siedlung und ihre Bedeutung darzustellen. Endgültig kann aber die Frage nur mit der Heranziehung auch an dersartiger Funde gelöst werden. Dennoch strebt er bereits jetzt die historische Interpretation der Gleichberg-Siedlung an. Nach der Bekanntmachung seiner methodischen und theore192