Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Évi jelentés 1963–1964 – Jahresbericht 1963–1964 - Fitz Jenő: Jelentés a Fejérmegyei Múzeumok 1963–64. évi tevékenységéről. – Bericht über die Tätigkeit der Museen im Komitat Fejér in den Jahren 1963 und 1964. VI–VII, 1965–66. p. 129–133.
A tudományos kutatásban elért eredményeket 1963ban 23, 1964-ben 17 megjelent tanulmány jelzi. A két év alatt további 60 tanulmány készült el, amelyek 1964 végéig nem kerültek ki a nyomdából. Az 1963—64ben létrejött 100 tudományos munkából 75 régészeti (illetve ókortörténeti), 1 helytörténeti, 15 néprajzi, 7 művészettörténeti és 2 múzeumi vonatkozású. Az őskori kutatás a késővaskori leletanyag további gyűjtését és feldolgozását végezte, kiterjesztve azt a rómaikori kelta lakosság vizsgálatára is (mányi eraviscus temető). Ezzel párhuzamosan folytatódott a bronzkori munkaközösség földvár kutatása (B á n d i G á b о r és Kovács Tibor köreműködésével) a kajaszói földváron végzett tájékozódó kutatással és a lovasberényi Mihályvár alsó várának feltárásával. E mellett az eddigi eredmények további feldolgozása a kitűzött programnak megfelelően haladt előre. 3 Az ókori kutatások is az előző évek munkáit folytatva részben a pannóniai prosopographia feldolgozásával foglalkozik — 1964-ben jelent meg Pannónia inferior helytartóinak feldolgozása —, elsősoriban a Gaílienus-kori történeti kérdések tisztázásával, amelyek eredményeit az „Ingenuus et Regalianus" című, a Collection Latomus sorozatban megjelenő nagyobb tanulmány foglalta öszsze. A kutatások másik része Fejér megye rómaikori emlékeinek, topográfiájának feldolgozását végezte, elsősorban a megye római kőemlékeiét a Corpus Inscriptionum Latinarum számára és a táci római települését. Elkészült és megjelent a gorsiumi ásatások új, jelentősen bővített vezetője, a II. villa monográfiája Bánki Zsuzsától, valamint több kisebb részlettanulmány. A helyitörténeti munkásságot a két év tudományos tevékenységében egy megjelenés alatt álló könyv képviseli: Székesfehérvár műemlékeinek új kiadása, amelyet F i t z Jenő és P a p p Imre írtak. Néprajzi kutatásaink középpontjában továbbra is a néptánckutaitások álltak, a Fejér megyei kanásztánc típusok gyűjtését és feldolgozását folytaittuk. E mellett elkészült Kisláng község monográfiájának néprajzi része. Folytatódott a megyei kismesterségek kutatása is, elsősorban a népi kerámia, a fazekasok tárgyi anyagának gyűjtése. Művészettörténeti kutatásaink középpontjában a Fejér megyei műemléki topográfia tervezett feldolgozásának előmunkálatai állottak. A megindult részletkutatások között elsősorban a székesfehérvári jezsuita fafaragó műhely problematikája és a csákvári kastély parkjáról készült XIX. század eleji képek kaptak helyet. A megye újkori történetének kutatását az előző évekhez hasonlóan külső munkatársak bevonásával, munkáik kiadásával támogattuk (Pesti János, Farkas Gábor, Bogár János). Múzeumi kiadványaink közül az Alba Regia 2/3. kötete 1963 végén hagyta el a nyomdát, a 4/5.kötet némi késéssel 1964 végéig nem jelent meg. Helytörténeti vonatkozású kiadványaink sorozatában a Kisláng község támogatásával kiadott községi monográfia a legnagyobb méretű. A két év alatt jelentősen fellendülő kiállítás-rendezési tevékenységünkkel párhuzamosan kiállítási katalógusok, vezetők egész sorát adtuk ki, amelyek között a Csontváry kiállítás katalógusa két kiadást is elért. Tudományos eredményeinket az Ókortudományi Társulatban, a Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulatban, a szegedi Régészeti Konferencián tartott előadások ismertették. Fitz Jenő 1963-ban a berlini Német Tudományos Akadémián és ugyanebben az évben a CIL. Nemzetközi Kongresszuson, 1964-ben az Arnoldshainban (NSZK) megrendezett VI. Nemzetközi Limes-Kongresszuson tartott előadást, M а к к a y János 1964-ben a berlini Humboldt Egyetemen olvasta fel két tanulmányát. Az említett kongresszusokon kívül Pesovár Ferenc 1964-ben részt vett Moszkvában a VII. Nemzetközi Antropológiai és Etnológiai Kongresszuson, valamint az International Folk Music Council budapesti konferenciáján. Kutatóink közül 1'963-ban B. Sergő Erzsébet Bécsben, F i t z Jenő és F. P e t r e s Éva Franciaországban és Olaszországban, 1964-ben Pesovár Ferenc Erdélyben, B. Vágó Eszter két ízben Olaszországban, egyszer Csehszlovákiában, К ovács Péter, K. Kovalovszky Márta és B. Sergő Erzsébet Csehszlovákiában, az utóbbi ezen kívül a Szovjetunióban is, Bánki Zsuzsann a Olaszországban tett tanulmányutat. Gyűjteményeink gyors fejlődése raktári helyzetünk fokozódó romlását hozta magával, amelyet új raktárak szerzésével, bérlésével is csak részben enyhíthettünk. Űj állandó kiállításunk területéből néprajzi raktárunk számára kellett helyiséget leválasztanunk. A régi néprajzi raktárt a 200 000 tárgynál nagyobbra nőtt táci ásatási anyag számára alakítottuk át. Űj raktárakat alakítottunk ki Székesfehérvárt, Bodajkon, valamint a táci ásatási területen, a megszerzett nagy pincehelyiségben. Megnövekedtek raktározási problémáink Dunaújvárosban is a nagyarányú leletmentés következtében. A bérelt új raktárak itt is csak kisebb mértékben javítottak a helyzeten. A gyűjteménygyarapodás az előző években végrehajtott fejlesztés következtében az anyag restaurálásában és nyilvántartásában már kevesebb gondot okozott, sőt lehetőség nyilt a korábbi években felhalmozódott elmaradás felszámolására is. Restaurátori műhelyünk, amely 1964 végéig 5 főre emelkedett, 1963-ban 54 077, 1964-ben 44 642 tárgyat kezelt, azaz az új szerzemények mellett foglalkozni tudott régi anyagunk konzerválásával is. Ennél is jelentősebb eredményeket értünk el a leltározásban, ahol 1963 folyamán 73 897 darab. 1964 évben 77 188 tárgy — a két év alatt tehát 151 085 — felvétele történt meg. E mellett 1963-ban 19 4ГЗ, 1964 folyamán 17 318 szak-leirókarton készült el. Könyvtárunk a két év alatt 767 kötettel gazdagodott. Ebből 286 kiadványcsere-képpen külföldről érkezett. Közművelődési tevékenységünk középpontjában új állandó régészeti-történeti-néprajzi kiállításunk megnyitása volt 1963-ban, valamint időszaki kiállításaink új sorozata, amelyből a Csontváry-emlékkiállítás, a Téli Tárlat, Kondor Béla, Ferenczy Béni kiállítása. Mátyás király kincseinek bemutatása országos érdeklődést keltett. Múzeumaink látogatottsága a két év alatt a következőiképpen alakult : 1963 1964 István Király Múzeum Csók István Képtár Középkori Romkert Dunaújvárosi Múzeum Gorsium Szabadtéri Múzeum Vörösmarty Mihály Múzeum Vajda János Múzeum Beethoven Múzeum Csók István Múzeum Gárdonyi Géza Múzeum Csákvári Múzeum Megyei vándorkiállítások 17 040 23 494 63 885 57 254 24 886 23 049 5 370 7 246 1 382 1958 4 241 4 913 335 418 5 063 6 019 2 689 1 565 2 216 2 404 — 632 6 950 7 652 134 657 136 604 Tudományos kutatásaink eredményeiről 1963-ban 15, 1964 folyamán 16 népszerűsítő cikkben számoltunk be. 1963-ban 32 előadásunkat 1633 hallgató előtt tartottuk, 1964-ben 64 előadásunk volt, amelyet 3697-en hallgattak meg. Fitz Jenő 3. KOVÁCS T.: Jelentés az Aba—Belsőtaáránd—Bolondváron végzett 1960. évi ásatásról. Alb» Regia 2/3 (1961—1962) 131—136130
