Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A szabadegyházi Szeszgyár története (1912–1949). – Die Geschichte der Spiritusfabrik von Szabadegyháza (1912–1949). VI–VII, 1965–66. p. 111–126.

vitásokat végezték el az iparvágányon, majd a szekérhídmérlegeket hozták használható állapot­ba. Sárosdon épen maradt ugyanis a szekérhíd­mérleg, csak a mázsáló iroda dőlt romba. Zichy­új falui vasútállomáson a szekérhídmérleg mér­legelő része épen maradt, Somlyópusztán elhe­lyezett mérleg a háborús események idején nem rongálódott meg A mérlegeket ebben az esz­tendőben az Ercsi Cukorgyár használta az őszi cukorrépaszállítási idényben. A szeszgyár számára a melaszszállítmányok küldését 1946. november 18-án megkezdték. Ezen a napon 30 000 kg melasz érkezett, november 25-én 50 000 kg. Ezek voltak az első melaszszállítmá­nyok, amelyeket december és január hónapban több is követett. 1947. február 8-án az Ercsi Cu­korgyár a nagy hideg miatt a tartálykocsikat nem tudta megtölteni, de az idő enyhülése után sorozatosan érkeztek a melasszal telt tartályok. A szeszgyár az utolsó szállítmányt 1947. június 16-án kapta, az Ercsi Cukorgyártól az 1946— 1947-es termelési évben. 81 A szállítás költsége a szeszgyárat terhelte, a szolgaegyházi vasútállo­mástól pedig az iparvágányon keresztül juttat­ták el rendeltetési helyére. A gyár a tolató­mozdonyhoz saját személyzetet tartott, még­pedig a MÁV által vizsgáztatott vezetőt és fűtőt. A tolatási munkákra az engedélyt a szolgaegyházai vasútállomás főnöksége adta meg, s csak a forgalmi szolgálattevő engedélyé­vel lehetett azt végezni. Megállapodtak abban is, hogy a tolatást csak nappal, vonatmentes idő­ben végzik. A tolatómozdony személyzetét a vasútállomáson való tartózkodás alkalmával a forgalmi szolgálattevőnek rendelték alá. A gyári tolatószemélyzet a vasútállomáson el­helyezett váltókat nem kezelhette, de a tolató­mozdonyt és személyzetét sem lehetett egyéb, a vasútállomás tolatási munkálataira igénybe­venni. 82 Az iparvágányt 1946-ban csak részlege­sen javították meg. 1949-ben a MÁV ellenőrző csoportja súlyos hibákat fedezett fel abban. Szerintük az iparvágány egyes szakaszai egé­szen forgalomveszélyesek. Ezért tervbevették a 2 km hosszú iparvágány felújítását, a talpfák és kapcsolószerek kicserélését. A szeszgyár udva­rán húzódó 2. számú iparvágány felújítása volt a legsürgősebb, mert itt 42 mm-es nyombővülést állapítottak meg a szakemberek. 83 Az üzembehelyezett szeszsgyári készülékek­ben is hibák jelentkeztek. Bármennyire is meg­volt a munkások igyekezete a műeszközök újjászerelésében, az egyes alkatrészeket tökéle­tesen nem sikerült megjavítaniuk. 1947. március 12-én a szeszmérőgépen átfutott 96,3 igazi fokú finom szeszből 42 hektóliter mennyiség a szesz­ei. Ibid. 668—6^1947. sz. 82. Ibid. 1315—1947 sz. 83. Szabadegyházi Szeszgyár iratai 675—1949 sz. 84. Egyedárusági Szeszgyár iratai. Szolgaegyháza. 189—1947 sz. tartályban műszaki hiba következtében vízzel keveredett, és fokerőssége átlagosan 94,5 iga­zi fokra csökkent. Ezt a mennyiséget hordók­ba fejtették, míg a szesztartályba csak a szesz­mérőgépen átfolyó azonos fokú és minőségű szeszt tároltak folyamatosan. A vízzel keve­redett 42 hektóliterből 36 hektólitert ecetgyár­tásra alkalmasnak találtak, míg a 6 hektóliter szennyezett finomított szeszt elő- és utópárlat gyanánt kezelték. Az üzem napi teljesítménye átlagosan 1947 március—áprilisban 54 hektóliter finomszesz és 24 hektóliter elő- és utópárlat volt. 84 Ugyancsak műszaki hiba történt novem­ber 23-áról 24-ére virradó reggelre, amikor 1000 hektoliter 2 Maligánd fokos cefre elfolyt. A cefreoszlop előmelegítőj ében lévő csövek kén­sav marás következtében — mivel azok vasból készültek — kilyukadtak, és az előmelegítést végző visszafolyó moslékkal együtt a zárt rend­szerű csővezetéken a hiányként mutatkozó cef­remennyiség a moslékvezető csatornán elfolyt. 85 A termelést a melaszszállítmányok érkezése miatt úgy szervezték meg, hogy üzemszünet ne legyen. Amikor a melaszszállítmányok késve ér­keztek, például május elején, akkor finomítást és víztelenítés végeztek. (Május 7-én a zirci apátság mezőgazdasági szeszfőzdéjéből, Simon­tornyáról hoztak szeszkészletet Szolgaegyházára az említett munkák elvégzésére.) Ezt a finomí­tott szeszt a szeszgyár raktári helyiségében tá­rolták további intézkedésig. A raktárhelyiségben 1945 előttről 1688 hektóliter fok szeszkészlet volt, amely az 1947. évi tavaszi termelési idény­ben csak szaporodott. 86 A termelés még június­ban is folyt, és az igazgatóság a közszolgálati alkalmazottak évi fizetéses szabadságát két rész­ben adta ki, mert a szolgálat és az üzem meneté­ben máskülönben zavar állott volna elő. A szesz­gyárnak 11 fő közszolgálati alkalmazottja volt, és a termelési időszakban szabadságolásuk hát­rányt jelentett volna. 87 A termelés menetében aktív szerepe volt az üzemi bizottságnak. 1948. augusztus 1 — december 1 közötti időre mun­katervet dolgoztak ki. Tuba János, termelési felelős és az üzemi bizottság alelnöke a többi üzemi bizottsági tag támogatását kérte a három­hónapos munkaterv sikeres teljesítéséhez. A gyárnak továbbra is problémát jelentett a víz­ellátás. Ügy vélték, hogy az artézi kútba egy búvárszivattyút építenek a szakemberek, és a munkához szükséges anyagot a gyár adná. Fel kell építeni a hűtőtorony mellett lévő szivattyú­házat, a gyorsfutó gőzgépet házilag megjavítani, egy új erejesztőhelyiséget beszerelni, de mind­ezt a telepen található és felhasználható anya­sokból. Feladat még a nyersszesztartályok kija­85. Ibid. 1472/1947 sz. 86. Ibid. 64/1946 sz. 87. Ibid. 791/1947 sz. 124

Next

/
Thumbnails
Contents