Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: A szabadegyházi Szeszgyár története (1912–1949). – Die Geschichte der Spiritusfabrik von Szabadegyháza (1912–1949). VI–VII, 1965–66. p. 111–126.

Különösen megmutatkozott ez a szolgaegyházi szeszgyárban, ahol a munkások jórésze mezőgazdasági vidékről származó idénymunkás volt. A munkáspártok mindenekelőtt ezért hangsúlyozták a politikai nevelőmunka szükségességét a gyár munkásai körében. Az újjáépítéssel párhuzamosan lépések történtek a kulturális felemelkedés és szakképzés megindítására is. 1946. szeptember l-re újjáépítették az iskolát és a tanítói lakást. Padlódeszkát, ablakot szereztek be a munkások az iskolai berendezés elkészítéséhez.

75 Az Egyedárusági Igazgatóság a felnőttek szakmai és politikai oktatására munkáskönyvtár létesítését rendelte el. Rendeletében hangsúlyozta, hogy a kulturális nevelés mellett a szakmai oktatás is célja. Az igazgatóság kérte a Magyar Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezetét, a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületét, a Magyar Közalkalmazottak Országos Szabad Szakszervezetét és más szakmai érdekeltségeket, hogy a szolgaegyházi Szeszgyár könyvtárának felállítását könyvadománnyal támogassák.

76 Az igazgatóság meghatározott összeget adott a könyvtár fejlesztésére, amelyből havonta vásárolták a könyveket, de az igazgatóság maga is küldött időszerű politikai kérdéseket tárgyaló műveket. 1947. március 10-én Budapestről 6 mű érkezett, március 24-én pedig Szakasits Árpád : Utolsó percig című könyvét küldték meg négy példányban.

77 1948-ban a könyvtár állománya számos folyóirattal és politikai lappal gyarapodott. Szeptember 1-én az Igaz Szó című hetilapot 1 példányban, a Népszavát augusztusban 2 példányban, a Szikra című hetilapot 1 példányban, a Honvéd folyóiratot 1 példányban, a Képes Világ hetilapot 2 példányban, majd a Valóság és Társadalmi Szemle elméleti folyóiratokat 1—1 példányban rendelték meg. 1950 júliusában 20 db Szabad Nép, 2 db Tartós Békéért és Népi Demokráciáért, és 8 db Üj Világ című lap járt a gyár dolgozóinak.

73 1949 nyarán vetítőgépet vásároltak, amely alkalmas volt hangos keskeny filmek vetítésére. Kérték a felsőbb hatóságokat, hogy az akkoriban igen népszerű és közkedvelt Talpalatnyi Föld című magyar filmet juttassák el hozzájuk. A gyár üzemi bizottsága szerint a szocializmus megismertetését a dolgozókkal a filmek elősegíthetik, erre az ismeretszerzésre szükségük van a szeszgyári dolgozóknak, mind pedig a közvetlen környék minden kulturális ellátottságot nélkülöző parasztságnak. A községben 1949-ben még nem volt mozi, a gyárnak 112 munkavállalója volt, akiknek kulturális szükségleteiről a gyári vezetőségnek gondoskodnia kellett. Helyileg igen mostoha viszonyok voltak ebben a tekintetben, és kevés 75. Egyedárusági Szeszgyár iratai. Szolgaegyháza 206—1946 sz. 76. Ibid. 185—1946 sz. 77. Ibid. 304 és 354—1947 sz. idejük maradt a dolgozóknak a kulturális képzésre. A gyár üzemi bizottsága, a vállalat vezetősége, a Magyar Dolgozók Pártja szeszgyári szervezete együttesen tettek erőfeszítéseket a mozielőadások megszervezésére. 1949 július hónapban valóban megtartották az első mozielőadást, s azóta minden héten egy mozielőadás volt a kultúrteremben.

79 1948 májusában a szeszgyár vezetősége elhatározta, hogy sportegyesületet alapít. Ebből a célból a gyárigazgató és az üzemi bizottság elnöke a megalakítandó egyesület számára az anyagi támogatás lehetőségeit latolgatta. Végül is a munkás jóléti alapból kívánták a sportfelszereléseket beszerezni illetőleg a kiadásokat fedezni. Még ebben a hónapban meg is alakult a Szabadegyházi Szeszgyár Sportegyesület. Három ágban talált sportolási lehetőségeket a fiatalság. (Labdarúgás, asztalitenisz és ökölvívás.) A sportegyesület vezetősége, Makai Lajos, Zsuppán Antal elismeréssel nyilatkoztak a fiatalok felkészüléséről. A gyár munkásai között élénk érdeklődés és támogatás nyilvánult meg az első sportrendezvények láttán. A labdarúgó csapat a székesfehérvári alszövetség II. osztályú bajnoki mérkőzéseiben vett részt az alakulás évében. Az asztalitenisz csapat Székesfehérváron az 1948. évi forradalom és szabadságharc emlékére rendezett centenáris olimpiászon 2 oklevelet és 1 serleget nyert. Ezen a versenyen a női csapat megyei második, a két férfi csapat pedig harmadik és ötödik helyezést ért el. 1948 őszén alakult meg az ökölvívó szakosztály, amely 4 pár 8 unci ás ökölvívókesztyűt szerzett be, edzéseit pedig a munkásotthonban tartotta. A sportegyesület a munkásotthonban tartotta összejöveteleit, de ez a helyiség alkalmas volt asztalitenisz mérkőzések és az ökölvívó mérkőzések lebonyolítására is. A sportegyesületben szellemi nevelés is folyt. A sportolás a fiatalságot egészséges életmódra nevelte, azonkívül a demokratikus átalakulás egyes kérdései is napirendre kerültek a sportegyesület összejövetelein.

80 Az újjáépítő munka 22 hónapja után a szeszgyárban olyan helyzet állott elő, hogy meg lehetett indítani a termelést. Ahhoz azonban, hogy az Ercsi Cukorgyár a melaszszállítmányokat zökkenőmentesen küldhesse, meg kellett javítani az iparvágányt, amely az ostrom idején részben megrongálódott, másrészt az azóta eltelt idő alatt ment tönkre. A gyár az iparvágányt nem használta, ugyanis tolatómozdonyát még 1945 szeptemberében Fűzfő Gyártelepnek adta kölcsön, ahonnan csak 1946. július 22-én kapta viszsza. Még ebben az évben a legszükségesebb ja78. Szabadegyházi Szeszgyár iratai. 597—1950 sz. 79. Ibid. 668—6—1947 sz. »0. Egyedárusági Szeszgyár iratai. Szabadegyháza. 1204—H948. sz.