Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Tanulmányok – Abhandlungen - Dani Lukács: A dunaújvárosi (dunapentelei) osztályharc 1918–1919-ben. – Der Klassenkampf von Dunaújváros (Dunapentele) in den Jahren 1918–1919. IV–V, 1963–64. p. 155–159.

Az élelmezési nehézségek csökkentése érdekében ismét lefoglalták a malmok vámgabonáját, beindították a darálómalmot is a „takarmány és a kenyérgabona pótlása céljából". Eljártak a megyei direktóriumnál a liszt- és zsírellátás biztosítása érdekében.'

2

'

3 A direktórium munkáját nemcsak a gazdasági körülmények nehezítették. Az élelmezési nehézségek mellett politikai téren is a helyi reakció tevékenysége, kártevése jelentkezett. A proletárhatalmat és helyi képviselőit becsmérelték, rágalmazták. A Belügyi Népbiztosság tudomására jutott, hogy az ilyen akciók központja Jancsky vendéglője, hangadója pedig a vendéglősné.

24 Hasonló jellegű izgatás folyt a szomszédos Rácalmás községben is.

25 Az említett körülmények miatt „a legnagyobb fegyelem megőrzésére van felszólítva minden község, s minden mozdulat éjjel-nappal figyelve van", jelentette Nagy József, a járás politikai megbízottja.

20 A helyi politikai izgatás keretében személyes támadás indult a direktórium elnöke, Gecse Zsigmond ellen. Még a munkástanács elnöki funkciójában tanúsított magatartása és önkényeskedései miatt vádolják. A vámgabona lefoglalása miatt az érdekelt malmos és az elzavart bíró — még februárban feljelentést tett ellene. Április közepén a helyi reakció Gecse ügyének kivizsgálását és felelősségre vonását követelte.

27 Az említett körülmények miatt — mint Nagy József megállapította — „többször félénkségből és meg nem értésből hátrányok következtek be, s ezek által a direktórium is lanyhábbá vált". Ezért május 8-ra tanácsülést hivattak öszsze, és a politikai megbízott javaslatára a direktórium vezetésében személyi változásra került sor. A direktórium élére Gerendai Gyula cipészsegédet választották meg.

28 Ez a személycsere objektíve a reakció malmára hajtotta a vizet: Gecse leváltásával legfélelmetesebb ellenfelüktől szabadultak meg. A reakció felélénkülését — az országos helyzet mellett — a helyi tényezők is ösztönözték. Az átalakítással egyidejűleg a direktórium osztálvbázisa összeszűkült. Május elején ugyanis a proletariátus legaktívabb része hadbavonult a déli front erősítésére.

29 A nagybirtokok szintén május elején történő szövetkezetté alakításával pedig a megmaradt proletárerő is megosztódott. A járási politikai megbízott május 4-i javaslatára, a direktórium közreműködésével a szo23 SZÁL. Direktóriumi iratok, 17/1201. L7/1659. 24 Ibid.. 17/338 483. 25 Ibid.. 171049. 26 Ibid., 17/338 2 483. 27 Ibid., 17.236. 28 Párttörténeti Intézet Archívuma, Adonyi járás. 24159 A. II. 18/85. cializált nagybirtokokon termelőszövetkezetet hoztak létre.

30 A szövetkezeti tagság zömét alkotó volt gazdasági cselédek mellet a szövetségbe tömörült agrárproletárok egy része is belépett a szövetkezetbe. (Belőlük szervezett Petrovies István szőlőművelő csoportot.) Bár a szövetség tagságának nagy része másként képzelte el a földkérdés megoldását. A földmunkások lappangó elégedetlenségét, a proletárszervezetek közti véleményeltéréseket a reakció igyekezett a maga számára kamatoztatni. Munkáját objektív körülmények (mint a közellátás súlyosbodó problémái és a fehér pénztől való tartózkodás is) segítették. Ezek voltak a június 5-i helyi megmozdulás előzményei. A szövetkezetben dolgozó földmunkások ezen a napon megtagadták a munkát. A tanácsháza elé vonultak és élelmezésük megjavítását követelték, tüntettek a fehér pénz ellen.

111 Az elégedetlenségnek a forradalmasodé, de öntudatára csak eszmélő földmunkásság adott hangot. Elhibázott fellépésük oka — a ténylegesen meglévő élelmezési nehézségek mellett, — a reakciós izgatás volt. A Fehérvárról megérkező Noszlopi százados felvilágosító munkája, valamint a direktórium gyors intézkedései meggyőzték őket, hogy nehézségeik okozója nem a proletárhatalom."

3i Hogy ki a tényeleges ellenségük, arról az elégedetlenkedők néhány hét múlva személyes tapasztalataik alapján győződhettek meg. Az addig háttérben működő és a proletariátust egymással átmenetileg sikerrel szembeállító reakció a következő hetekben nyíltan a színre lépett. A Duna balparti községeiben (Szalkszentmárton, Apostag, Solt) kirobbanó ellenforradalmi megmozdulás, majd a budapesti június 24-i puccskísérlet érintette a község területét. A balparti lázadók fegyveres csoportjai 21-én átkeltek a Dunán. A dunaföldvári Vörös Őrség lefegyverezése után Dunapentele irányába törtek előre. A helyzet'kritikussá vált, A fegyveres erő mindössze 13 főből állott. Hideg Lajos erősítést kért Fehérvárról.

33 A székesfehérvári második hadtest parancsnoka 150 főnyi katonaságot irányított a veszélyeztetett Dunapentelére. Az erősítés megérkezése lehetővé tette mind a déli irányból előretörő ellenforradalmárok visszaszorítását, mind a Dunáról támadó — a 24-i puccs leverése után ide húzódó — monitor visszaverését. Az ellenforradalom fegyveres támadása meghiúsult. 1919 nyarán a helyi osztályharc erői polari29 BÁNKUTI JÁNOS, HORVÁTH FERENC és ASZTALOS ISTVÁN visszaemlékezései. 30 SZÁL, Direktóriumi iratok. 17'338<2 483 és 17613. 31 Ibid., 17 lf,25. 32 Ibid.. 17'ШЭ és 1754. 33 Ibid., 17 2016. ' 158