Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Tanulmányok – Abhandlungen - Dani Lukács: A dunaújvárosi (dunapentelei) osztályharc 1918–1919-ben. – Der Klassenkampf von Dunaújváros (Dunapentele) in den Jahren 1918–1919. IV–V, 1963–64. p. 155–159.

zálódtak. Az ellenforradalmi támadás, majd az azt követő események a proletariátus egyes rétegei közötti ellentéteket egyértelműen a kizsákmányoltak és kizsákmányolók közötti fő ellentétté alakították át. Ennek tudatossá válását elősegítette a szocializált birtokok intézőinek egyre leplezettlenebbé váló áruló, reakciós magatartása. Különösen az ellenforradalmi lázadás alatt, és azt követően általánossá vált az intézők nyílt fellépése a szövetkezet bizalmi férfiai ellen, Június második felétől már nemcsak a bizalmi férfiakat mellőzték a gazdaság irányításában, hanem életmódjuk is a diktatúra előtti időket idézte.

34 A helyi direktórium az intézők magatartása miatt beavatkozott a szövetkezet irányításba, de felsőbb támogatás hiányában nem sok eredménnyel. Sőt, a megyei központnál az intézők emeltek panaszt a direktórium „önkényes" beavatkozása miatt.

35 Az erélyes rendszabályokat követelő proletariátus nem tudta megérteni ezt a magatartást.,ha ez mind meg van engedve, akkor igenis egyesek diktatúrája van, mely a proletárdiktatúrával ellenkezik.. ."

3e Ezért maga kívánt gátat vetni az intézők sorozatos visszaéléseinek: „.... mihelyt az aratási munkák befejeződnek ... meg fogjuk kezdeni a tisztító munkát". A reakció gazdasási kártevése, egyéni harácsolása szoros összefogásra késztette a helyi agrárproletáriátust. Az azonnali fellépéstől csak az tartotta v'ssza őket, hogy a gyűlölet szabadjára engedése veszélyeztetné „az aratási munkák folytatólagosságát (s ebből), a közérdek kára lenne". Megállapítható, hogy a helyi proletariátus június eleji, ösztönös és idegen célok érdekéoen kirobbant aktivitását néhány héttel később már a közérdeket szem előtt tartó forradalmi magatartás váltotta fel. Megértek a feltételei annak, hogy a tisztogatást valóban a köz érdekeinek megfelelően hajtsák végre. Ennek lebonyolítását azonban a körülmények alakulása már nem tette lehetővé. A proletárdiktatúra megdöntésével a helyi államhatalmi szerv, mint a proletár osztályharc fegyvere, kiesett a falu szegényeinek kezéből. A két forradalom tüzében azonban a helyi proletariátus kijárta az osztályharc iskoláját, és megízlelte a szabadságot. Legjobbjai körében ezek maradandó nyomot hagytak, és ezt az ellenforradalom terrorja sem tudta eltörölni. A kommunistává vált forradalmárok két világháború közötti szervezkedése igazolja ezt. Valamint az a körülmény, hogy ők voltak a zászlóvivői a felszabadulás után a második proletárdiktatúra megvalósításáért vívott helyi harcnak is. Dani Lukács 34 „Van-e megengedve â-z (hogy) annyit ves/ s ad, amennyit akar és annak akinek akar. Lehet-e vendegeket állandóan fogadni, sétakocsikáztatni, liszttel, vajjal, tojással felpakolni. Meg van-e engedve az, hogy 2-3 tehenet, 20-30 db sertést, 50-80 db tyúkot, ugyanannyi libát etethetnek a Tanácsköztársaság vagyonából, s ennek temekét saiát (maguk) és rokonságuk között elosztják". Direktóriumi íratok. 17/2184. 35 Ibid., 17 2287. 36 Ibid.. 17/2184. 159