Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Közlemények – Mitteilungen - Kovács P.: Ferenczy Béni rajzok a Csók István Képtárban. – Dessins de Béni Ferenczy dans Galerie Csók István. IV–V, 1963–64. p. 239–241. t. LIV–LVI.

Ferenczy Béni rajzok a Csók István Képtárban 4 1962-ben hét Ferenczy Béni rajzzal gyarapodott a Csók István Képtár gyűjteménye. A sorozatot igyekeztünk úgy összeállítani, hogy abban Ferenczy lehetőleg minden művészi korszaka képviselve legyen, s hogy e néhány alkotás legalább vázlatos, keresztmetszetét adja nagy szobrászunk grafikai munkásságának. A nagybányai művészek 1912-es kiállításán jelentkezett elősz'ör Ferenczy Béni rajzzal. E korai művek nagyrészt sajnos szétszóródtak a világban. Két világháború, közben hosszú évek emigrációban — nem meglepő hát, hogy a művész mappája nem igen őrizte meg a fiatalkor művészi dokumentumait.

1 Korai klasszicisztikus és egyben a szecesszió jegyeit is magukon viselő munkái után,

2 hamarosan az európai avantgárd törekvések hatása alá került.

3 A húszas évek bécsi terméséből maradt meg néhány kubista fogalmazású szobra. Jellemző, hogy ezeket a műveit fába faragta, kihasználva az anyag és technika adottságait, a megjelenítés formájához. Rajzai a szobrászati munika kísérői. Grafikai problémái is elsősorban szobrásziak. Ez olyankor" is igaz, ha— mint például az ötvenes években keletkezett szigligeti rajzai —tájat, ágas-bogas fát jelenítenek meg. Gyűjteményünk első darabja is szoborvázlat(LVI. t. 1). Két, drapériába burkolt, álló figura. A vázlatból nem tűnik ki, szemből, vagy hátulról látjuk-e őket. Erőteljes, vastagon húzott vonalak emelik ki a részletekből a majdani szobor kubisztikus fő formáit. A bal alsó sarokban egyébként megismétli kicsiben, vonalas rajzzal a két figurát, s ezen a vonalrajzon már — vagy talán még? — csak ezek az irányt mutató, fő vonalak vannak meghúzva. Érdekes lenne tudni a sorrendet: vájjon a részletezett rajztól jutott el a letisztázott, kubisztikus vonalvezetésig, vagy fordítva. Az előbbi látszik valószínűbbnek. Erre mutat, hogy a két kompozíció fő vonalakban megegyezik egymással, de a részletesebb „nagy" figurák fejénél látszik, hogy eredetileg más tartással, kompozícióval kísérletezett a mester. 1929-ben faragta fába Ferenczy Anya gyermekével című szobrát.

5 Ehhez készült egyik részletrajz gyűjteményünk második darabja

6 (LVI. t. 2). Érdekessé teszi az a tény, hogy ezt a szobrát szoktuk kubista korszaka határaként említeni. Ez a szobor már nem kubista — bár kísértenek még benne annak problémái —, de még nem értek meg benne. Ferenczy akikör kialakulóban levő új művészi látásmódjának eredményei sem. — Ez persze nem érték ítélet, ímert "a-szobroit épp ez a vajúdó állapot teszi megkapóvá, különösein értékessé Ferenczy Béni oeuvre j ében és a magyar szobrászat történetében is. A múzeumunk birtokában lévő tanulmány hátulról mutatja az anya alakját. Sebtében meghú" Mj.í í * •• •;••"• ?•!'.' . " ' . 1 FERENCZY В.: írás és kép (Bp. 1961.) című könyvében a Patahy Dénes által válogatott rajzany ágban az 1918-bó

1 datált ,,Alvó Ady Endre" az első. Ugyan e könyv utószavában Genthon István is;hasonlóan nyilatkozik, cf. 249. 2 Gondolok például; :i.a.Szt. György, szoborra. .',',•] 3 1912-ben, Párizsban Archinenko tanítványa! 4 IKM Itsz.: 62. 1. 1. m: 357x245 mm. zott, vázlatos vonalak jelzik az anya hátát. A tanulmány lényege a két fej — a gyermek és az anya fejének — térbeli viszonyát igyekszik tisztázni. A művész itt sem bocsátkozik részletekbe, erőteljesen és véglegesen csak az egymás mellé került téri részletek határait húzza meg, mintegy térképként a szobrászi .munkához. A vázlatban talán több jelentkezik aítból, ami a későbbi évek eredményeihez vezet Ferenczy művészetében. Az előző idők szigorú, kemény, vagy fájdalmasan tört derékszögei után itt jelenik meg először a formáknak melegsége, élet- és emberszeretete, sugárzó, lágy hajlása. A két fej nem csupán két „téri tárgy" — mint ahogy Ferenczy legelvontabb korszakában sem találkozunk ilyen mértékű absztrakcióval — hanem valóban anya és gyermeke, erő és bizalom, a tudatos és ösztönös szeretet kiegyensúlyozott találkozása. És mindez anélkül, hogy belecsúszna valami irodalmias, vagy szirupos színpadi életképbe. — Ezt mondja nézőjének a szobor és ezt erősíti meg a hozzá készült vá lat tanulmányozása is. Érdekes darabja gyűjteményünknek a Ferenczy Noémiről készült portré is.

7 (LVI. t. 3). A puha ceruzával helyenként lágy, fekete krétával meghúzott vonalak nyomán szinte a fénykép pontosságával bontakozik ki előttünk a testvér arca. A vonások precíz részletezése ellenére is megmarad a képzőművészeti alkotás, a lágy, elmosódó kontúrok ellenére is megmarad a szobrászi zártság és tisztaság területén. A fény-árnyékkal való festői játék mellett megtalálja Ferenczy Béni a lehetőségét annak, hogy zárt, szinte építészeti egységben, megbonthatatlan tömbben tartsa a fejét. Testvéri szeretet és művészi szigor találkozása. Az expresszív realizmus évei ezek Ferenczy művészetében, amelynek csúcsát rajzai közt a feleségéről* 1935-ben Moszkvában készített, kompozíciójában Michelangelo hatást mutató műben éri el. „Művészi fejlődése a kubizmusból az expreszszionizmuson és klasszicizmuson át töretlenül ível a plasztikai tökéletesség és szépség felé, s a 30-as évek közepén teljesedett ki." — írta Ferenczy Béni rajzairól szóló tanulmányában Pataky Dénes.

8 Valóban ezek a kiteljesedés évei.. Ekkor talál a művész igazán magára. Hosszú korszak következik egészen 1956-ban bekövetkezett betegségéig. Művészileg tökéletesen kiegyensúlyozott évek ezek. Nine? probléma, amit ne tudna megoldani. Igaz, egy-egy kompozíciós kérdéssel néha egy egész évtizedig is foglalkozik, de mire megoldja, remekművek sorozata kíséri az odáig vezető utat is. Elsősorban Játszó fiúk című bronz csoportjára (1947) gondolunk, amelynek kompozíciós vázlatai egymást követik a harmincas évek közepétől, 1947-ig rajzban és éremhátlapon, álló és guggoló figurája is többször jelent meg önálló szoborként, változó kompozícióban és ' méretben.

9 5 A művész tulajdona. 6 IKM' Itsz.: 62 2. 1. m: 448x315 mm. 7 IKM Itsz.: 62. 3. 1. m: 435x301 mm. 8 Műv. Ért. (1955) 70. 9 A kérdéssel részletesen foglalkozom egy. a szobrászati csoportkompozíciót tárgyaló, kéziratban levő tanulmányban. 239