Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)
Közlemények – Mitteilungen - Kralovánszky Alán: Velence község történetéhez. – Zu der Geschichte der Dorfgemeinde Velence. IV–V. p. 226–232.
7. ábra rá igényt) 27 volt a másik fontos átkelőhely a Sárvíz északi szakaszán. Fontossági sorrendjük meghatározására ma még kevés adat áll rendelkezésünkre. Az a tény, hogy Székesfehérvár mellett haladt az ÉK—DNY irányú főútvonal, tehát a város mintegy mellékútvonalon feküdt, még egy történeti problémát vet fel. Ez a probléma Székesfehérvár kialakulásával kapcsolatos. Jelenleg nem kívánunk erre részletesen kitérni, 28 csupán a kutatás figyelmét szeretnénk felhívni egy szempontra. E szempont Székesfehérvár országgyűlési, illetve bíráskodási funkciójához kapcsolódik. h.a. megnézzük a 7. ábrán látható térképet, akkor feltűnik, hogy Székesfehérvár környékén egy igen zárt földrajzi területegység van, amelyet a Sárvíz és a velencei illetve a Nádas-tó határol egyfelől; másfelől pedig északról maga Székesfehérvár nehezen megközelíthető, mocsárral körülvett kővárával, illetve a Velencei hegység. E területet kiválóan lehet védeni, mert a kevés átjáró illetve átkelő helyet kis katonai erővel kézben lehet tartani. De fordítsuk meg a képet. Nemcsak a kívülről jövő esetleges támadás esetében lőhet megvédeni az ország kulturális és szakrális központját, hanem a belülről, e területegységről fenyegető támadást is lokalizálva, el lehet fojtani. Joggal vetődik fel a kérdés, vájjon számolhatunk e ilyen igényű és irányú támadással? Mivel „Székesfehérvárott" voltak az évi bíráskodási és országgyűlési napok, ezekre nem valószínű, hogy mindig a királyi hatalmat támogató erők jöttek csak el. Figyelembe véve az elhelyezési 29 (minden faluból 2 ember, s azok hozzátartozói, állataik, kocsiaik az országgyűlések esetében; a bíráskodás esetében rekonstruámatatlan a. számiba jöhető létszám.) és az általunk feltételezett politikai okokat, véleményünk szerint az ún. székesfehérvári bíráskodási, illetve országgyűlést napok nem a városban, hanem a fövenyi síkon folytak. 3 *) Itt megfelelő hely volt az emberek és állatok több hétig tartó tanyázására. Ha valamilyen lázongás tört ki, a király bemenekülhetett várába (Székesfehér27 CSÄNKI D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III (1897) 318.; MÄLYUSZ E.: i. m. I (1951)) 4808., 5627., 5971. 28 E kérdés Székesfehérvár kialakulása c. tanulmányban került részletes tárgyalásra. Kézirat. 29 A középkori vár kb 0,2 fcm2 nagyságú. Figyelembe véve, hogy ez a terület királyi, egyházi és polgári célokat szolgáló épületekkel volt beépítve, a több ezres főt jelentő tömeget itt nem lehetett elhelyezni. 30 Ezt a középkori források is igazolják. Többek között: SZENTPÉTERI I.—Borsa I.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II (1961) 3522-24. sz. V. ö. KAROLY J.: i. m. IV(1901) 145. 231
