Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)
Közlemények – Mitteilungen - Kralovánszky Alán: Velence község történetéhez. – Zu der Geschichte der Dorfgemeinde Velence. IV–V. p. 226–232.
körzetben volt, 19 s hogy a Rákóczi út elején és a Dózsa György tér sarkán (Törvényház kertje) kerültek elő kisebb római kori telepre valló leletek 20 Nyilván e körzetben kis település lehetett. Hogy nagyobb nem volt, bizonyítja Székesfehérvár esetében a negatív régészeti adat, s az a tény, hogy e körzettől délre 10 km-re közel 1 km 2-nyi kiterjedésű rómaikori város volt. E nagyméretű település a Sárviz egyik igen fontos átkelési pontján fekszik. Kérdés azonban az, hogy az ásatások útján bebizonyított fontos útcsomópont jellegét 21 és jelentőségét a római kor után is megtartotta avagy nem? 22 Az egykori római település területéről korábban szórványként Árpád-kori leletek kerültek _elő. 2 ' 3 1960-ban Fitz Jenő vezetésével végzett ásatásokon sikerült hitelesíteni a szórvány-anyagot, s az I. sz/villa területén egy XV. századi kemencén kívül egy X— XII. századi kemencét is feltártam. E telepnyomok alapján jogosult volt feltételezni, hogy a középkor folyamán e helyen település volt. 10 PHILIPP I.: SzSz 1 (1931) 3. sz. 2-5.; FITZ J.: Székesfehérvár i. m. 19. 20 FITZ J.: Székesfehérvár i. m. 6. A Megyeház építésekor talált II. századi éremlelettel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az éremleletek általában nem a települések területén, hanem azok közelében szoktak előkerülni. A Lövölde-utcai sírleletek is a telep szélén elhelyezkedő temetkezésből származhatnak. Lényegileg Székesfehérvár területén a rómaikori település „alaprajza" egy olyan Y alakot mutat, amelynek szára észak felé néz, s egyik ága kelet, másik ága pedig dél felé hajlik. 21 FÏTZ J.: Gorsium. Székesfehérvár (1960) 19. 22 A telepen a népvándorlás korában végig kimutatható az élet. Ehhez vö. FITZ J.: AntTan i. m. 159. 23 B. THOMAS E.: Acta. Arch. Hung. 6. (1955) 79. 21 1400 jan. 5-én kelt oklevél arról számol be, hogy a fehérvári káptalan azt a vámhidat, amelyet Szent István ideMivel Zsigmond-kori okleveles adat szól e hely hídjáról és vámjáról, sikerült beazonosítanom az egykori rómaikori település helyén lévő középkori telep helyének nevét F ö v e n y-nek. 24 Nyilvánvaló, hogy a középkorban is megtartotta e település a földrajzi és stratégiai viszonyok és adottságok adta jelentőségét. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény,-hogy Fövenyt 1193-ban Béla király a fehérvári kereszteseknek adományozta. 25 Ismervén a fehérvári keresztesek a középkori Magyarország politikai, egyházi és államigazgatási életében betöltött kimelkedő Jelentőségét, talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy a XII. században is komoly jövedelmet jelentő hídvámja miatt szerezek meg Fövenyt. 26 Mindebből az következik, hogy a XII. században — s nyilván korábban is! — jelentős forgalmú útvonalnak kellett Fövenyen keresztülhaladni. Valószínűnek látszik, hogy Föveny mellett В a 11 y á n (hídvámját 1401-ből ismerjük, amikoris a fehérvári konvent tart jétől kezdve Föveny nevű területen a Sárvíz folyón van, szétszedette. MALYUSZ E.: Zsigmondkori oklevéltár II/l (1956) 10. sz. Hasonló tárgyról szól 1401 március 24-én, 1401 március 28-án kelt MALYUSZ E.- i. m. 952. és 960. sz.), valamint 1560 szeptember 4-én kelt oklevél (FEKETE L.— KÄLDY-NAGY Gy.: Budai török számadáskönyvek 15501580 Г19621 536). 25 GLASER L.: MW XXII (1937 Cegléd). Vö. KAROLY J.: i. m. IV (1901) 145-146. 26 KAROLY J.: op. cit. I (1898) 149-161: III (1899) 177. Ezen felül lehetséges, hogy Föveny megszerzésében az ott levő kőanyag is szerepet játszhatott, mint építőanyag lelőhely. Talán ezen adományozással kapcsolatos építőtevékenységgel hozhatjuk kapcsolatba az I. sz. villa DNY-i negyedében talált báni dénárokkal igazolható kőkitermelési munkálatokat. V. ö. FITZ J.: AntTan i. m. 159. 6. ábra 230
