Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna – Lányi Vera: Gorsium. Harmadik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1961–1962. – Gorsium. Dritter Bericht über die Ausgrabungen in der römischen Siedlung bei Tác, 1961–1962. IV–V, 1963–64. p. 206–220. t. XLIX–LI.

A IV. ÉPÜLET FELTÁRÁSA (1961—1962) ' Az I. villától D-re már az 1959. évi kutatások egy nagyobb épületet К—Ny irányú falát fedezték fel, amelynek D-i oldalát szabályos közökben elhelyezett támpillérek erősítették. Az épület K-i végét is sikerült 1959-ben tisztázni, további kiterjedésének meghatározására és teljes feltárására azonban csak az 1961ben megindult ásatás tette meg az első lépéseket. A nagy méretű épület két éves kutatása az alaprajzot még nem tudta tisztázni. Az 1959-ben megtalált fal az épület D-i lezáró fala, amelyre merőlegesen egymástól egyenlő távolságra (megközelítőleg 6—6 m távolságban) É—D irányú falak indulnak. A leletanyag összetétele az épület periódusainak meghatározásához egyelőre kevés bizonyítékot szolgáltatott, a rétegek vizsgálata azonban kétségtelenné teszi, hogy az épület Gorsiumnak az I. villával és a basilicával azonos korszakából, azaz a IV. századból való. Az épület K-i részében a IV. századi rétegeket sűrű temetkezésű köAz 1961—1962. év során tovább folytatódott a Tac—Margittelep-i temető feltárása. A temető ásatása folyamán e két év alatt összesen 159 sír került napvilágra. Ez a már korábban ismert 24 sírral együtt 183 sír. Ez a sírszám lehetővé teszi, hogy a temető jellegét körvonalazhassuk. Bár lehetséges, hogy megállapításainkat a további ásatás módosítja, illetve megváltoztatja. A temető a II. Villa mellett fekszik. Kiterjedése egyelőre nem ismeretes. A II. Villa nem tekinthető — mint azt korábban hittük

15 — a temető keleti határának, ugyanis a temető a villát megkerülve tovább folytatódik és a II. Villában is kerültek elő sírok. A temetkezés igen sűrű, egy 5x5 méteres szelvényben átlag 7—8 sír volt. A sírok azonban sohasem metszik egymást. A temető egészét vizsgálva, egységes kép bontakozik ki. A IV. század végének temetői rendszerint a településen belül találhatók.

16 A Tác—Margittelep-i temető szintén a korábbi település határain belül fekszik. Ezt egyrészt a II. Villa közelsége igazolja, másrészt a temetőben előbukkanó egyéb épületrészek, falak, vályogpadló-töredékek és a sírok közt szórványként előkerülő igen gazdag II—

III. századi leletanyag. A sírok tájolása rendszeres, a 183 sír között mindössze 6 sír van, amelyik az általános iránytól eltér, ezekben is nagyobbára csecsemők zsugorított vázait találtuk. Az általános tájolási irány DNy— ÉK. A fej a sír délnyugati részében fekszik és ÉK felé néz. A temetőn belül a DNy—ÉK iránytól való eltérés 47°-os ingadozást mutat. Ez pontosan megfelel a Nap kelte, illetve delelése változásának egy éven belül (Ráktérítő 23,5° — Baktérítő 23,5° — teljes kitérés 47°). Ez azt jelenti, hogy a temető népessége szigorúan kötött ritus szerint a Naphoz tájolta a sírokat és feltehetően azonos napszakban temetkezett. A sírformák igen változatosak. Téglasírok, habarcsba ágyazott kő és téglatörmelékből épített sírok váltakoznak puszta földbe temetett vázakkal. A tég14 Az épület feltárását dr. Kanozsay Margit vezetésével az ELTE Régészeti Tanszéke végezte. 15 LÁNYI V., Alba Regia 2-3 (1963) 147. zépkori sírok dúlták fel, amelyek a XIII—

XIV. századra keltezhetőek. Ugyancsak az épület K-i részében végzett feltárások a középkori sírok alatt két avarkori lovassírt hoztak felszínre. A mélyre ásott lovassírok ezen a területen a II. századi szintig értek. A későbbi településnek egy középkori lakóház is bizonyítéka, amely részben ráépült a IV. századi épület D-i zárófalára. Ahol a későbbi beásások a rómaikori rétegeket nem dúlták fel, az I. villánál és a basilicánál megállapított korábbi rétegek jelentkeztek. A legalsó rétegben a bennszülött megtelepedés gödrei mutatkoztak, amely fölött II. és III. századi falmaradványok kerültek elő. A különböző korszakok erős keveredése mind a rétegek szétválasztásában, mind egyes jelenségek időhöz kötésében komoly nehézségeket okoznak. Az utóbbiak közé több szemétgödör anyaga sorolható, szárnyas, hal és tojás maradványokkal.

14 Fitz Jenő lasírok között sok a háztetőszerű kiképzéssel alkotott. A sírok általában gondosan építettek. (LI. t. 1—8). A vázak elhelyezése a sírban rendszerint háton fektetve történt, karjaikat, a mellkasra, a medencére vagy a test mellé hajlították. Néhány zsugorított vázat is találtunk, ezek nagyrészt kicsiny gyermekek csontvázai voltak. A sírokban általában szegényes melléklet volt. Ritus szerint meghatározva: mi illett egy nő, illetve mi illett egy férfi halottat. Ennek bemutatására közöljük a temető egy jellegzetes női és egy jellegzetes férfi sírját. (Hangsúlyozzuk, hogy ezek nem a temető leggazdagabb és nem is legszegényebb sírjai, ezek jellemzőek a temető általános képére). 57. sír (7. ábra). Nő. Bolygatatlan (csak agykoponyája hiányzott). Sírszélesség 37 cm. Sírhosszúság 150 cm. Csontváz hossza 140 cm. Váz helyzete 53.° A vázat a puszta földbe helyezték nyújtott helyzetben, jobb karját a medencére, balt a test mellé hajlították. Mellékletek: 1. bronzkötő a jobb alsó karon, 2. bronz karkötő a bal alsó karon (3 db), vaskarkötő a bal alsó karon, csontkarkötő a bal alsó karon (2 db), 3. bronz fülbevaló az állkapocs jobb és baloldalán, 4. nyakán kétsoros üveggyöngynyaklánc. 53. sír. (8. ábra). Férfi. Bolygatatlan. Sírszélesség 51 cm. Sírhosszúság 174 cm. Sírmélység 67. cm. A csontváz hossza 167 cm. Vakolatlan ágyazott kő és téglatörmelékből összeállított sír. Tetejét háztetőalakúan összeállított tegulák alkotják. A tegulák találkozására imbrexeket helyeztek. A váz nyújtott helyzetben feküdt, karjait a csípőjére hajlították. A csontok igen rossz megtartásúak voltak. Mellékletek: 1. Vasgyűrű a jobb kéznél, 2. övcsat a medence baloldalán, 3. érem a kezek közt, 4. szíjvég a medence bal oldala alatt. A női sírok jellemző mellékletei az ékszerek, karkötők, gyöngyök, ritkábban gyűrű. A férfi sírok jellemző melléklete az övfelszerelés, csat és szíjvég. A vasszerszám igen ritka. A fibulamelléklet itt is kis számban fordul elő, mint a IV. század végi temetőkben általában. Edény feltűnően kevés sírban, az ed16 Intercisa: SÁGI K., Intercisa I. AH 33 (1954) 143 — Brigetio: BARKÓCZI L., FA 13 (1961) — Au am Lehthaberg: A. SCHOBER, JÖAI (1914) 203 — Stb. A MARGITTELEPI TEMETŐ FELTÁRÁSA 216