Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)
Szemle – Rundschau - Fitz Jenő: A naristák lakóhelyének kérdése. II–III, 1961–62. p. 209.
ban, mivel hibás kiindulásra épült, nem látszik valószínűnek. Pannónia inferiort 114 szeptemberében még P. Afranius Flavianus igazgatta (CIL XVI 61), aki 117 —118 körül lehetett consul (R. Syme, Gnomon 29 [1957] 522.). Az ifjabb L. Neratius Priscus talán közvetlenül utána vehette át Pannónia inferior kormányzását, majd 119—120-ban lehetett consul suffectus, míg Pannónia superiort a 120-as évek második felében, legkésőbb 133-ig ieazgathatta. R. Svme e megállapításai az idősebb L. Neratius Priscus pannóniai működését W. Reidingerrel szemben meggyőzően tisztázták, az ifjabb L. Neratius itteni tevékenységének kérdésében azonban, ha a kutatást előbbre is vitték, a megnyugtató megoldást még nem adják meg. Valószínűnek látszik, hogy a helytartó alsópannóniai működésének időpontja tekintetében E. Ritterlingnek lehet igaza (Ai*ch. Ért. 41 [1927] 62.), aki ezt L. Barkóczi, Die Naristen zur Zeit der Markomannenkriege. FA 9 (1957) 91—99. J. Dobias, Expeditio Naristarum. Eunomia 2 (1950) 65—68, 3 (1959) 22—31. H. Bengtson, Neues zur Geschichte der Naristen. História 8 (1959) 213—221. A naristák lakóhelyének helyhez kötésében korábban csak az antik forások álltak rendelkezésünkre, amelyek törzsi területüket a hermundurok szomszédságában határozták meg. Az utóbbi években két fontos felirat járult hozzá a naristákra vonatkozó ismereteink bővítéséhez. Az egyik Valerius Maxiimianus Diana Veteranorumban (Zana) előkerült felirata, (H. G. Pflaum, Lybica 3 [1955] 135-, Ann. Ép. 1956, No. 124.) aki ... praef(ecto) al(ae) Aravacor(um) } in procinc/tu Germanico ab imp(eratore) Antonino Aug(usto) coram laudato et equo phaleris / et armis donato, quod manu sua ducem Naristarum Valaonem intermisset... prae p(osito) equitib(us) gent(ium) Marcomannor(um) Naris(tarum) Quador(um)... A másik felirat Aelius Septimus, a legio I adiutrix optiojának sírkövén olvasható (CIL III 4310=10969), aki Barkóczi L. új olvasása szerint desideratus est / [in expedit(ione) NJaris(tarum)... A két felirat szerint tehát a markomann háborúk idején a brigetioi legio és az Arrabonában állomásozó ala I Hispanorum Arvacorum (az alla állomáshelyéről bővebben Acta Arch. Hung. 14. (1962) 25- munkámban) részt vett a naristák ellen viselt háborúban. Barkóczi L. ezt a két egybehangzó adatot használta fel arra, hogy a naristák lakóhelyének új meghatározására kísérletet tegyen. Véleménye szerint a pannóniai alakulatok szereplése ez a nép elleni hadjáratban feltétlenül arra mutat, hogy a naristáknak Pannónia térségében kellett lakniuk: esetleg az Északszlovákiában kimutatható Puchovi kultúra népével azonosíthatjuk őket, amelyről a markoman háborúk után éppen úgy nincsen további adatunk, mint a naristákról. Ezt a megállapítást az auctor-helyek nem támasztják alá, de jelentékeny történeti nehézségei is vannak. 118 utánra tette. Ha ugyanis P. Afranius Flavianus 117 tájáig kormányozta Pannónia inferiort, utódában Q. Március Turbo Fronto Publicius Severust kell látnunk, aki 118-ban átmenetileg a provincia élén állott. Az ifjabb L. Neratius Priscus feltehetőleg a lovagrendi helytartó helyébe léphetett, még 118 folyamán és körülbelül 120/121-ig maradhatott a provinciában. A consulatust mindenképpen felsőpannóniai utóda, Cornelius Proculus előtt kellett elnyernie, aki 124 táján lehetett suffectus (W. Reidinger, op. cit. 71.), tehát 121—123 években. Ha a 133-ban említett Cornelius Proculus (CIL XVI 76—77) Felső-Pannóniát 130—133 között igazgatta, az ifjabb L. Neratius Priscus működési ideje 127—129 évekre tehető. (Cf. kéziratban levő Legati pro praetore Pannóniáé inferioris című munkánkat.) Fitz Jenő A kérdés kulcsa Pertinax szerepében látható. Mint ismeretes, a későbbi császár 171-ben egy legio I élén Noricumot és Raetiát megtisztította a betört germánoktól, akiket sikeres hadjárában levert. (SHA vita Pertinacis 2, 6) E. Ritterling (PW 12 [1925] 1937.) a légióban a I adiutrixet látta, ezzel szemben W. Zwikker (Studien zur Markussäule [Amsterdam 1941] 216, 221), akit Barkóczi L. is követett, a bonnai I Minerva legátusának tartotta Pertinaxot. Ha a naristák Linz környékén laktak — mint az auctorok vizsgálata alapján H. Begtson állapította meg legutóbb — akkor Pertinax hadjárata ellenük irányult. Ebben az esetben a két legio közül csak a I adiutrixról lehet szó, amely kétségtelenül harcolt a naristák ellen. Ha a naristák Szlovákiában laktak, akkor Pertinax a hermundurokat kergette ki a birodalom területéről, ebben az esetben a naristák ellen a pannóniai csapatok külön hadjáratban küzdöttek, körülbelül ugyanabban az időben, 171/172 fordulója táján. (J. Dobias, Listy Filologické 5 [1957] 194.) A Pertinax-féle és a naristák elleni hadjárat időbeli egyezése, a legio I adiutrix harca a naristák ellen és egy másik legio I küzdelme Noricum és Raetia határán azok a germánok ellen, akikben az eddigi kutatás az auctorok alapján egyöntetűen a naristákat látták: az adatok olyan összefüggését mutatják, hogy nehéz Barkóczi L. nézetével egyetérteni. Ezeknél a következtetéseknél biztosabb alapot ad a kérdés megoldására Pertinax pályafutásának elemzése: mint más helyen rámutattunk, a birodalmat igazgató senatorok pályája, előlépése meghatározott szabályok szerint történt, azok, akik karrierjük későbbi szakaszában az egyik Moesiát és ez után Britanniát kormányozták, minden esetben Pannónia superiorban voltak legátusok. (Fitz J., Acta Antiqua 9 [1961]). P. Helvius Pertinax mindkét provinciát igazgatta, tehát kétségtelenül a legio I adiutrixet vezényelte, aminek a történei adaok sem mondanak ellent. Ebben az esetben pedig, egyet értve H Bengston meghatározásaival, a naristák lakóhelyét Linz átellenében kereshetjük. Fitz Jenő A NARISTÁK LAKÓHELYÉNEK KÉRDÉSE 14 Alba Regia 209
