Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)
Közlemények – Mitteilungen - Sergő Erzsébet, B.: Dunaújvárosi (pentelei) népi bútorok. – Alte Volksmöbel von Dunaújváros. II–III, 1961–62. p. 182–196.
század közepén, azóta használták, állítólag a századfordulóig. Ha éppen nem volt a házban kisgyerek, akinek szüksége lett volna rá, vagy kölcsönadták, vagy egyideig a ház körül használták kisszékként, végül a padlásra került. Az állószék kézi munka, az adatközlők állítása szerint fűrésszel és bárddal készült. A faluban nemcsak a rác lakosság körében volt elterjedve, a gyűjtés során éppen egy rác családtól tudtam megszerezni. Magyarok és rácok egyaránt használtaik, klb. az első világháborúig. Ma már neimtartják egészségesnek, ennek a nézetnek kialakításában azonban feltételezhetően nagy szerepe van a városszerte működő egészségügyi tanácsadásnak. Tekintettel arra, hogy Pentelén még a húszas-harmincas években is nagy számmal neveltek „állami" gyerekeket, az egészségügyi ellenőrzés is — az adatközlők erre vonatkozó szavai alapján — intenzíven működött. Egyesszék. Fonott szék „Fonyott szék". A fonott szék a közhasználatban réginek tartott ülőbútor. Ennek ülőlapja kukoricalevélből van fonva, míg a többi része keményfából készült. A Múzeumban lévő fonott széket (Lt. sz.: 54. 94.1.) 1891-ben készítették, Bájó Gergely rác parasztember bárddal és késsel faragta, ülőlapját pedig kukoricalevélből „rozmaringágra" fonta be. A lábakat alul keresztpántok fogják össze, melyek közül az elől lévő lábtartóul is szolgál. Ez a szék „híd"-ja. Az első és a hátsó összekötő pánt alacsonyobban van, a két szélső magasabban. így a csapolásnál nem kerültek egymagasságba a csaphelyek. Megmunkálása tipikusan kézimunka, támlájának függőleges oldalait alulfölül egy-egy vízszintes pánt fogja össze. A vízszintes pántok közé három függőleges irányú léc van bedolgozva, fölfelé kissé széttartanak egymástól. A három léc közül a középsőre egy szív van bevésve, a felső, vízszintes lécen pedig G В 1891 betű és évszám. A beszövés a szék egyik sarkán kiszakadt, és itt újabb fonás van kukoricalevélből, de már más mintával. A szék egész jellegén látszik, hogy nem mester, ha5. ábra 6. ábra nem a ház gazdája készítette, háziiparszerűen. Gyűjtéskor az adatközlő rác asszony a padlásról hozta le, mert már kb. 15 éve n em használták. Ma már általában régi formának tartják. A múzeumi példány méretei: magassága: 87,5 cm, szélessége: 39 cm, mélysége: 38 cm. Az ülőlap magassága: 52 cm. Gyerek fonott szék Teljesen a nagy fonottszékek mintájára készített, gyerekméretű székeket is találtunk a faluban. Ezek azonban természetszerűen elég hamar tönkrementek, gyűjtésünk során egy ép darabbal találkoztunk, azonban 1960 telén kiesett a kisszék „záp"-ja, amely a hidakat összetartotta, és az egész széttörött. Ezt a darabot Horváth Ilona 8 éves dunaújvárosi óvárosi kislány örökölte dédanyjától, Körösi Juliannától. Gyűjtéseim során én még Körösi Juliannánál találkoztam a székkel, ő azonban hallani sem akart arról, hogy a szék a Múzeumba kerüljön. Ez a kis fonott szék akácfából készült, hátlapja három vízszintes akácfából állott, melyek közül a felső kissé hajlított vonalú volt. Egyesszék. Keményfa szék. Az egyesszékek közül legjellemzőbb ma már a keményfából készített, faragott hátú karszék. Ez nem annyira díszítettségéivel, mint inkább harmonikus formájával és tökéletes anyagszerűségóvel tűnik ki. A szék felépítése, kidolgozása, faragása, az egyes részek elkeskenyítése vagy megvastagítása tökéletes harmóniában van a tárgy anyagával. A Múzeumban lévő példány (Lt. sz.: 55.9.1.) négyszögletes ülőlapja a támla felé egy kissé elkeskenyedik. A két-két láb alul egyegy léccel van összefogva, mivel azonban ezek a lécek az oldalakat fogják össze, lábtartóul nem szolgálnak. Két hátsó lába a támla oszlopaként folytatódik. Ezeket az oszlopokat három léc fogja össze, melyek egyúttal támasztóul is szolgálnak. A legfelső léc egy kissé hajlított vonalú, és különösen a felső széle gazda186
