Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.

88 Kálóz, Sóskút, Egres, Aba, Seregélyes) kettős fordulók mellett dívott az első foglalás. A földesurak a jobbágyok szolgáltatásait szerződések kötésével szabályozták, új telepeseket toboroztak az elhagyott üres házakba, és számontartották az elszökötteket. Zichy János gróf sajátkezűleg szokta a conscriptiók hátuljára feljegyezni: „jobbágyim hol vadnak". A táciak Simontornyán, Fokon, Ságváron, Papkeszin, Szilason, Seregélyesen, Pincehelyen, Somogyban;" az adonyiak Perkátán, Almáson, Budán, Üjpalánkon, Fehérváron, Abán, Császáron, Cseszneken, Fokon, Ságváron, Hidvégen, Szerecsenbsn, Papkeszin, Csuton, Lovasberénybenf a soponyaiak Fülén, Tácon, Földváron, Veszprémben, Fehérváron;'" az Egresi ől elszökött jobbágyok Kajdacson, Gyönkön, Dorogon, Simontornyán, Földváron, Fülén."

1 Nemcsak a jövevények álltak tovább, de az örökös jobbágyok is. Ezek a nyugtalanságok azonban csupán utórezgései voltak a nagy megmozdulásnak. A nyugatról, Angliából jött utazó ugyan joggal írhatta, hogy „valóban nincs a világon szomorúbb, mint Magyarországon utazni, kivált ha meggondoljuk, hogy hajdan a lehető legnagyobb virágzásnak örvendett és ma ily nagy területen embert is alig láthatni",

; de hazai viszonylatban az a növekedés is biztató, ami a lakosság számában 1696-tól 1715—1720-ig minden háború, katonaság és pestis ellenére történt. TELEPÍTÉSEK A megye lakatlan vagy csak igen gyéren lakolt falvait a megmaradt lakosság szaporodása és a rendszertelenül letelepedő, más földesuraktól elmenekült jobbágyok soká tudták volna benépesíteni. Rendszeres telepítésekre volt tehát (illetve Fejér megyében különösen ebben az időszakban? lett volna) szükség A belső telepítést, a munkaerők gazdaságosabb eloszlását a jobbágy jogi kötöttsége akadályozta, s ezért a telepítő földesurak idegenek behozásává] próbáltak enyhíteni a munkaerő hiányon. A németek telepedése Fejér megyében meg 1715. előtt megkezdődött, Bodajkon 1701-ben 8 jövevény német facultásait írták össze,

<:: és sokáig csak Mór

1 volt az egyetlen helység, ahol a telepesek megmaradtak." Tárnokról már 1717-ben elköltöztek a telepesek." Az Adonyba 1723-ban újonnan beköltözött 11 colonus valószínűleg német volt.

65 ! 1726-ban a Zichyek Vajtára akartak németeket telepíteni, de a lakosok könyörögtek, hogy „a német lakosokkal ne terheljen bennünket, mert ez olyan do••" OL. - Zichy lt. Fase. 129 В. Miscellanea Tácziensia. •" OL. Zichy lt. Fas'.\ Î8Ù—E. Urbarialia Soponyiensia. ,;o OL. - Zichy lt. FES". ISO

1

—E. Urbarialia Soponyiensia. ,! OL. - Zichy lt. FP.SC. 13"—K. Miscellanea Egresiensia. •'•- SZAMOTA I., Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten, 11064—1717. (Bp. 1891) 449. ,i;

' Fejér megyei It. AP. III. 18®. ' ' Az 1720. évi összeírás megjegyzései között. 11 ' Fej érmegyei lt. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1723. 121. '" OL. • Zichy lt. Fasc. 134. Metalia Vájta cum Czecze. "

s Id. (1711.5- 20), KAROLY J., i. m. V. 1. szerint Nadapon 17i2»—1T&>. közt telepedtek németek. " OL. •" SCHNEIDER M.. Szár község benépesítése. SzSz (1931) febr. — Posthuma Memoria Josephi Esterházi de Galanta, Anno logbul magunkra nézve semmi jót nem remélhetünk..." Itt ugyanis már előzőleg lakott egypár német, és keserves tapasztalataik voltak a magyar' jobbágyoknak.

1

'' Nem tudjuk, hogy a magyar jobbágyok panaszára hallgatott-e Zichy János, de német telepesek nem kerültek Vaj tára. Nadap és Lovasberény 1719-ben kezdett benépesülni német lakossággal,

r

" Vértesacsa 1724-ben.

n Többséget azi úrbérrendezésig, Nadapon; és Ácsán értek el, Lovasberényben csak fogytak. A csákvári és iszkaszentgyörgyi német telepeseknél^ csak egy utcanévben 'maradt emlékük. , Az első rendszeresen telepített német község Fejér megyében Szár volt, amelyet Esterházy József népesített be 1728-tól kezdve, nagyrészt Vörösvárról. A telepesek nem egyszerre jöttek, hanem évenkint kicsiny csoportokban. 1729-től 1734-ig 4.6 család, de még 1736— 1737-ben is jöttek újabb csoportok. Az uraságtól 4 évi mentességet kaptak, s 1732-ben szerződést kötöttek, amely szabályozta szolgáltatásaikat." Fejér megyében a nagyobb német telepítések csak az 1740-es évek után indultak meg. Az Esterházy birtokon fekvő Kozma pusztára ugyan már 1739-ben szállott egypár sváb telepes, de щ többség csak 1741—1743. között telepedett le. Amikor Esterházy 1744-ben kontraktust kötött velük, már 45 család volt itt.'

1 Ondódon az úrbérrendezéskor már túlnyomó többségben találhatók a német lakosok, akik ekkor azt vallották, hogy 27 évvel ezelőtt, amidőn a helyet megszállították, Generális Tripsszel kontraktust kötöttek. Deí ha< ezt a szerződést megnézzük, abban a pár német név mellett főleg magyarokat találunk. Telepedni kezdtek 1741-ben, 1743-ban kötöttek kontraktust Szabó Mátyás falubírája, Kóbor Péter, Szabó György és Márton Mihály esküdtek. A település túlnyomó magyar voltát bizonyítja az is, hogy 1743-ban Trips bárónő református prédikátort üldözött el innen. Az 1743-ban kötött kontraktus latin nyelvű, az 1755-ös megújítása pedig, amelynek már Georg Cloyber Richter írta alá a nevét, magyar nyelvű. A németek nagy többsége csak az 1750-es években jöhetett ide.

J Etyeken már az 1720-as években telepedtek németek a régi magyar lakosok köze. Az 1739-i pestis előtt 64 magyar gazda mellett 38 német található. A pestis a németeket a magyaroknál súlyosabban érintette, de a helység továbbra is „két rendbéli nyelvű emberekbüll áll", s a német lakosság nemsokára felülmúlta számbelileg a magyart. Az úrbérrendezéskor 70—30 °

;() volt az arány." MDCCLIV 28. o.: lT2S-ben jöttek a telepesek Vörösvárról. - OL. Esterházy lt. Fasc. 61. No. 222. Contractus. Impopulationis Praedii Szár, 1728. jún. 20. — Fasc. Gl. No. G.: még гтя;-1737-ben is, jöttek újabb csoportok. n OL. Helytartótanácsi levéltár. Departamentum Urbariale. Tabelláé Urbariales. Fejér megye (a továbbiakban OL. — UT.), Kozma. •'•' К. SCHÜNEMANN, Österreichs Bevölkerungspolitik unter Maria Theresie. (Berlin) I. 222. NY.1RI S., A nagybirtok vallásügyi magatartása а XVIII. században. (Bp. 1941.) 3G. :l OL. — Acta Jesuitica Irregestrata B. 379—1739. Az uraság falvaiban lévő Élők és holtakrui való Generalis Extractus... 17C2. máj. 1. — A falubéli contractusok specificatioja. — 1757. Conscriptio Parochiae Ettyekiensig. catholicorum, —