Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.
89 A Zichy grófok első német telepítése Isztimér volt 1751-ben, amidőn már előzőleg; hiába kísérleteztek azzal, hogy erre a pusztára magyarokat telepítsenek. 1750-ben a Veszprém megyei Bánkon és Teszéren lakó magyar jobbágyok vállalkoztak arra, hogy az. isztiméri és kúti pusztákat megszállják. Zichy István gróf meg is kötötte velük a szerződést, Isztimért 40 egész helyre kimérvén. A lakosok: luteránusokl voltak, és: letelepedésüket a szabad vallásgyakorlattól tették függővé. Zichy a bécsi udvar döntésére bízta ezt, s a letelepedési terv valószínűleg ezen hiúsult 'meg. — A telepítési akció azonban nem maradt abban, mert a következő évben! Felső Gaal, Baja, Gyerőth, Hidegkút, Marko, Oszlop, Olaszfalu községekből jöttek Isztimérre német telepesek; 75-en, és kötöttek szerződést Zichyvel. 7 " A kúti pusztára a Nyitra megyei Kopcsányból szándékozott lakosokat (magyarokat) telepíteni Zichy János', miután a Veszprém 'megyéből való telepítés meghiúsult. Meg is egyeziett Vodicska Ferenccel, akinek szabadságot ígért, ha megszállítja a falut. Kikötötte azonban, hogy csak pápista hiten lévőket fogad be. Magyarok telepítése azonban nem sikerült. 1759' decemberében ezért németekkel kötött szerződést Zichy. A szerződést aláíró 26 lakos közül a következő években 14 eltűnt. A lakosok nem egyszerre szállták meg[ a falut : 1758-Ъап 2, 1759-ben 19, 1760-ban 5, 1761-ben 6, 1762Ьец 4 lakos telepedett le. A telepesek a következő helyekről jöttek: Soly, Isztimér, Bánhida, Fenyő, Sered, Mór, Kecske, Hradics, Palota, Osór, Pusztavám, Szőny, Balinka, Tarján és Oszlop. 75 A Zichyek harmadik német telepítése) a megyében Szentmiklós volt, 1762-ben. A lakosságnak azonban csakl a fele volt, német, akik magyarokkal, együtt telepedtek itt le különböző helyekről összeverődve a Frendel Györgyei, —i kinél akkoriban ez a puszta zálogban volt — kötött szerződés alapján. 7 ' Ezeken kívül még három, német telepítés történt a megyében Esterházy birtokon. Balinkára 1757-ben szállítottak 24 német családot, 77 a bogiáriakkal pedig 1760-ban kötöttek telepítési szerződést. Ez az, időpont a telepítés befejeztet jelenti, mely legkésőbb 1755-ben elkezdődött már. Az első telepesek — svábok — Württembergből jöttek, de nem bírván az erdőírtást és az éghajlatot, tovább vándoroltak. 1770 után új német (bajor) lakosok telepedtek le. 75 — A harmadik német települési falu Gut volt (1762.) / e A telepítések; túlnyomó része az örökösödési háború éveire esett. A 14 háborús, évben 1200 új telepes jött Fejér megyébe, míg a 15 békeévben csupán; 350. 80 A németeken kívül elvétve szlovákokat is telepítet'* OL. — Zichy lt. Fasc. 120—D. Urbarialia Isztimér. K. SCHUNEMANN, op. cit. 75 OL. — Zichy lt. Fase. 119. Urbarialia Kúti. — No. 1.., No. 2. 7,i OL. — Zichy lt. Fase. 136,. Urbarialia Szentmiklós. — OL. — UT. Szentmiklós. — К. SCHUNEMANN, op. cit. " OL. — UT. Balinka. n OL. — UT. Boglár. TAFFERNER A. Vértesboglár. Egy hazai német település, leírása. Német néprajzi tanulmányok. (Bp. 194H.) II. 27. " OL. — UT. Guth. M K. SCHUNEMANN, op. cit. 223—224. о. ы OL. — Acta Jesuitica Irregestrata, В. 3T9. — PESTY F., Helységnévtár. Fejér megye; az Országos Széchenyi Könyvtárban. — OL. — UT. Sóskút. tek le.. Az. első nyomát ennek Sóskúton találjuk, honnan a rác lakosság az 1740-es évek második felében a jezsuiták engedélyével elment és Ráckereszturon telepedett le, mivel Sóskúton sok volt a dézsma. a jezsuiták a kiálynő rendelete értelmében a katolikus ünnepeket is megtarttatták velük, s midőn pópájuk haramiáskodott, elkergették és még a templomukat is elvették. Sóskutra a rácok helyébe szlovákok jöttek. 81 — Az Illésházy birtokában lévő Tárnok helységbe, mikor az 1739. évi pestis következtében néhány család kivételével a rác ajkú lakosság kipusztult, a földesúr, aki Trencsén megyében is birtokos volt, szlovák lakosokat telepített le. Az ottmaradt rácok is elszlávosodtak aztán. 82 — Az 1760-as években néhány szlovák család telepedett le Bicskén 83 és Adonyban, 84 ® 1760. után Kutin is. 85 Nemcsak idegenek, hanem velük csaknem azonos arányban magyarok letelepítése is folyt. Egyes a török uralom alatt ínég létezett helységek, amelyek a felszabadító háborúk alatt pusztává lettek, az; 1710— 1720-as években hamar kaptak magyar lakosságot. Kajászószentpéter 1715-ben települt meg Bókodról, 8 " Soponya, Csíikvár 1713-ban, Tardas, Ráckeresztur, Felcsut 1716-ban, Tárnok és Cece 17194>en, Pázmánd 1715ben, Csór 1724-ben Vájta 1720-ban. Igar pedig az 1720-as években kapott magyar telepeseket. 87 Fenteiére, hol már másfél század óta nem volt magyar lakosság, Daróczy Katalin telepített kétszer is, 1736-ban és, 1744ben „jámbor és Isten-félő pápista magyarokat". 8S Gántra Lamberg grófnő szállított 8 magyar jobbágyot 1751ben. 69 Sárosdra Esterházy Imre telepített 30 magyar jobbágyot 1761-ben, s kötött velük szerződést, 1763ban pedig, kimérte nekik a földet és tisztességes házak építésére kötelezte őket. 90 Sárkányt, mely a Luzsinszky-Berényi uradalomhoz; tartozott, 1748-ban szállták meg először magyar lakosok, 91 Veleget pedig 1758-ban. 72 Igen érdekes volt Vájta török utáni sorsa. Először 1720-ban telepítették meg. Egy-két évtizedig, virágzó helység volt;, szinte az első az egész megyében. 1743. táján, midőn a protestánsoktól a vallásszabadságot elvették, a lakosok elszéledtek, a falu is elpusztult. Ezután Zichy újra megtelepítette magyarokkail. Valószínűleg ezek a telepesek kaptáik az 1746-ois szerződést, melyet 1759-ben megújítottak, s melynek értelmében 600 forinton megváltották robotjukat. 1762. őszén azonban felkerekedtek és valamennyien otthagyták Vaj tát, és a kalocsai érsek egyik falujába, Foktőre költöztek. Onnan üzenteik vissza, hogy „ott való bontakozásuknak avagy a vajtai Helységnek elpusztulásának senki más oka nem lévén, hanem M. Uraság *' 2 PESTY F., op. cit. — OL. — UT. Tárnok. Sl OL. — UT. Bicske. s* OL. — Zichy lt. Fase. 232—233. Az adonyi uradalom számadásai. " PESTY F., op. cit. Si Ibid. A község levéltárában akkor még őrzött telepítési levél alapján. 8 ' Fejérmegyei lt. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1713: 84., ИТ6: 71., 1719: 20., 40., 1720: 43., ОТ— 68t., 1724: 141. 8! SCHNEIDER M., A dunapentelei gazdák urbáriuma 1736ból. SzSz. (1921) április. — OL. — UT. Fenteié. "' OL. — UT. Gánt. 90 OL. — UT. Sárosd. 81 OL. — UT. Sárkány. 93 OL. — UT. Veleg.