Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.

Nemcsak a megye déli részén voit ilyen áliapot, hanem az északi részen is, ahol pedig a helységek a déli részhez viszonyítva meglepő sűrűségben sorakoz­tak egymás mellett. A középkori falvak elpusztulása után azonban itt is igen nagy faluhatárok alakultak ki, úgyhogy Fejér megye még a XX. században is, pedig a községek száma addigra 103-ra szaporodott, a legnagyobb határú községek hazája volt az egész Dunántúlon. Fejér megyében egy-egy községre átlag 6955 kat. hold jutott, míg a hozzá hasonló nagyságú Tolnában csak 5122, Veszprémben 3733, Vasban 1554. S ami még jellemzőbb, 20 olyan falu is volt a me­gyében, amelynek határa a 10 000 kat. holdat is meg­haladta. Ez teljesen alföldi jelenség. Csakhogy míg ott a külterületi lakosság a tanyákon élt, Fejér me­gyében a pusztákon, a volt urasági majorokban.'" A török uralom után a jobbágyok csak a megle­hetősen ép helységekbe szállottak. A megye egy rébze lakatlan, műveletlen terület maradt, melyet a meg­szaporodott lakosság csak akkor próbált megszállni, amikor az allodium terjeszkedése már útját állta a jobbágyfalvak határai terjeszkedésének, s egyáltalán újabb falvak alakulásának. A Fejér megyei föld na­gyobbik része a földesurak kezére került, s 1945. előtt a lakosság 0,3 %-a a föld 68 %-át tartotta kezében. Fejér megyében 1848-ban a Zichyek kezén lévő 22 335 jobbágy," a megye lakosságának egyhatoda felszabadult ugyan, de a föld nagyobb része továbbra is a földesurak kezén maradt. AZ 1685-ÖS ÖSSZEÍRÁS Midőn 1685. nyarán a keresztény csapatok Érsek­újvárt visszafoglalták és győzelmet arattak az Eszter­gom újra elfoglalását megkísérlő török sereg felett, véglegesen a felszabadítók kezébe jutott az Érsek­újvár—Vác—Pest vonalához tartozó terület. A Kama­rai Administrátió, mely az Udvari Kamara utasításai alapján látta el nemcsak a pénzügyi és gazdasági, hanem sok esetben a közigazgatási feladatokat is, Werlein István János vezetésével még ez év őszén Érsekújváron elkezdte működését. Hivatali utasításá­nak egyik legfontosabb pontja az volt, hogy: az újra felépítendő és egyes várakhoz tartozó falvak össze­írandók, és hogy azok jövedelmének legalább három­negyed részét a kincstárnak kell juttatni. Werlein az Érsekújvár—Esztergom körzetébe tar­tozó falvakat 1685-ben, mikor a török még Budán volt, összeíratta.'" Áz összeírás kiterjedt a Budához közel eső északkeleti rész kivételével Fejér megyé­nek csaknem egész területére. Összeírták a Duna melletti lakott és puszta falvakat Érdtől Alapig. Az­után a Csókakőhöz tartozó, majd a fehérvári körzet­ben lévő falvakat. Az összeírás — módszerében még ingadozó volt a későbbi sokkal részletesebbekhez viszonyítva — sorban felsorolta a községek földes­urait, a török idejében a magyar és török földesurak­nak, meg a török császárnak természetben és pénz­ben fizetett adó összegét, összeírták a lakott és la­katlan puszta telkeket, szőlőket és a falvakhoz tartozó malmokat is. 33 Szomorú kép tárul elénk, ha áttekintjük ezt a török uralom végén készült összeírást: ház puszta lakott, lakatlan Érd 60 — Berki — — + Batta — — + Ercsi 45 140 Besnyő 120 — Keresztúr — 30 Szentmiklós — — 4­Martonvásár — — + Baracska — 20 Adony 40 70 Daja — — I­Kulcs — — 4­Pentele 40 50 Almás — 60 Ci kola — — 4 Perkáta 10 100 Venyim — 40 Baracs — 80 Lárma — — H Előszállás — 60 Kar-ácsonyszállás — 80 Alap — 30 Pátka 25 4 Csókakő — — -I Szák — — -!• Nyék — — 4 Kisfalu — — 4 Novaj — — 4 Zámoly 7 31 Gánt — — l Csákberény 1 — Pusztanána — — 4­Keresztes 28 22 Szentborbála — — + Orond — — 4 Igar — 12 Csurgó 17 17 Bodajk 2 29 Sőréd — — 4 Kajmaty — 4 Nagyveleg — — t Kisveleg — — 4 Sárkány — — 4 Pusztavám — — 4 Ondód — — + Mór 7 26 Doboz — — + Tőrös — — 4­Vajal — — 4­Timár — — 4­Csikvár — — 4­Tác 20 20 Battyán 10 50 Polgárdi 38 42 Füle 20 20 Kiskeszi 12 8 Szentmihály 10 10 Seregélyes 20 20 Pákozd 20 20 BATKY ZS., Néhány vonás Fejér megye népességének tö­mörüléséhez. FK 4ö (1918) 119. FÉNYES E., Magyarország statisztikája. (Pest 1842) H. PALFFY I., A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. — Domanovszky emlékkönyv (Bp. 1937) 474. OL. — U. et С. 10—2., és SINKOVITS I., op. cit.

Next

/
Thumbnails
Contents