Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.
a b С d e f g Tác Muslavago tized 1 Va 10 robot Szenímihály Romoli Ispaja „ 1 Va 10 M Inota Il rahim bég 9» 8 3 — 10 99 Seregélyes Abduia Zatin »» 1 1 10 il Csurgó Abdula Zabay ,, 1 1 10 55 Pátka Hadsy Basa „ 2-2 1 6 59 Zámoly Шаг Aga „ 2—2 1 10 55 Csákberény Hadsy Mumy „ 2—2 1 — 10 55 Keresztes Epho Memhet „ 2—2 1 8 5» Mór Ozmán Zabin ?» 2—2 1 8 55 Polgárdi török császár ,, — Va — 8 55 Füle török császár „ 1-20 Va — 59 Ladény török császár „ 1 V 2 10 55 Kiskeszi Boza 10 ,, 10-10 10 éfl 9* Battyán török császár „ 1 —' 50 55 Szentgyörgy Mustár beg „ l ] 30 fl 95 Moha Hadsy Basa ,, 1 1 15fl 59 Csór Bég 10 ,, 10-10 10 10 9 1 " Aba Hadsy Basa „ 1 1 10 55 Keresztúr Musztafa Zayn o,™ „ 1—1 Va 10 99 Páko/d török császár ,, — — 10 99 Lovasberény török császár 1 1 7 95 Csákvár török császár „ 1 1 10 95 Sukoró Hadsy Umyr „ 2-2 1 10 99 Almás Шаг Ispaja „ 2—2 1 8 99 Egres Bollius Wasa „ 1—1 '/2 - ! 99 Kálóz Mahomed Ispaja Va 9» 1 Va — 100fl 59 Láng Hamhet Sabin 12 »» 4 — — 6 95 Pentele — 1 M — 1 — 13fl 99 Egy 1696-os összeírásból tudjuk, hogy a török uralom alatt lakottak voltak és adóztak: Forna, Föveny, Szentmiklós és Csala. Ebben az 1696-os összeírásban már szerepelt az 1702-ben összeírt falvak igen nagy része is. A TÖRÖK URALOM HATÁSA A felszabadító háborúk súlyosan érintették a Fejér megyei falvakat. Buda elfoglalása után a törökök Fehérvárig futottak, s az útjukba eső helységeket felégették, elpusztították, a lakosságot legyilkolták vagy fogságba hurcolták. A jobbágyság számára más mentség nem maradt, mint amit a hódoltság alatt már annyiszor megtett: a futás. A felszabadító háború után, mikor a török alatt még létezett és virágzott helységek is pusztulóban voltak, érzékelhető az a nagy változás, ami a középkori helyzet után "következett. Mikor 1696-ban az Udvari Kamara összeíratta az országban található helységeket, Budától délre a Duna jobb partján Paksig 35 helységet soroltak fel. Ebből 22-t teljesen lakatlanul, elvadult, puszta határral. 11 lakott faluban összesen 539 család élt, s ezeknek alig egyharmada volt magyar nevű, a többi rác. 28 Az a kép, amely akkor tárul elénk, ha az 1696-ban létezett falvakat vetítjük térképre, de még akkor is, ha a mai állapotot tekintjük, t. i. hogy a Tétény— Fehérvár-i országúttal kettészelve a megyét, ettől az országúttól északra a falus, délre a pusztás települési forma az uralkodó, ez az állapot a török uralom következménye. Azokat a középkori helységeket, amelyek — bár nagy a valószínűsége annak, hogy egy részük már a török előtt, a XV. században elnéptelenedett — a török századok alatt csaknem nyomtalanul eltűntek, nevük maradva csak fenn esetleg, a hódoltság elmúltával nem szállta meg új lakosság. Telepesek, magyarok és idegenek olyan helységekbe szálltak csak, amelyek a török alatt is léteztek, és amelyeknek határa kisebb-nagyobb megszakításokkal bár, de művelés alatt állott. Fejér megye déli része természeti viszonyainál fogva a középkorban is ritkább lakosságú terület volt, a török idők után nagyjából két birtokos kezén található. A nyugati rész, de Seregélyes és Adony birtoklásával egészen a Dunáig kinyúlva a Zichy családé volt, .középkori kunszék pedig teljes egészében a zirci cisztereké. Míg a Zichyek birtokán általában 20 km-ként található egy-egy falu, addig a ciszterek még a XX. században is több mint 30 000 kat. holdnyi birtokán egyetlen egy község sem volt. A török uralom után a „három rác község", Előszállás, Karácsonyszállás, Venyim „már teljesen rom, a föld színével egyenlő, semmi lakója sincsen". 1720. körül ugyan szándékozták a ciszterek megtelepíteni ezeket a helyeket, de „minthogy Székesfehérvár, Keresztúr és Perkáta alatt csupa puszták vannak és a földesurak egyike sem szándékozott eddig valamelyik birtokát faluvá alakítani, mások példáját követve, a kérelmezőknek elutasító választ adtunk" — írta Regnard Gergely. Elhatározását azzal indokolta, hogy a puszták telkei így „valóban szabadok, mentesek minden adózástól, de mihelyt ott falu épülne, községi birtokká lenne és adózás köteles, úgyhogy a szabadság álláspontjára kell helyezkedni, ameddig királyi parancs másokat is, minket is nem késztet falvak alakítására". 29 Ettől kezdve hosszú évtizedeken keresztül birkák és szarvasmarhák jártak csak ezen a területen. A vastagon nyomott számok a közösen fizetett összegekre vonatkoznak. 8 PALFFY I., Statisztikai módszer és történetkutatás. A Magyarságtudományi Intézet Évkönyve (11941—1942) 158. ^ HORVÁTH GY. K., I. m. 52.
