Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.

82 1619 1622 1626 1635 1638 1648 Alsótabajd — 1V4 — IVa 1 5У4 Etyek — — — 2 1 4Va Pákozd — — — 3 2 10 Csákvár — — — 2 1 8 Sukoró — — — 1 Va 3 Zámoly 4 Pátka 2 Felsőcsut Alsócsut Kajászószentpéter Ácsa A Veszprém megyéhez tartozó falvak és portaszámok pedig a következők voltak: 1618 1623 1626 1635 1638 1647 Jenő y

a Va 1 :l ', 12 Va 1 Kálóz 1 1 Va 2 l

1

/ '2 2 3 Csór 1 Va 1 1V2 1 1 Battyán 1 1 3Va 2 2 2 Ladány Va ri 1 1 Va 1 Füle — Va 2 2 3 — Csurgó — 2 IVa 2 3 3 Aba — 1 1 3 2Va 2V2 Szentmihály — 1 ., V* 1 1 v> Szentgyörgy — — — 2 3 2Va Moha — — — IVa 1 IVa Láng — — — 1 1 /., 1 Bodajk — — — 1 2 IVa Keresztúr — — — 2 2Va 2 Föveny — — — 1 2 — Kiskeszi — — — — V4 Va Inota — — — — 1 ., — Polgárdi — — — — 1 4 Körcsök — — — — 1 1 Seregélyes Va Fölegres Vám 1 A század második felében, 1660-ban összeírták a csókakői uradalomhoz tartozó helységek jobbágyait és azt, hogy mivel tartoznak adózni a magyar földesuraknak.

24 A csókakői uradalom falvainak legnagyobb része Fejér megyéhez tartozott. A falvak népesek voltak olyannyira, hogy a felszabadulás idején a lakosságban okozott pusztítás után ezt a számot a XVIII. században is csak jó sokára érték el: lakott s< ssio desert a sessio egész fél c:eé«z fél Bodajk 18 10 — Csurgó 21 17 8 4 Zámoly 22 14 — — Pátka 28 13 4 — Igar 9 12 — — Mór 15 19 4 3 Keresztes 18 7 1 — Mindegyik falu fizetett summapénzt. Voit, amelyik egy összegben 40—100 forintokat, s volt, amelyik minden egész helytől 3 forintot, (de itt sem haladta meg falvanként a 60 forintot). Némelyik falu fizetett ezenkívül évente 8 forint aratópénzt (mivel allodiális gabonát nem aratnak), 8 forint szekerespénzt, „azért, hogy az Tisztartót magok kocsian Urunk eö Nagyságának dolgaiban ide s toua ne hordozzak". Majd mindegyik falu tartozott adni „egy eörögh vadat, uagy in specie, uagy kész pénzül". Ezenkívül, mikor makk termett, minden sertés után fizettek 25 dénárt, vagy sertésdézsmát adtak. Mindezeken felül a zámolyiak évenként adtak egy pár papucsot kapcástul, az igariak falustul egy rókabőrt, s amely faluban malom volt, az után is fizettek: 3—3 forintot, a csurgóiak és a bodajkiak pedig két-két malmuk után 2—2 pár csizmát. Felsorolta az összeírás a puszta faluhelyeket is. Érdekes az áttekintésük, hiszen a középkorban ezek csaknem mind lakott helységek voltak (egyike-másika még a török korban is): Vajai, Árki, Pusztavám (a császáriak bírták 12 forintért), Pusztanána (kocsiak 4 forintért), Gerencsér (Saaky Sidó Márton 18 forintért), Ondód (a szendiek, a dádiak és sákiak öszszesen 96 mérő zabért és 86 tyúkért), Dobos („a móriak ingyen élik"), Sárkány (császáriak 6 forintért, bikakutiak 6 forintért, gyömreiek az erdőért 5 forintot fizettek), Kis és Nagy Veleg (patragiak, szentmiklósiak, tápiak és muzsnaiak 6 forintért és néha többért). Tárnok, Sered, Orond, Csákberény (V^g Mihály 1 forintért, az abaiak 10 forintot fizettek és 1 pár papucsot adtak kapcástul, a keresztúriak szintén). Gánt (régebben a csákváríak bírták, ekkor meg a tornaiak 20 forintért), Szent Borbála, Nyék (a pátkaiak bírták ingyen), Ság, Kisfalud (a pákozdiak 11 forintért és egy pár papucsért kapcástul). Az 1660-as években a csókakői uradalom pusztái közül Csákberény újból felépült, s 1671-ben 157a sessio volt ebben a faluban, s a jobbágyok a szerződés szerint évente 60 forint censust fizettek.

4

' A XVII. század második feléből, a török uralom utolsó évtizedeiből a megye falvainak helyzetéről a közvetlenül a felszabadulás után készült kamarai összeírásokban bőségesen találhatók adatok. Ezek az 1690—1700-as években készült összeírások minden egyes falunál feltüntetik, hogy a török uralom alatt mennyit adóztak a magyar és a török földesúrnak, valamint a török császárnak. Az 1702-ben készült, Palotához, Csókakőhöz, Fehérvárhoz tartozó helyek összeírása szerint a török uralom alatt is lakott helyek s ezeken a helyeken a jobbágy terhek a következők voltak (jelmagyarázat: török földesúri terhek telkenként: a = készpénz tfl.l, b = tized, с = fa és széna [kocsi], d = vaj [pint], — e = közösen: tehén, — török császári teher: f = készpénz [dénár], g — robot. A helységnév alatt a török földesúr neve):

26 OL. — U. et С. 4—42. OL. — U. et С. 4—44. OL. — U. et С. 371—17. Nomina pagorum ad arcem Palota speetantium. — Egres: U. et С. 8—33., Kálóz: U. et С. il 9., Láng: U. et С. 15-65., Pentele: U. et С. 36—46.