Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.

109 megfigyelhetjük, így például Pázmándon az úgynevezett „vőfénytáne" alkalmával. Lakodalomban vacsora után a menyasszonynak az asztaltól való kikérésekor a vőfélynek a násznagy kérésére el kell táncolnia az üvegcsárdást, amely nem más, mint az ugrós üveg körül járt változata.

71

' Van olyan típusa e táncnak, amikor „üvegcsárdásnak" nevezik, de már üveg nélkül járják azt. Ezt tapasztaljuk a jenői üvegcsárdásnál, amelynek mozgásai szintén pontosan megegyeznek az ugróssal." Fejér megyében az üvegcsárdást— amint eddigi kutatások alapján ismerjük — táncolták még Csókakőn,™ Gyúrón,

79 Mezőkomáromban,

80 Sukorón,*

1 Bodajkon,

82 Csórón,

83 Kajászón,

M Lepsényben,*

5 Perkátán

83 és Válon

S7

. Ezekben a községekben a táncnak említett típusait ismerték. Tabajdon üvegverbunknak neveznek egy táncot, amely valószínűleg szintén az ugróssal hozható kapcsolatba.

88 összefoglalva az üvegcsárdásról eddig elmondottakat: az üvegcsárdás egy állandó dallamra — üveggel a fejen, vagy üveg körül — rendszerint párosan járt kötetlen szerkezetű bemutató jellegű tánc, amely mozgásának nyolcados alapritmusát a zene kíséretritmusa (düvő) hozza létre. A szerkezeti tagolásban a koreográfiai viszonylatok megváltozása tölti be az esődleges szerepet. Más Fejér megyei falvakban az ugrósnak valamikor üveg körül, de ma már üveg nélkül járt változatait nevezik több esetben üvegcsárdásnak. A kanászos tánccal való kapcsolata az eddigi adatok alapján nyilvánvaló. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a kanásztánc típusok közül az eszközzel járt változatot elsősorban pásztorok táncolták, míg az ugrós és az üvegcsárdás a földműves parasztok által ismert formája ugyanennek a típusnak. Az üveg körül járt változatokat kanászosnak is nevezik, de azokat általában szintén parasztok táncolták. Az üveggel való tánc átmeneti forma a pásztorok eszközös és a parasztok, cselédek eszköz nélküli táncai között. Ezeknek a táncoknak a kapcsolata ugyanaz, mint azt Somogyban a kanásztánc és verbunk között megfigyelhettük. Azt már az eddigi Fejér megyei adatok alapján megállapíthatjuk, hogy e tánctípus sokkal jobban differenciálódott, mint Somogyban. Ezek a táncok sok esetben dallamuk, vagy éppen egy jellemző koreográfiai sajátosságuk miatt kapták az elnevezésüket (kanizsatánc, bérestánc, üvegcsárdás, sudridrom stb.).

89 Bizonyos dallamhoz kötődtek, amely valószínűleg a táncélet elszegényedésének, elszürkülésének a következménye, mert az illető közösségben 75 Saját megfigyelésem 1959 május 9-én egy pázmándi lakodalomban. 77 KESZLER M., op. cit. Lásd a ienői táncfilmet (ШЧ ÁNEF. 44—45.) KESZLER M. és PALFI CS. gyűjtése. ; 7S Saját gyűjtés. (1967'. IKMA. 57. 1.) Csak hallottam róla. Üveggel a fejen járták. 71 KESZLER M., op. cit. Üvegek közt járt tánc. 80 MOLNÁR I., op. cit. fô3. 5 lerakott üveg között járt férfitánc. 81 Saját gyűjtés. Csak hallottam róla. Üveggel a fejen járták. i2_87 THURZÓ G., op. cit. 88 Ibid. ; C. f. Somogyi táncok. 69. kanászverbunk elnevezéssel. 81 A sudridrom elnevezésű táncot Sztálinvaros-Óvárosban, Mezőfalván, Baracson és Perkátán ismerik. Lényeges mozgása a kendő lábközötti átkapkodása. A dallamának a már csak néhányan ismerik a táncot és éppen ezért ritkán kerül sor annak eltáncolására. A kanásztáncot — mint azt az eddigi kutatások alapján tudjuk — az egyik legrégiesebb tánctípusunknak tekinthetjük, amelyet a leghagyományőrzőbb rétegünk, a pásztorság őrzött meg. A pásztorokkal közvetlenebb kapcsolatban voltak a pusztai cselédek. Ezeknek, de általában a földművelő parasztság táncának, az ugrósnak, a mozgáskincse megegyezik a kanászos mozdulataival. Hogy ez a tánctípus a pásztorokon kívül elsősorban e másik elszigetelt rétegnél, a béresek lábán élt tovább, arra az ugrós dallamok szövegei is utalnak. Csárdás Alapon a régi mulatságok legjelentősebb párostáncának — amit ma már csárdásnak neveznek — két része van: lassú és friss. Meg kell jegyeznünk, hogy a két részt az idősebb generáció még most is különálló táncként tartja számon. Élesen elválasztják a lassút és frisset, bár ezek a táncrendben mindig egymásután következtek. A tánciskolái hatásra kialakult „csárdás" elnevezés helyett még ma is a fent említett két táncelnevezést használják. Annak ellenére, hogy az első világháború előtt táncalkalmakkor legnagyobb szerepe ennek a két típusnak volt, ma már többnyire szegényes formáit találjuk meg. Lassú. Az 1920-as években a lassúnak még tánckezdő szerepe volt. A táncrendben ennek a táncolása tartott a leghosszabb ideig. A lassú főleg lépő mozgásokból áll. A kétlépéses csárdásnak a variációit táncolják, miközben állandóan jobbra forognak. (Motívumtár: 5., 6. sz. mot.) Ezt az állandó egy irányban történő mozgást úgy érik el, hogy a motívum negyedik vagy nyolcadik fázisára egyáltalán nem, vagy csak féltestsúllyal lépnek. Ilyenkor a törzsnek kissé oldalra döntése tölti ki a lépés idejét. Tehát, ha bal lábbal kezdik a motívumot, akkor a jobb láb zár, a bal láb ismét kilép és a negyedik negyedre a jobb láb vagy helyben marad, vagy pedig íéltestsúllyal zár a balhoz. Ezzel az utóbbi fázissal egy időben a törzs kissé balra dől. Folytatódik a mozgás jobb lábbal, csak akkor a törzs a végén jobbra hajol. Ezekkel a térben különböző irányú mozgásokat hoznak létre. A nő állandóan alkalmazkodik a férfi mozgásirányához. Ismerjük ennek a motívumnak olyan változatát is, hogy az első felével kissé oldalazva előre, illetve hátra haladnak, míg a második részével lendületesen jobbra fordulnak. Ennek a mozgásnak a harmadik fázisát a férfi bal láb sarkának szövege a következő

1

: ,,Ещ az éjjel álmomba,, sudridrom Lovat láttam járomba, sudridrom Sej, haj sirkenjáró, • • - ,.• Sarkonjáró. sárimári, sudridromi. Juhász József (19ci8>-ban 94 éves) előszállási lakos Mélykúton látta ugyanezt a táncot ugyanerre a dallamra. Alapon Klóser György (sz. 1889) látta valamikor a pusztákon. Meg kell jegyeznünk, hogy a kendő lábak közötti átdugdosása jellemző motívuma a somogyi zselicségi verbunkoknak. Lásd a szennai filmet. (1934. NIF. 218.) PESOVÁR E. gyűjtése. 126—128. A kanizsatánc dallama: ,,Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára..." szövegkezdetű közismert nóta. A mozgásai szintén az ugrós tánccal mutatnak rokonságot. JAKAB I. rop. cit.