Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.

108 a mezőkomáromi „kopogó" és „csárdás" kísérő zené­jeként fonográf hengerre.'" Tudjuk, hogy Tolnában és Baranyában is ehhez a tánctípushoz járul ez a dallam."' 4 A délebbre eső megyékre vonatkozóan meg kell je­gyeznünk (Somogy, Baranya, Tolna megyék), hogy a kanásztáncot ott is mindig kanásznóta típus kísérte. Hasonlóan az ugrós jellegű táncokhoz szintén népze­nénk legrégibb rétegéhez tartozó giusto tempójú dalok járultak. Azt megfigyelhettük az említett megyékbon, hogy kanásztánc dallamra ugrós típusú ,,verbunk" táncokat jártak, de megfordítva, ugrós vagy „verbunk" zenét ritkán játszottak a kanásztánchoz. A táncokat kísérő zene területén szintén megtaláljuk a két típus közötti kapcsolatot. Megegyeznek abban is, hogy a tempójuk nagyjából egyenlő. Alapon kb. 120 az ugrós és a kanászos zenéjénél-; a tempója. Az ugrósnak a kíséretritmusa szintén esztam. Az ugrós-tánc motívumkincsére ugyanazok a moz­gasmedok és ritmusképletek jellemzők, mint. amelye­ket a kanászos-tánccal kapcsolatban említettünk meg. Viszont ezek a kanásztánc mozgásainál sokkal zártab­bak. Alapról külön férfi és női ugrós motívumokat ismerünk. (Lásd a motívumtárat.) A motívum második tagjának a J l ritmusa néhány esetben kicsi mozgásokkal tizenhatodokra aprózódik. (Pl. Motivum­tár 29., 30. sz. motívumai.) A sarkon, féltalpon szökdelő mozgások az ugrósra is jellemzők. Ezek a sarokraállások a Tolna megyei „cinöge" táncokban is gyakoriak. Meg kell említenünk egy bizonyos kopogó moz­gást, amelynek a ritmusát a szemben álló táncospárok ellentétes módon járják. Az egyik J J }~1 J a másik pedig J J J J J ritmusban táncolja és így érdekes ritmusjáték jön létre."" A közölt két változat és megfigyeléseink alapján az ugrós-tánc főbb szerkesztési elveit a következőkben foglaljuk össze: egy szakaszon belül heteropódikus sorszerkesztés a jellemző, a sorok a kanászoshoz ha­sonló félzárlattal, emellett álzárlattal és cezúrával ha­tárolódnak. A 2. sz. tánc férfi része három sorból áll (1—2; 3—4; 5—16 motívumok). Az első cezúrával, a második álzárlattal végződik. A nő tánca egy teljes szakaszt kitöltő motívumsorból tevődik össze. A 3. sz. tánc férfi folyamata négy motívumsorból, a nőé két motívumsorból áll. (Férfi: 1; 2—9; 10—16; 17—19. Nő: 1—10; 11—18. motívumok). A férfi táncában az első és a második sor félzárlattal, a harmadik álzárlattal feje­ződik be, a nő két motívumsorát pedig cezúra vá­lasztja el egymástól. A határozottabb tagolásra való törekvés a férfiak táncában figyelhető meg. A 3. sz. táncot ugyanaz a férfi táncolta, aki a kanászost (1. sz. tánc). A két táncfolyamat motívumkincsének, szerkesz­" MOLNÁR I.. op. cil. 402. oldalon közölt dallam. ,;> ' Püspökbogárd. Szebény.: Bálára vonatkozóan lásd: MNT III/B 181. '"' Lásd az alapi táncfilmen a 11. sz. táncot. (Motívumtár: 31.. ?2. mot.) •' Ugyanilyen módon játsszák Madocsán az üvegcsárdást. (Salát megfigyelésem.) A tánc dallama is megegyezik. Lásd még Somogyi táncok: 1«. sz. tánc. a ..rezgő" dallamát. •' A zenész 'igányok düvő kifejezéssel jelölik azt a kontra­ritmust, amikor a kontra és a brácsa 2—2 negyedhangot egy vonóhúzással köt össze, és a második negyedet hang­súlyozza, a bőgő pedig az első negyedet hangsúlyozza. Az üvegcsárdás esetében két-két nyolcadot köt össze egy vonchúzás.sal a kontrás (gyors-düvő). Lásd: VOLL Y L, op. cit. 24—26. С. f. MARTIN GY. — PESOVÄR E., op. cit. 430—436. tési elveinek (ugyanaz a félzárlat formálás) összeve­tése szembeötlően bizonyítja a két tánctípus rokon­ságát. A motívumoknak következő ritmusképletei for­dúlnak elő: J J ; j'~]_J í J J. J J ; J J Л J ; J J J J J cs J J J J ' ~J ~) A negyedik ritmus a leggyakoribb a táncban. A tánc zenéjének a kíséret­ritmusa: esztam. A zene tempója: 120—126. Az eddigiek alapján foglaljuk össze az ugrós­táncot: Az ugrós mérsékelt tempójú, régies vagy mars­szerű dalokra táncolt kötetlen szerkezetű párostánc, amelynek négyes vagy csoportos változatai is gya­koriak. Mozgáskincsében és annak ritmikájában a kanászos-tánccal mutat rokonságot. Valószínűleg régen férfiszóló formáját szintén ismerték. Ü v e g с sárd á s. A kanászos és az ugrós tánc­cal kapcsolatban kell megemlítenünk az üvegcsárdást is. Zenéje egy idegen jellegű hangszeres dallamtípus (Lásd. 4. sz. tánc dallamát), amelynek előadásánál a nagybőgő húrjait egy üveggel szorítják le és ütöge­téssel szólaltatják meg. " A táncot ketten járják, (férfi nővel, vagy két nő) egy földre rakott üveg körül, de esetleg a fejükre is tesznek üveget; az asszonyok <i fejkendőre, a férfiak pedig a kalapjuk közepére he­lyezik azt. (XLVII. tábla 1. kép.) A tánc mozgáskincsét a zene „düvő" kísérete meghatározza. 71 A mozgások alapegysége nyolcad értékű (Motívumtár: 17—21. sz. motívumok). Ilyen nyolcad értékű lépésekkel cserél­getnek helyet az üveg körül. (4. sz. tánc.) A tánc­folyamat tagolásában elsőrendű szerepet töltenek be г keregográfiai viszonylatok: az egymást váltó hely­ben táncolások és helycserék. (Lásd 4. sz. tánc.) Ezeken belül a dinamikai (dobogó) variálással létre­hozott bizonytalan vagy zenei kadenciával egybeeső félzárlatok is számottevő tagoló tényezők, hogy a dinamikai fokozás sor terjedelművé bővül. A tánc heteropódikus sorokból tevődik össze. A zene tem­pója: kb. 116. Az üvegcsárdásnak elsősorban bemutató jellege van. Miként fent leírtuk, ugyanolyan formában, ugyan­arra a zenére járják a táncot Előszálláson" és a Tolna megyei Madocsán. :1 Az utóbb említett helyen a kanászos tánchoz, illetve az ugróshoz való kap­csolódása sokkal nyilvánvalóbb. Ott gyakori a tánc­ban a J ritmus és ritkán térnek át a gyors-düvő hatására nyolcados mozgásokra. A Somogy és Tolna megyei kutatások alapján tudjuk, hogy az üveg körül táncolt kanásztánc, verbunk, illetve ugrós igen gya­kori. 74 Alapról is van arra adatunk, hogy az üveg körül járt táncot kanászosnak nevezték. 7 ' A táncnak ezt a formáját a Fejér megye más falvaiban szintén : Ferenczi István (sz. 19"0) előszállási lakos adatközlése. Az üvegcsárdás idegen jellegű dallamát a következő szöveg­gel énekelték: ..Varga, varga, suszter varga. Leesett a cipőm talpa. Tutyi kell, tutyi kell Tutyi mellé, tutyi mellé kapca kell, kapca kell." :l Lásd a m.adocsai táncfilm 9. sz. táncát. 1 SZENTPÁL O., op. cit. — KATONA L, op. cit. — Lásd a bátai filmet (NIF. 76.); Somogyi táncok: A kanásztánc с fejezet. Ibid. 24. sz. tánc. ' Id. Kúti Ferenc (sz. 1899) zenész-cigány említette, hogy a kocsmában üveg körül járták a kanászost.

Next

/
Thumbnails
Contents