Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.

102 „oluphel rea", mint a Sárvíztől keletre fekvő birtoktest legdélibb határpontja.

11 A XIII. és XIV. századbeli oklevelek tanúsága szerint Alap is a Fejér megyei besenyő telepekhez tartozott, amelyek Nádasladánytól kezdve a megye déli részéig húzódtak. (A környéken besenyő telepek voltak még többek között Cece, Fáncs, Igar, Egres, Zedreg, Bogárd, Töbörzsök, Sárszentmiklós stb.)

12 Mint személynév (Olup) 1251-ben az okl?veles anyagban olvasható.

1

'

1 Ennek viselőiből alakult ki valószínűleg az Alapi család, amelyből aztán kisarjadt az alapi Srlamon família, akiket 1359-ben említenek először a településsel együtt." 1367-bcn egy végrendeletben maid ] 464-ben Mátvás király adománylevelében szerepel a község, de ebben az időben családi névként és birtokként gyakori az említése.

15 A lörök hódoltság korából annyit tudunk, hogy a XVI. században még lakott helv, de 1617-ben már lakatlan.

K

' A réei falu valószínűleg nem a mai helven terült el.

17 162P-ban a Salamon család tagjai új nádori adományt kapnak a török uralom alatti Alapra, amelvet egv akkori záloglevél rác falunak ós Me^őalapnak nevez. A későbbiek során Salamon család eeves tagjai elzálogosítják itteni birtokrészeiket, a

rnpb^t ippR-hpn is lakatlannak jeleznek.

14 A XVIII. században a Neoaquistika comissió rendelkezései alánján a régi nemesi birtokosok, a Salamonok tulajdonába jut mindkét puszta. (Alsó- és Felsőalao.)

19 A múlt század közeoén nemesi birtok volt és szétszórt nemesi településből állt. Fényes Elek múlt századbeli összeírásai közül az lR

9

6-os. még a nénes pusztákhoz porolja a Sármelléki járásban fekvő Alsó- és Felsőalapot. ..Alap (Alsó), Czéczéhez Ц mM 7П7 kath. 9.0П re.f 101 evang. 55 'sidó lak. Homokos határja nagv kiteriedésű. A' birka, marha- és lótenyésztés nagy divatiában van. Határján több elszórt urasági épületeket láthatni. F. U. a' báró és nemes Salamonok, Horváth s m. t." „Alap (Felső), y

2 órányira az elébbeni pusztától. 22 kath. 65 ref. lak. Legelője és rétjei gyönyörűek. F. U. a' báró és nemes Salamonok.

20 A üibászat. mint általában Feiér medvében a két я1г>гн rMicH-яп iq ipiont^s voH. ..Legfontosabb és legkit^ríe^tobb Ó«P n-iinr)n7áital a' b^fomtartásnak a iuhtenvésztés. melvnek már régólta fő fészke volt Feiér vármegve" — írja Fényes Elek a megvéről.

21 A XVIII. század végétől a magyar juhot fokozatosan kiszorítot" „oluphel rea" Alanhelvig. Olun török, alkalmasint be"^nvői személynév. Alip ;-= hős:, »vakorj besenvő személynév : BARCZI G., A tihanyi apátság alapítólevele, mint nyelvi emlék. Bp. 1951, 1,1. é® 5«—54. 12 KAROLY JÁNOS. Feiér várm<=gve története. fSzékesfelérvár 1896) 168-184.; CSANKI D.. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Ш. (Bp. 18971) 316. „Thomas filius nobilis bissen us de Olup." 13 KAROLY J., op. cit. III. 71. „Olun mint Mikus fia". 14 Ibid. 713—74. 15 Ibiid. 86. 16 NAGY L.. Fejér megye történeti-földraizi névanyag? (Bp. Ш'4\. Kézirat az István Király Múzeum Adattárában. 17 PESTY FRIGYES helységnévtárában (186*^ a 6. pontra a következő válasz olvasható: ..Amint a régi iratokból kivenni lehet ezelőt az az a tatár járás előtt a község vagyis a puszta nem e helyen, hanem az úgvnevezet Teleki rétnél volt. mely hely most a legjobb szénát adja azonban a tatár járás* alkalmával akkor mind lepusztítatott s most már a nyomára is arma к, hogy ot valamikor puszta község lehetet, alig látszik, kivehető azonban ot a gödröknél, hogy valamikor ot épületek: lehettek." IS KAROLY J., op. cit. 83.; NAGY L„ op. cit. Alap. ták a nemesített fajták. Egy 1863-as összeírás szerint Alapon 8000 nemesített juh volt, amely számos pásztor foglalkoztatását feltételezi.

22 A sárszentmiklósi anyakönyvi bejegyzések alapján tudjuk, hogy mint Felső- mint Alsóalapon az 1820-a,s és 30-as években számos juhász élt.

21 Ezeknek néhány utóda még ma is ott legeltet az alapi pusztákon. Az úrbéri törvények megszűnése után a nemesek birtokai megvásárolhatók lettek és fokozatosan a volt jobbágyek és a beáramló cselédek kezébe kerültek." A néni visszaemlékezés is megemlíti a nemesek fokozott elszegényedését. A XVIII. században kialakult kisebb kúriákból álló szétszórt nemesi településből 1850től 1880-ig alakult ki a falu, amely 1871-től nagyközség lett. 1905 körül a lakosság kb. negyed része — mivel nem volt lehetőség ingatlan szerzésére — Kislángra költözött. Ezekkel a rokoni kapcsolatokat ma is 1 rtják és családi ünnepekre meghívják egymást.

№ Alap északnyugat-délkeleti irányú, hosszan elnyúló b'rcm utcás soros település, amelvet közök kötnek essze. (Visy—Falussy—Református—Kiss—

Lina- stb. közök.) A visszaemlékezések szerint a múlt század vége felé még egyes részein ritkásan helyezkedtek el a házak. A falu északi részén a Főutca és a Templom utca (Dózsa Gv. u.) végén, az első világháború után kiosztott vagy megvásárolt házhelyekre, zsellérek építkeztek. Ezt a részt nevezték Betyárfalvának ill. Jánosfalcának, („szegény Jánosok"). A Kossuth utca északi véeét, ahol valamikor a kenderáztatók voltak, Retyepőrek nevezik és kb. 50 év óta építkeztek ezen a helven, bár már korábban volt itt néhány ház. A muzsik.us cigányok is ott laknak. Az utca másik vége a Temető sor és a Cecei sor. A község határa 8573 kat. hold. amelv eredetileg zömében a nagybirtokosoké volt. Ezeknek földjét 1945ben a falu népe és a volt cselédek között felosztották. 1060 év eleje óta szövetkezeti község. Lakosságának száma kb. 3037, amelyből Felsőalap és a többi külterületek népessége kb. 314. A falu népéletének és kultúrájának elemzésével rocviptesen nem foglalkozhatunk, csak néhánv szembetűnő saiátossáera híviuk fel a fi eveimet. Mintegy irrnrpec/iót kívánunk adni az itt élő emberek népi tWíveltsé^ének ielenlegi kéDéről, illetve emlékeiről. Röviden összefoglaliuk a falu hagyományos anyagi és szellemi műveltségét. 14 KAROLY J„ op. cit. 84. îo FÉNYES E., Magyar országnak s

; a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állaootja statistikai és geográphiai tekintetben. (Pesten 1836) I. 88. 21 FÉNYES E„ op. cit. I. 69. 22 ZACH J„ Fehér-megve politikai-, egyházi- és nemzetgazdászati statistikája és topographiája (Székes-Fehérvárott 18Ю.) I. 22. 23 Felső és Alsóalap a sárszentmiklósi plébánia filialisa volt. Az anyakönyvi beiegyzéseket 1*6© október 1-től, a plébánia alapításától vezették Alapon. 24 Ezt a szájhagyomány is így tudja. - PESTY F.. op. cit. Az 5-ik kérdésre (Honnan népesítetetett?) a következő leírás található az aprób birtokosok földi eiket darabonként eladogatván s ide mindeninnen jöttek be lakosok, de leginkább az ot szolgálatba lévő uraságok béresei magoknak egy egy k's funidust szereztek - arra egy házat építve az napszámok után élődtek s it meghonosodtak s most 2260 lélekszámból ál a lakozság." 26 1809 méjus 3^án egy lakodalom alkalmával megflgyelhethettem, hogy a kíslángi rokonság már pár nappal előtte megérkezett,