Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Grabarits István - Dobson Szabolcs - Szima Viktória: A kőszegi és a székesfehérvári jezsuita patikbútorok fiókfeliratain látható Materia Medica összehasonlító elemzése
gyógyszeres terápia elveitől, már csak azért sem, mert Kováts Mihály nagyon gyakran hivatkozik egyéb szerzők mellett pl. Hermann Boerhaave (1668—1738) holland orvos, botanikus és humanista munkásságára, akit kiemelkedő, és a maga számára releváns szaktekintélynek tartott.12 A kőszegi és székesfehérvári átfedő 52 db fiókfeliratból Kováts Mihály a fenti könyvében 35 db-ot tárgyalt. Az átfedő fiókfeliratok drogjait (35 db) összesen 102 javallatban használták fel, leggyakrabban sebek, bőr-/nyálkahártyafekélyek, valamint egyéb bőrproblémák (8,8%+16,7%), emésztőszervi (24,5%) és légúti panaszok (12,7%) kezelésében. Ez a három terápiás terület a javallatok 62,7%-át fedi le. A kőszegi és a székesfehérvári átfedő fiókfeliratokból terápiás szempontból legfeljebb azt a következtetést vonhatjuk le, hogy adott korszakban a sebek és a bőrbajok, valamint az emésztőszervi és a légúti betegségek (ezek sokfélesége) általában gyakoriak voltak a városi lakosság körében is, amelyet ezek a jezsuita patikák kiszolgáltak. Ha a két XVIII. századi jezsuita patika fiókfeliratait vetjük össze az egy évszázaddal korábbi gyulafehérvári patikaleltárral,13 akkor Gyulafehérvárott 1650-ben feltűnő különbség a Dél-Amerikából származó növények és balzsamok (dohány, Cephäelis ipecacuanha /hánytató gyökér/, Quebracho fa, perubalzsam, kopaivabalzsam) hiánya (Nyugat-Európában éppen a XVII. században kezdtek elterjedni, így nem meglepő), illetve ezek használata Magyarországon egy évszázaddal később. A fentiek alapján a folytonosság is jelentősnek mondható a XVII-XVIII. század között, amennyiben a kőszegi fiókfeliratok kb. egyharmadán szereplő drogokat már egy évszázaddal korábban is használták. 2.3 A materia medica, folytonossága a későbbi korokéval A szegedi Móra Ferenc Múzeum patikatörténeti kiállításán látható az egykori Megváltó gyógyszertár 1893 júliusában elkészített fiókos patikabútorzata, amelynek gyógynövényes vonatkozásairól 2014-ben szakdolgozat született.14 A kőszegi jezsuita patikabútor fiókfeliratai közül 29 db, vagyis a kőszegi fiókszámot (257 db) 100%-nak véve 11,3% fordul elő a szegedi 145 fiókfelirat között. Azonban, ha ez utóbbi fiókszámot tekintjük viszonyítási alapnak, akkor azt mondhatjuk, hogy a szegedi fiókfeliratok 20%-a olyan gyógynövényt tartalmaz, amelyet már a XVIII. században Kőszegen is tároltak az officinában. Hasonlóképpen, a székesfehérvári 238 db fiókfelirat közül 31 db fordul elő Szegeden, ami a 238 db székesfehérvári fiók 13%-a, azonban a szegedi fiókszámhoz viszonyítva ez 21,4%. 12 Kováts Mihály i.m. 13 Sz. Tóth Magda: II. Rákóczi György gyulafehérvári patikájának gyógyszerei és felszerelése 1650-ben. Comm. Hist. Artis. Med. 125-132. (1989-1990) 14 Rényi Péter: A Móra Ferenc Múzeum patikatörténeti kiállításán látható gyógyszertári bútorzat gyógynövényes vonatkozásai. Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognózia Intézet. Szakdolgozat (témavezető: Csupor Dezső), 2014. 50
