Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Szima Viktória: A Fekete Sas, a vármegye első patikája

Az Eisenbarth-féle óra

Patikamérleg az 1900-as évek elejéről

A vásárlás nem volt minden problémától mentes. Valter igényt tartott a jezsuiták régi botanikuskertjére.64 Kérését a városi magisztrátus elutasítja, mivel vélekedésük szerint az nem tartozott a patikához, a kert a plébániához tartozott, és csupán használata kapták meg a jezsuiták. A vételár kifizetése is váratott magára, 1777-ben Valter még mindig adós 4000 Forinttal. A gyógyszertár 1798-ig, azaz 24 éven át volt Valter Ferenc tulajdonában.

Valter választotta patikájának az „Apotheke zum Schwarzen Adler“, azaz Fekete Sas Patika65 nevet. A névválasztás nem tekinthető egyedinek. A Fekete Sas elnevezést már az 1500-as években használták hazánkban.66 Számos gyógyszertár kapta ezt a nevet (26 intézmény67). Fejér megyében a székesfehérvári patika volt az egyetlen Fekete Sas, azonban Veszprémből (alapítva: 1747) is ismerünk egy azonos nevű intézményt.

Valter idején kezdődött el a küzdelem Székesfehérvár második patikájának felállításáért. Valter ragaszkodott a vásárláskor szerzett kiváltságaihoz, így minden

64 „ Valter Ferenc új gyógyszerész kérte, hogy a botanikus [kertet] amely a jezsuita patikához tartozott használhassa. A város szerint a kert nem a patikához tartozott, hanem csak használatra kapták a jezsuiták. A kert a plébániához tartozik“. Uo. Nr. 195/29.

65 A legrégibb patikanévtípus a címertanból is ismert, állatnevekből alkotott névfajta. Gyakran színeket is társítottak az állatnév mellé: Arany Egyszarvú, Fehér Holló, Vörös Rák. Az 1500-as évektől egészen a XVIII. század végéig az állatnevek uralkodtak a patikai névadásokban. Maga a sas, mint jelkép az ókor óta ismert. A kétfejű fekete sas (aquila biceps, aigle éployé, aigle de l’empire, Doppeladler) már az ó-asszír és egyiptomi emlékeken is megjelenik. A XIII. és XIV. században merül fel először a címertanban (1330-ban, Bajor Lajos egyik érmén). A német birodalmi címerben Zsigmond császár óta szerepel (1433). A Habsburg-család is használta a kétfejű sasos címert, mivel 1452-1742 között a Habsburg-házból kerültek ki a német-római császárok. A fentiekből kitűnik, hogy a Fekete Sas elnevezés a Habsburgok iránti elkötelezettségre is utal.

66 Nagyszeben, 1500; Brassó, 1520.

67 Csanád Vilmos (1984): A történeti Magyarország patikáinak elnevezései. Savaria -A Vas Megyei Múzeumok értesítője, 17-18. (1983-1984), Szombathely, 3. o.

32