Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Szima Viktória: A Fekete Sas, a vármegye első patikája

folyamodó ellen fellépett. Először Wagner Ignác, majd Schwachhoffer Ignác, utána Agnelli István, végül volt segédje Ruprecht János kívánt gyógyszertárat nyitni. A város - Valter érdekérvényesítésének köszönhetően - elutasította a kérvényeket. 1797-ben, többszöri fellebbezés követően, Ruprecht János megkapta a Helytartó Tanács engedélyét a második patika nyitására.68

Ezzel megszűnt a Székesfehérvár első patikájának kizárólagossága. Az elkövetkezendő évtizedekben egyre több patikus települt le a városban. 1810-ben megnyílt a harmadik patika. 1839-ben gyógyszerész egyesület alakult Székesfehérvárott. A 1846-ban pedig már négy gyógyszertár szolgálta ki a lakosságot.69 Az alábbi táblázatjói szemlélteti a változásokat:

Székesfehérvári gyógyszertárak (1688-1950)

Sorszám

Alapítás

Gyógyszertár neve

Jog

Tulajdon

1

1688

Feketes Sas

reál

polgári, jezsuita

2

1797

Magyar Korona

reál

polgári

3

1810

Szentháromság

reál

polgári

4

1846

Szent István

személyi

polgári

5

1866

Őrangyal

személyi

polgári

6

1892

Isteni Gondviselés

személyi

polgári

7

1922

Szent Sebestyén

személyi

polgári

8

1922

Szent József

személyi

polgári

Mór

1741

Mária Segedelme

reál

kapucinus

(Forrásadatok: Bakos Batu: Fejér megye gyógyszerészeiének kialakulása és fejődése)

Az 1798-1800 között Valter felesége, Erzsébet volt a gyógyszertár tulajdonosa. 1800 és 1806 között már fia, HöíHich Imre birtokában volt a Fekete Sas. Höfflich patikájában - akárcsak nevelőapjáéban és anyjáéban - ott találjuk Szűcs Károly gyógyszerészsegédet.

68 Ruprecht a közösség érdekeire hivatkozik, miszerint a monopolhelyzet az ő ártalmukra van. Erre hivatkozva engedélyezi patikájának felnyitását a tanács. „Et hinc monopolista cum iniuria publici vitatur". Forrás: Szabó Lóránt (1975): A székesfehérvári Fekete Sas története. In: Gyógyszerésztörténeti Diárium. IV. évf. 1. (12.) sz., 18. o.

69 SZVL: TanácsülésiJegyzőkönyvek 1846. Nr. 724, 98. o., ill. 1846, Nr. 2433.

33