Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Gärtner Petra: Az idézet bűvöletében
három ikerablak áll szorosan egymás mellett. A mauzóleum relatív keskeny és két sorban elhelyezett nyílásaival, a lapidárium fölé magasodó tömbjével finoman ellensúlyozza a kőtár horizontális kialakítású egységét. így válik külsőleg a szarkofágot magába foglaló épület az egész építmény legkiemeltebb részévé. Ezt a hatást fokozza, hogy a két épületrész között egy harangtoronyszerűen kiképzett, aszimmetrikus oromfal magasodik. Lux Géza vázlatain és tervein jól látszik, hogy eredetileg harangot szántak az öt félkörív záródású nyílásba.30 Megvásárlásukra azonban - valószínűleg anyagi okokból - nem került sor, noha a pestszenterzsébeti Harangművek Vas- és Fémöntöde 1938. június 27-én egy komplett, 18 harangból álló harangjáték elkészítésére adott árajánlatot.31 Kiss Dezső 1938. március 20-án a Nemzeti Újságnak még azt nyilatkozta, hogy „a harangjáték egy Szent István korabeli egyházi ének hangjaira fog megcsendülni”.32 Ugyancsak oromfal határolja a lapidárium prépostság felé néző rövid falát, amelyen keresztül egy kőkeretes árkádnyílás vezet a romok irányába. Ily módon a kerengőszerű folyosó a befejezetlenség érzetét kelti, vagy éppen fordítva: a folytathatóságét. Fontos üzenete van ennek az építészeti megoldásnak: mintha az épület - korokon átívelve - átvezetne a Szűz Mária-prépostságba. Mértéktartó külső díszítés A puritán, vörös téglafalazat szolid ékességét adja a helyenként alkalmazott különleges falazási technika, amely vagy önmagában is díszként szolgál, vagy egy-egy építészeti elemet tesz hangsúlyosabbá. Ekképpen a mauzóleum romokra néző homlokzatán egymás mellett kettő, a déli oromfalon egymás fölött három görögkereszt alakzat rajzolódik ki finoman a téglasorok között. (9. kép) A kőtár téglapilléreken nyugvó árkádsorát Madarassy Walter két kör alakú domborműve díszíti: a rövidebb falszakaszon egy szarvas, a hosszabb oldalon középütt egy oroszlán kőfigurája látható. (40-41. kép) Közvetlenül a bejárat mellé egy újabb Madarassy kőrelief került, egy áttört díszítésű körplasztika, rajta három, csőrüket a középpontban összeérintő madárral. (35. kép) A mauzóleum oromfalain is megjelennek a kör alakú díszítmények: az egyik három szarvast mintázó színes rózsaablakként, míg a Prohászka Liget irányába néző, három széttárt szárnyú, sas madarat ábrázoló kőrács vakablakként. (II. kép) Az archaizáló, állatalakos körplasztikák mellett Madarassy Walternek egy nagyobb méretű domborműve is készült az utcát átívelő kapuépítmény falára. A kompozíció szimmetriatengelye egy latinkereszt, amely a kőreliefből mintegy kinőve a téglafalon folytatódik tovább, s a fal síkjából kiemelkedő téglákból rajzolódik ki. (34. kép) A kereszt, akárcsak a magyar címerben, hármas halmon áll, jobb és bal oldalán egy-egy szarvas iszik. A románkori kőornamentikákat idéző valamennyi relief Lux Géza terve alapján készült.33 A díszítményeken legtöbbször előforduló állatalak a szarvas. Szerepeltetése a 42. zsoltárra utal: „Ahogy a szarvasünő a forrás vizére kívánkozik, úgy vágyakozik a lelkem utánad, Uram. Lelkem szomjazik az Isten után, az élő Isten után.”34 Ez az értelmezés annál is inkább helytálló, hiszen a belvárosba vezető kapuzat reliefjén valóban forrásból ivó szarvaspár tűnik fel. Eszerint az élő víz magát Istent jelképezi, aki az élet forrása. A szarvas ugyanakkor nem csupán keresztény szimbólum, hanem ősmagyar jelkép is. Magyarsághoz kötődésének legszebb példája a honalapítás emlékét idéző csodaszarvas monda. Az oroszlán megjelenése talán Izajás próféta könyvéhez köthető, ahol a háziállatok és a vadállatok - Madarassy domborművei esetében a szarvas és az oroszlán - békességben élnek egymás mellett: „Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik a borjú s az oroszlán, egy kisgyermek is legeltetheti őket.”35 10
