Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)

Gärtner Petra: Az idézet bűvöletében

A kapuépítmény középső, legnagyobb nyílása fölé kerülő domborművön egy hármas halomból kiemelkedő, kettős kereszt látható. A kisebb nyílások fölé Székesfehérvár és Fejér megye címere került.36 Ez utóbbi ábrázoláson a barokk óta kedvelt korona-felajánlás képtípus szerepel, amely tematikájában is szorosan kötődik e megszentelt helyhez. Le­gendája szerint ugyanis István király éppen az általa alapított templomban ajánlotta fel koronáját, s vele országát Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának. (42-44. kép) A mauzóleum és az átjáró falába illesztett kovácsoltvas rácsokat szintén Lux Géza építész tervezte, a kivitelezéssel pedig a kiváló helybeli lakatosmestert, Varga Jánost bízták meg.37 A mauzóleum félköríves záródású, figurális vasrácsán szintén feltűnik a szarvaspár és a forrás motívuma. Az idilli tájba helyezve egy templomot és az egész kompozíció lezá­rásaként egy Krisztus-monogramot láthatunk. (20. kép) Gazdag belső dekoráció Kívülről az épület formája és díszítése rendkívül visszafogott, a mauzóleumba belépve azonban színpompás térbe jutunk, ahol direkt módon kapunk utalást Szent Istvánra. A tér közepén elhelyezett szarkofág a kiindulópont. Ehhez kapcsoló­dóan idéződik fel körbe a falképeken és az ólomkeretes üvegablakon első királyunk alakja. A mauzóleum közel négyzet alaprajzú, fagerendázatú belsejét Aba-Novák Vilmos szekkói díszítik. Az északi oldalfalon a Szent Jobb története látható, vele szemközt a Szent Korona misztériuma került megörökítésre a magyar történelem jeles uralkodóinak, kormányzóinak alakjaival. A nyugati oldalon, az ikerablakoktól jobbra Szent Gellért megkereszteli a magyar népet, balra pedig - utalva a Szűz Mária-prépostságra - A templom alapításának jelenete látható. A keleti falon, az üvegablak két oldalán II. Szilveszter pápa álma, a Szent Korona küldése és Szent István megkoronázása szerepel. (19-23. kép) Aba-Novák a MOB-tól kapott felké­rést a falkép, egészen pontosan a Szent Jobb történetét bemutató északi falszakasz megfestésére. Az 1937. szeptember 16-án kelt árajánlatában írja, hogy az 54 m2 felületű fal dekorálása hozzávetőlegesen 13200 pengőbe fog kerülni. Itt érde­kes módon „al fresco” vakolatot, vagyis nedves vakolatra felvitt és éppen ezért rendkívül tartós murália fajtát említ, noha végül mind a négy falszakaszra szekkók kerültek.38 Arra vonatkozóan sajnos nem tudunk biztosat, hogy voltak-e konkrét instrukciói a MOB elnökének a kompozíció elkészítésével kapcsolatban, a Gerevichnek írt árajánlatában mindenesetre hivatkozik a művész a két nappal korábban megbeszéltekre, de sajnos azt nem részletezi itt. Kiss Dezső Lux Kálmánhoz írt jelentéséből kiderül, hogy 1938. július első hetében érkezett meg az építkezésre Aba-Novák Vilmos segédje, aki az 1:1 arányú kartonokat átrajzolta a vakolatra. Az előkészítő munkát követően azonban már maga Aba-Novák dolgozott a helyszínen, s a falképet augusztus második hetében be is fejezte.39 Dercsényi a vissza­emlékezésében két segédre emlékezett: Czumpf Imrére és egy név nélkül említett hölgyre. Czumpf az alakokat, a női segí­tőtárs a korhű ruhákat, Aba-Novák pedig az egyedi arcokat és a kezeket festette a falképen.40 A további három falszakasz egyelőre üresen maradt, minthogy azok elkészítésére 1938 őszén kérte fel a város a művészt, aki a következő év augusztus 30-án adta át a művét.41 Az alkotás költsége ekkor 20 ezer pengőt tett ki, melynek felét a Hóman Bálint vezetésével műkö­dő Szent István Emlékév Országos Bizottságának a Végrehajtó Bizottsága finanszírozta. Hóman egyetlen kikötése csupán annyi volt, hogy a terveket a kivitelezés előtt mutassák be neki.42 A kartonok elbírálására a polgármester bizottságot ho­zott létre, melynek tagjai: Say Géza és Lux Kálmán, a Városháza részéről pedig Csitáry G. Emil, Kaltenecker Viktor, Kepes János és Schmidl Ferenc voltak. Fontos adalék, hogy az ő kifejezett kérésüknek megfelelően a festő nem idealizált, hanem élethű portrét készített mindazokról a személyekről, akikről metszet, festmény vagy fénykép állt rendelkezésre.43 Az 1938-ban épített Romkert egészének művészi koncepcióját Aba-Novák Vilmos mauzóleumbeli szekkóciklusa süríti magába. Érdemes tehát itt egy kicsit részletesebben elidéznünk. Aba-Novák kompozíciója István személyének két fő vonását ragadja meg: a Szent Jobb legendája szentként, a Szent Korona misztériumának ábrázolása uralkodóként jele­níti meg őt. E két sajátosság markánsan szétválasztva, külön-külön került bemutatásra az egymással szemközti falakon (északi és déli fal). Az egész elrendezés szimmetriatengelyében pedig a kőkoporsó, s felette Sztehlo Lily Szent Istvánt ábrázoló üvegablaka áll. (21. kép)

Next

/
Thumbnails
Contents