Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)

Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király

élő Clara Mora. Dr. Ármos István a kö­vetkező történelmi leckével emlékezett: „A megyei szervek nem nagyon voltak benne a 38-as szervezőmunkában. Én ekkor fiatal megyei tisztviselő voltam, így a vitézavatást otthonról, a Koron - czay-házból néztem. Érdekesek ennek az egyetlen háznak a címei. Rákóczi út 7, Bazilika tér 5; Szabadság tér 1, Koroná­zó tér 1. Ez mind ugyanannak a háznak a címe. Egy egész történelemlecke.” Lát­tuk, hogy a valamikor szemben álló Eisenbarth-háznak is megvan a maga története. Dr. Eisenbarth Tamás ezt egy­szerűen így foglalta össze: „Én Szent Ist­ván koporsója fölött születtem. A régi hálószobában, pontosan a mai mauzóle­um fölött születtem. Az udvarunk a vár­fal alatt volt. A park mai védett tiszafája az udvarunkban állt.” TANÜGYI KIÁLLÍTÁS Ugyanezen a délutánon a kormány­­zóné a püspöknél elköltött ebéd után a Széna térre tervezett Úrinők Otthona alapkőletételén és a Tanügyi kiállítás megnyitásán vett részt (173-176.). Itt kell megjegyeznünk, hogy az Űrinők Ott­hona ezután felépített épülete és belső berendezése is Schmidl Ferenc tervei szerint készült el, ezzel az épülettel vala­mint a gyógyíthatatlan betegek menházá­­val ekkor bővítették ki az aggintézetet. Az alapkőletétel után a kormányzóné megnézte az új iskolában rendezett Tanügyi kiállítást, és meghallgatta a Ko­vács Tibor által vezetett szavalókórust. Ezzel és néhány rövid beszéddel felavat­ták az új Szent István Központi Elemi Is­kolát. Itt épült fel Hóman Bálint minisz­tersége alatt az ezredik tanterem. A mi­niszter beszédében kiemelte, hogy má­jus 15-éig négy és félmillió pengős költ­ségvetéssel 1024 népiskolai objektumot emeltek. Az 1936-ban eltervezett 24 tan­termes fehérvári iskola a Széna téren 306 ezer pengős költségvetéssel rendel­kezett. Ebből 140 ezer pengő volt a Hóman Bálint által biztosított államse­gély. A többi pénzt a város törzsvagyoná­­ból, illetve a szükségtelenné vált iskolák eladási árából kellett fedezni. Az iskola­­építés az egykori vásártér beépítésének folyamatába illeszkedett. Az iskola és a Tanügyi kiállítás megnyitása hetében igen gazdag programmal több tanügyi rendezvényt is szerveztek Fehérvári is­kolahét címmel, ugyanez volt a címe a tankerület rendezvényeit összefoglaló kiadványnak is, melyet dr. Balassa Brúnó királyi tankerületi főigazgató (32.) szerkesztett. A Tanügyi kiállítás minden akkori ta­nulónak és pedagógusnak nagy élményt és nagyon sok izgalmat jelentett. A ha­talmas kiállítást, mely az ország legna­gyobb tankerületének életét fogta át, az újságíróknak már május 11-én bemutat­ták. Az Alkotó gyermek címet viselő te­remben 21 elemi iskolából érkezett 163 alkotást láthattak. így adott róla számot dr. Balassa Brúnó tankerületi főigazga­tó, a kiállítás kezdeményezője a Fehérvá­ri iskolahét című kiadványban: „A Tan­ügyi kiállítás megalkotására az egész tankerület fogott össze, hogy az áldoza­tos és megértő együttműködésnek mara­dandó és országra szóló tanújelét adja, a tanulságoknak pedig ki nem apadó forrá­sát tálja fel. Az új Szent István népiskola 31 termét, előcsarnokait, folyosóit és két lépcsőházát töltötte meg az a szín­­pompás, elmés és tervszerűen készített megválogatott anyag, melyet művészi ke­zek rendeztek el feledhetetlen ízléses csoportokba...a tankerület iskoláiban váratlanul tartott zseb és táskavizsgálat tárgyai a tanulók fejlődési szakasza sze­rint csoportosítva három nagy falmezőt 163

Next

/
Thumbnails
Contents