Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király
szervírozott, amire az ideérkezett vitézek és más előkelőségek voltak hivatalosak. Ugyanakkor a kis tanácsteremben, ahol pihenése után a kormányzó is megjelent, a jelenlévő miniszterek és fontosabb közhatóságok vezetői (pl. a kúria elnöke, a számvevőszék elnöke, a közigazgatási bíróság elnöke stb.) részére tálaltuk fel a Gundel vendéglős által összeállított tízórait. Ezután a püspökhöz kísértem át a kormányzót, majd a város által megszerzett „Polgári Lövölde” kertjében rendezett vitézi áldomásra mentünk, előzőleg azonban elhelyeztük a vitézi székház alapkövét, ahol én ismertettem meg vele a székház terveit. A vitézi áldomáson nagyon megbecsültek, mert a kormányzó mellett helyet foglaló és az ünnepi köszöntőt mondó miniszterelnökkel szemben jelölték ki helyemet, tehát sok hellyel megelőztem az aktív minisztereket.”61 A szépen megrendezett ünnepség sikerét a kormányzó köszöneté is megerősítette: a köszönőlevelet Poós Rezső ezredes, a vitézi szék székesfehérvári és Fejér megyei kapitánya adta át a polgármesternek, a főispánnak és az alispánnak. Jegyezzük itt meg, hogy az emlegetett, Schmidl Ferenc tervei szerint hamarosan felépült Vitézi Székház nagytermét is egy Aba Novák Vilmos által készített falfestmény díszítette. Az ekkor ünnepélyesen előkészített alapkövet és alapító iratot a vitézi székházba való beépítésig a múzeumban őrizték. 1940-ben, a vitézi rend 20 éves fennállása alkalmából Schmidl Ferenc ezen munkájáért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta. A Vitézi Székház épületében működött a Hét vezér étterem, amelynek belső berendezését is Schmidl tervezte. 0 rendelte meg Kitlinger Kálmántól a hét vezér fémből készült szobrát. Fzt az épületet díszítette A magyar vitéz szobra, amely később a ciszterci rendház falára, majd az Ady Endre utca saroképületére került. A május 22-ei eseményekről a Magyar Rádió helyszíni közvetítésen számolt be. A vitézavatásról Budinszky Sándor, a vitézi székház alapkövének letételéről Baróti Géza közvetített, akinek ez volt a bemutatkozása a Magyar Rádióban. Szerencsére a vitézavatással kapcsolatosan kedves segítőimnek saját emlékeit is összegyűjthettem. Dr. Tóth Ferenc és dr. Láng Jenő, mint várományosok álltak az avatandók sorában. Dr. Láng Jenő így emlékezett: „Engem édesapám után várományosként 1938-ban Székesfehérváron avattak vitézzé. Az avatandók természetesen katonás rendben járultak az avatáshoz. Külön csoportban álltak a saját jogon avatandó tisztek és altisztek, majd a tiszti várományosok és a legénységi várományosok. Az avatást követően a Romkert oldalában volt a díszmenet, ahol a fontharcosok és a leventék is felvonultak. Utána a Lövöldekertben volt az ünnepi ebéd. Ez már kötetlen volt, nekünk várományosoknak a fák alatt terítettek. Délután már a tanügyi kiállításra voltam beosztva teremőmek.” Clara Mora, született Pattantyús-Ábrahám Klára emlékezete szerint egyik unokatestvérüket is itt avatták, ezért persze az egész család itt volt. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért filmezett olyan szívesen ezen az eseményen Pattantyús-Ábrahám Emánuel. A felvételeket azután az egész család nagyon nagy örömmel nézte az otthoni vetítésen. „A vitézavatásra érkező Horthynét mi fogadtuk a vasútállomáson. Én még meg is sértődtem, hogy miért nem én adom át a kormányzónénak a rózsacsokrot. De meg kellett azzal békülnöm, hogy Szarka Piroska adta át, mert az ő apja vitéz volt.” - említette 2000. évi székesfehérvári látogatásakor a Floridában 162
