Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)

Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király

A kormányzó érkezésekor engedték útra a várakozó postagalambok első csa­patát a beosztott híradósok egy háttér­ben álló teherautóról. A galambok a lá­bukon levő gyűrűben Csitáry polgármes­ter hártyapapírra írott üzenetét vitték, melyet a posta ünnepi bélyegzővel látott el. Az üzenet a magyar városok vezetői­hez szólt a vitézavatás napján és órájá­ban keltezve. A galambok egyúttal a ga­­lambászverseny résztvevői is, felbocsá­tásuk tájegységenként történt. Először a kelet-magyarországiak, az ünnepség kez­detét jelző harsonajelnél a déliek, az ava­tás megkezdésekor a dunántúliak, az es­kütételkor pedig az ország minden részé­ről összegyűjtött fehér postagalambok szárnyaltak fel. Különös érzés ma Pat­­tantyús-Abrahám archív filmjén ezt a hajdanvolt szárnyalást megfigyelni! Az ünnepséget a két tábori püspök imája nyitotta meg, majd a kormányzó emelkedett szólásra. A katonásan rövid beszéd után Színay Béla vitézi törzskapi­tány ismertette az avatandók adatait (az azóta elhunytakét is), majd Lipcsey Már­ton ny. tábornok, vitézi törzskapitány hagyományos üdvözlete következett: „Tisztelet adassék az igaz Istennek, akit a mi őseink Hadúrnak neveznek!”59. Igmándy Hegyessy Géza ny. testőrtábor­nok olvasta fel a vitézi eskü szövegét, majd következett az avatási szertartás. A mindvégig halkan játszó katonazene hangjaira (először a Boldogasszony anyánk kezdetű egyházi éneket játszot­ták) váltották egymást az avatandók tí­zes sorai: az első Imrédy Béla, a kilence­dik Aba Novák Vilmos festőművész, a romkerti mauzóleum falfestményeinek későbbi alkotója. A kormányzó hosszab­ban elbeszélgetett Iharos József székes­fehérvári nyugalmazott rendőr hadirok­kanttal, akit ketten támogattak. Az ava­tás szertartását egy idő után Hellebronth Antal, főkapitány-helyettes vette át. Az avatás után a Romkert oldalában az egy­ségek díszmenete haladt el. A díszme­­netben a Ludovika Akadémia és a jutási altisztképző egysége után az avatott vité­zek, a frontharcosok, a levente- és a lö­vész díszszakasz után a fehérvári ciszter­ci gimnazisták, az Ybl Miklós állami gim­nazisták és a Felsőkereskedelmi szaka­sza következett, majd a cserkészek dísz­menete zárta a sort. Igazi harcos ünnep volt ez, mindazon kellékkel, külsőségek­kel, fegyelemmel, katonás kiállással, ami a kard, vagy címadó idézetünkre visszautalva, — amit Zrínyi Miklós, a Török áfium ellen való orvosság című művében fogalmazott meg — a pallos ünnepéhez illett. Hiszen 1938-ra „mint­ha Szent István koronájához a pallost is megtaláltuk volna.”60 A szertartás vége felé a kormányzóné Széchényi Viktoméval a Székesegyházba all órai misére távozott. Horthy kor­mányzó az ásatásokat tekintette meg Hóman Bálint vezetésével, majd a vitézi székház alapkőletétele következett ( 178.). A Fejér-, Veszprém-, Esztergom-, Komárom és Moson megyei vitézek székházának építéséhez Székesfehérvár és Fejér megye adományával járult hoz­zá. Alapkövének letétele után a kor­mányzó a polgármesteri irodában pi­hent, tiszteletére a polgármester foga­dást rendezett, majd délután kettőkor a vitézi áldomásra hajtatott a Lövöldébe. Imrédy Béla, a legrangosabb felavatott vitéz mondott pohárköszöntőt a díszebé­den (179.). A Lövöldében a tornacsar­nokban 300 személyre terítettek. A többi vitéz a kertben költötte el az ebédet, mi­közben a fehérvári Éneklő Ifjúság ezerta­gú kórusa énekelt. így emlékezett mind­erre Csitáry polgármester: „A Városháza emeleti előcsarnokában a budapesti Gundel vendéglős nagyszabású tízórait 161

Next

/
Thumbnails
Contents