Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király
A kormányzó érkezésekor engedték útra a várakozó postagalambok első csapatát a beosztott híradósok egy háttérben álló teherautóról. A galambok a lábukon levő gyűrűben Csitáry polgármester hártyapapírra írott üzenetét vitték, melyet a posta ünnepi bélyegzővel látott el. Az üzenet a magyar városok vezetőihez szólt a vitézavatás napján és órájában keltezve. A galambok egyúttal a galambászverseny résztvevői is, felbocsátásuk tájegységenként történt. Először a kelet-magyarországiak, az ünnepség kezdetét jelző harsonajelnél a déliek, az avatás megkezdésekor a dunántúliak, az eskütételkor pedig az ország minden részéről összegyűjtött fehér postagalambok szárnyaltak fel. Különös érzés ma Pattantyús-Abrahám archív filmjén ezt a hajdanvolt szárnyalást megfigyelni! Az ünnepséget a két tábori püspök imája nyitotta meg, majd a kormányzó emelkedett szólásra. A katonásan rövid beszéd után Színay Béla vitézi törzskapitány ismertette az avatandók adatait (az azóta elhunytakét is), majd Lipcsey Márton ny. tábornok, vitézi törzskapitány hagyományos üdvözlete következett: „Tisztelet adassék az igaz Istennek, akit a mi őseink Hadúrnak neveznek!”59. Igmándy Hegyessy Géza ny. testőrtábornok olvasta fel a vitézi eskü szövegét, majd következett az avatási szertartás. A mindvégig halkan játszó katonazene hangjaira (először a Boldogasszony anyánk kezdetű egyházi éneket játszották) váltották egymást az avatandók tízes sorai: az első Imrédy Béla, a kilencedik Aba Novák Vilmos festőművész, a romkerti mauzóleum falfestményeinek későbbi alkotója. A kormányzó hosszabban elbeszélgetett Iharos József székesfehérvári nyugalmazott rendőr hadirokkanttal, akit ketten támogattak. Az avatás szertartását egy idő után Hellebronth Antal, főkapitány-helyettes vette át. Az avatás után a Romkert oldalában az egységek díszmenete haladt el. A díszmenetben a Ludovika Akadémia és a jutási altisztképző egysége után az avatott vitézek, a frontharcosok, a levente- és a lövész díszszakasz után a fehérvári ciszterci gimnazisták, az Ybl Miklós állami gimnazisták és a Felsőkereskedelmi szakasza következett, majd a cserkészek díszmenete zárta a sort. Igazi harcos ünnep volt ez, mindazon kellékkel, külsőségekkel, fegyelemmel, katonás kiállással, ami a kard, vagy címadó idézetünkre visszautalva, — amit Zrínyi Miklós, a Török áfium ellen való orvosság című művében fogalmazott meg — a pallos ünnepéhez illett. Hiszen 1938-ra „mintha Szent István koronájához a pallost is megtaláltuk volna.”60 A szertartás vége felé a kormányzóné Széchényi Viktoméval a Székesegyházba all órai misére távozott. Horthy kormányzó az ásatásokat tekintette meg Hóman Bálint vezetésével, majd a vitézi székház alapkőletétele következett ( 178.). A Fejér-, Veszprém-, Esztergom-, Komárom és Moson megyei vitézek székházának építéséhez Székesfehérvár és Fejér megye adományával járult hozzá. Alapkövének letétele után a kormányzó a polgármesteri irodában pihent, tiszteletére a polgármester fogadást rendezett, majd délután kettőkor a vitézi áldomásra hajtatott a Lövöldébe. Imrédy Béla, a legrangosabb felavatott vitéz mondott pohárköszöntőt a díszebéden (179.). A Lövöldében a tornacsarnokban 300 személyre terítettek. A többi vitéz a kertben költötte el az ebédet, miközben a fehérvári Éneklő Ifjúság ezertagú kórusa énekelt. így emlékezett minderre Csitáry polgármester: „A Városháza emeleti előcsarnokában a budapesti Gundel vendéglős nagyszabású tízórait 161
