Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. Dunántúli védelmi hadművelet: 1848. szeptember 29–október 7. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 48. (1998)

Találkozásom Batthyányval mély és kitörölhetetlen hatással volt rám; oly határozottsággal és nyíltan szólt, olyannyira látszott rajta, hogy jól esik neki érzelmeit leplezetlenül kitárhatni, hogy kételkedni nem lehet nyilatkozatai őszinteségén, melyek szintúgy tiszta honszeretetét, mint a koronás királyhoz való hűségét fényesen bizonyítják. Szőgyény-Marich, 1903-1. 93-95. Degré Alajos: Visszaemlékezések Pesten roppant izgalom volt; csapatok jöttek-mentek folytonosan, több képviselőt már honvédegyenruhában találtam, mint Balogh Jánost, Zakó Istvánt, Bogdanovich Vilit. Roppant leolvadt azoknak a száma, kik azt hitték, hogy még tollal és szónoklattal meg lehet menteni a hazát. A bécsi hatalom már eldobta az álarcot, Magyarország leigázását elhatározta. Jellacic bárónak kiadatott a jelszó, s az seregével hazánkba betört. Erdélyben a magyarok kiirtására megadatott az engedély, s e nemes célra a szászok és oláhok közt létrejött a testvéries egyetértés. Bécsben Magyarország miniszterévé valami Récseyt neveztek ki, s ennek ellenjegyzése mellett kelt a magyar országgyűlést eloszlató parancs. A végrehajtással mint királyi biztos gróf Lamberg lőn megbízva. bejövetelét megelőzte a hír. A képviselőház legnagyobb izgatottság közt tartotta ülését, a híd el volt lepve néppel, midőn Lamberg Budáról átkocsizott, hogy mint királyi biztos legfelsőbb rendelettel az országgyűlést szétoszlassa. A híd közepén kocsiját feltartóztatták, s midőn ő egész díszbe öltözve, abból kiugrott, több csapás és szúrás következtében halva rogyott össze. Ebben az ifjúságnak semmi része sem volt. Nehéz megmondani, hogy ezen népitélet minő hatást idézett elő a pestieknél. Az alsóbb osztály tombolt és ujjongott; sokan megdöbbentek, másokra meg kínos benyomást tőn. Annyi azonban bizonyos, hogy e gyászos tény után alig kételkedett valaki azon, hogy a kocka az osztrák hatalom s Magyarország közt el van vetve. Az idegrázó események koronkint megújultak. Egyik nap Bem tábornokra lőtt valami állítólagos lengyel, máskor Görgey falragaszai okoztak nagy csoportosulást, s nem hiszem, hogy valaki közönnyel olvasta volna: így bűnhődik a hazaáruló! Tudósítás volt, hogy gróf Zichy Eugén kötél által kivégeztetett. Jellacic pedig elébbre s elébbre vonult a főváros felé. Nők és férfiak búcsújáratkint vonultak Tétény felé, közben fényes fogatokat is lehetett látni. Mind közmunkára siettek, hogy a főváros védelmére árkot hányjanak. A fényes fogatokból díszes delnők szálltak ki, Jacquard-kesztyűs kezeikkel földet hordani: Mennyivel több szolgálatot tettek volna, ha magok helyett a bakon henyélő tenyeres-talpas kocsisokat s inasokat küldik. Na, de tüntetésnek ez így jó volt. 79