Demeter Zsófia: A pákozdi győzelem. Dunántúli védelmi hadművelet: 1848. szeptember 29–október 7. – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat 48. (1998)

Görgey Artúr: Életem és működésem Én a bekerítő csapat vezetését vállaltam magamra, és vele másnap, 1848. október 7-én már korán délelőtt megérkeztem a kitűzött helyre, a megkerült erdőtől délre, ágyúlövésnyi távolságra az egy nagy négyszögben táborozó horvát hadtesttől északkeletre. A tőlem balra eso dombokat egészen le a Sióig már előző este óta megszállva tartotta a tolnai népfölkelés. E népfölkelési osztály parancsnokának volt kétségkívül legtöbb érdeme hadjáratunk szerencsés végeredményében. Egy huszárjárőr jelentése, mely szerint Perczel ezredes gyalogságunk zömével már megérkezett az erdőben annak déli széléhez (az ellenségtől tehát északra), megadtam a jelt a támadásra. De mielőtt újonc tüzéreink az első lövést leadhatták volna: a lenti négyszögből egy horvát hadikövet vált ki fehér lobogóval - s ezzel fölöslegessé vált minden támadás. Görgey, 1988.1.181-182. Csapó Vilmos jelentése Sztankovánszky Imre Tolna megyei kormánybiztoshoz 1848. október 10-én Tisztelt Főispán s Kormánybiztos Úr! Mint szóbeli értekezésünk, mint írásbeli parancsolatja folytán jelentem, hogy én oct. 5-én 3000 emberrel Ozoráról Kálózd felé indultam az ellenséget felkeresni; útközben, mivel Roth generális irányáról bizonyosat nem tudtam, Perczel István csapatvezér urat 1500 emberrel Szilasra küldöttem, nehogy az ellenség ez úton Simontornya felé törhessen, Szeniczey csapatvezért pedig Sár-melléki országúton 3000 emberrel Sz.-Miklósról Keresztúrnak Fehérvár felé előre nyomulni rendeltem, ameddig az ellenséget nem találja. így biztos voltam, hogy az ellenség meg nem szökhet, mert mind a három Fehérvárról megyénkbe vezető országutat elzártam, Simontornyán pedig ifjú Dőry Vince csapatvezért hagytam 3000 emberrel, Perczel Gyula főbíró urat pedig Ozorán szinte 3000 emberrel, azon okból, ne talán az ellenség még valahol keresztül törne, ők a Sión való átkelést, mellynek hídjait egészen felszedettem, az ellenségnek semmi áron át ne engedjék. October 5-kén Dégre érkeztem és a falun kívül tábort ütöttem; kiküldött kémeim által már itt mindjárt megtudtam, hogy az ellenség ez nap Táczon és Soponyán táboroz, és Perczel Mór ezredes úr által megtámadtatott. - Azért Perczel István urat seregével Szilasról azonnal Dégre rendeltem, hogy erősebb levén, másnap Kálózd felé előre nyomulva az ellenséget megtámadhassa. Szeniczey csapatvezérnek meghagytam, hogy szinte Kálózd felé nyomuljon, és velem egyesüljön. October 6-kán reggel Kálozdra indultam, de alig haladtam, már azon jelentést kaptam, hogy az ellenség Soponyárul visszavonul és már Kálozdon is volna, ezen jelentésre azonnal Ozorára visszavonultam, ott a kedvező erős helyemet elfoglalva, az ellenségnek Ozorán a Sión való általszökést semmi áron nem engedni. 109