Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)

Bevezetés

BEVEZETÉS

Vál1 Fejér megye északi részén (volt bicskei járás), a Váli-völgy centrumában található (1. kép 1-2). A száraz löszhátaktól határolt, egykor mocsaras (Váli-víz), de termékeny, ártéri erdőkkel borított Váli-völgy településtörténeti jelentőségét indokolja az a tény is, hogy a Gerecse és Vértes hegység közti földtörténeti törésvonalhoz (Tatai kapu) kapcsolódva - mint a Vértesaljától ÉNY-DK-i irányban egészen a Dunáig lehúzódó, szokatlanul széles nyomvonalú természetes átjáró - egyike volt az ÉK-Dunántúl forgalmasabb útvonalainak.1 2 A hódoltság idején kiemelt szerephez jutott, amikoris ellenőrzésére és védelmére a törökök palánkvdrat építettek Válón.3 (Ezt a szerepet a középkor végéig a vele északról szomszédos Szentlászló-víz völgye töltötte be).4

A török vár - mint azt az alábbiakban próbáljuk bizonyítani - a középkori település mára elpusztult temploma körül épült ki, melynek gótikus tornya még ma is látható. Az erősség klasszikus példája a török kori várak egyik típusának: a középkori objektum köré épített palánknak. A váli palánk része volt a török várrendszemek, a hódoltság belső területét ellepő kisebb várak közé tartozott.5 Őrsége általában 100-150 fő között változott, közöttük a források szerint még magyar renegát is szolgált a 16. században.6 Figyelemre méltó a lovasság jelentősebb aránya, mely a várvédők mozgékonyságát jelzi. Földrajzi fekvéséből adódóan, a hódoltság É-i, ÉNY-i peremvidékén álló vár nem élhette a kis várak nyugalmasabbnak vélt életét, gyakran állt támadások kereszttüzében. Stratégiai szerepe (és helyőrségének átlagos nagysága is) Vál palánkját a harmadrendű erődített helyek közé sorolja.7

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb figyelem irányul a magyarországi 16-17. századi magyar és török végvárrendszerre. A török várhálózat a magyarországi török uralom berendezkedése szempontjából alapvető fontosságú, ugyanis a hódoltság arra támaszkodott. A török várak és a köréjük kiépült városok a hódítók katonai uralmának elsődleges pillérei voltak, a nagyobb várak mellett a kisebb erősségek és őrségeik a török végvári láncolat folyamatosságát, a hátországot, annak működését biztosították.8 A török várak ezenkívül az adószedés és a polgári igazgatás központjait, s egyúttal az idegen vallás, kultúra és művelődés bázisait, a hódítók mindennapi életének helyszíneit jelentették.9 A téma különféle szempontok szerinti megközelítése, azaz a történeti adatok feltárására, topográfiai, gazdasági, társadalmi, vallási kérdések, illetve az életmód és az anyagi kultúra vizsgálatára irányuló láttató munka a hódoltság korának teljesebb megismerését segíti elő.10 *

Magyarországon a török kori várrendszerekhez tartozó kisebb-nagyobb váraknál a régészeti kutatások általában összekapcsolódtak azoknak a középkori objektumoknak a kutatásával, melyek köré kiépültek a későbbi, zömében palánkmódszerrel emelt erősségek.11 Ezeknél a török kor építkezéseit átépítések, javítások,

1 A bevezető és összefoglaló részek Hathází Gábor és Kovács Gyöngyi közös munkája. A történeti és helytörténeti fejezeteket, az ásatási eredmények értékelését Hatházi Gábor írta, ő végezte a középkori leletanyag feldolgozását is. A kora újkori emlékanyag elemzése Kovács Gyöngyi munkája.

2 KOGUTOWICZ 1930.1, IHH. térkép, n, 285, 289, 309

3 ILLÉSY 1893. 643-644, FEKETE 1930. 136.

4 GYÖRFFY 1987 341, térkép; GLASER 1930. 140,1-ÏÏ. térkép

5 HEGYI 1995. 114. Ebbe a kategóriába tartozott a fehérvári körzetben Csóka és Battyán, a budai szandzsákban - Vál mellett - Vísegrád, Zsámbék, Hamzabég.

6 HEGYI 1995. 110. "Behrám bin Abdullah váli fárisz: "Magáról Válról származó magyar fiú. A megboldogult Mehmed pasa vezír szolgái közül való. Andrijás nevű anyai nagybátyja volt. "

7 HEGYI 1995. 114

8 HEGYI 1995. 82-83, 114, 117

9 HEGYI 1983. 75-84

0 A kutatások különféle irányait mutatják be többek között az 1980-as évektől tartott noszvaji tudományos tanácskozások előadásai, melyek a Studia Agriensia-sorozatban jelentek meg.

1 Ilyen például az ozorai várkastély (FELD-KISFALUDY-VÖRÖS-KOPPÁNY-GERELYES-MIKLÓS 1988), a mecseknádasi templom (Is. 359. jegyzetben) vagy Bátaszék bencés apátsága, melynek feltárásai az 1990-es években folynak (VALTER Ilona ásatása).

7