Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)

Bevezetés

olykor faépületek, faépítmények nyomai jelzik, illetve mindenekelőtt a kerítő palánk hajdani cölöpéinek árkai, cölöphelyei. A várak egykori területe sok esetben beépített, sőt gyakran egyáltalán nincs lehetőség nagyobb felületek megfigyelésére.12 Hasonló a helyzet az elpusztult váli erősség esetében, ahol kutatásra alkalmas területet csak a torony közvetlen környékén találtunk, ott is a megfigyelési lehetőségeket a legújabbkori bolygatások nagyon megnehezítették.

A torony körüli régészeti kutatásokra 1973-ban és 1986-ban került sor, a helyszínen előbb Csukás Györgyi, majd Hatházi Gábor végzett ásatásokat.13 Nem volt mód a középkori torony műemléki vizsgálatára, de megtörtént felmérése, valamint a templom több részletének feltárása, azok építéstörténeti értelmezése. A török vár alaprajzát, külső erődítési rendszerét ugyancsak nem vizsgálhattuk. A feltárások építészeti eredményei a középkori templom vagy a török vár egészének értékelése szempontjából jogosan hiányosnak tarthatók. Az írott forrásokkal és a jelentős tárgyi emlékanyaggal kiegészített eredmények azonban feltétlenül gazdagítják tudásunkat, úgy az ÉK-dunántúli középkorkutatást illetően, mint pedig a magyarországi török várak, különösen a váli török palánk összefüggésében.

Miután a középkori templom fontos, a templom körüli török palánk pedig éppenséggel meghatározó szerepet játszott Vál életében, nem lesz érdektelen, ha szót ejtünk magáról a településről is, röviden összefoglalva a rá vonatkozó történeti ismereteinket, s a főbb írott forrásokat.

Ritka az olyan vár, mint a Szekszárd melletti újpalánki, mely maradványainak nagy részét sikerült feltárni, miután helye ma szabad, beépítetlen (GAÁL 1985).

3 Az ásatások dokumentációi az István Király Múzeumban találhatók: Adattár, Vál 927.sz. 5005/88. és 6594/94.

8