Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A tárgyi emlékanyag
E kályhaszemek a török hódoltság korához köthetők, a 16-17. században terjedtek el az ország töröklakta településein, számos lelőhelyről ismertek az tárgyalt korszakból.342 Mivel a kályhaszem- illetve a kályhatípus ismert párhuzamai a Balkán felé mutatnak,343 térhódításuk mögött a hódoltság balkáni származású népessége sejthető. Érdekes megfigyelés, hogy több török vár anyagából (pl. Barcson, Ozorán) ez a típusú kályhaszem szinte teljesen hiányzik,344 ennek oka egyelőre tisztázatlan. Mázatlan, tál alakú kályhaszemek. A váli leletegyüttesben mind a négyzetes (33. kép 7, 28. kép 1,35. kép 1, 36. kép 1-3), mind a háromszögletes szájnyílású (31. kép 7, 32. kép 7) tál alakú mázatlan kályhaszemek (és töredékeik) megtalálhatók, de kis számban előfordulnak a vályú alakú kályhaszemek töredékei (34. kép 4, 35. kép 6) is. A kályhaszemek jól korongoltak, homokos soványításúak, színűk általában barna és szürke, vagy ezek árnyalatai (vörösesbarna, bamásszürke, szürkésbama). A tál alakú kályhaszemek sarkokrészei többnyire kiegészítettek, de ahol az eredeti kiképzés megfigyelhető, ott vagy csőrösre kihúzottak, vagy szabályos kialakításúak. Némelyik kályhaszem belső oldalát bemélyített hullámvonal (35. kép 1), szalagfonatminta (33. kép 7) díszíti, egyiknek öblét plasztikus körborda (31. kép 7) tagolja, míg egy másiknak belül üreges kúpos gomb (36. kép 1). A tál alakú kályhaszemek a 14. század végén tűntek fel Magyarországon, széleskörű alkalmazásuk a 15. században következett be, majd a 16. századtól általánosan elterjedné váltak.345 Különböző tál alakú és ugyanazon kályhatípus alkotórészét képező, téglalap alakú, vályús kályhaszemeket számos 15-17. századi vár- és településásatásról közölnek vagy említenek. E kályhaszemek lényegében nem különböznek egymástól, ami azt mutatja, hogy az alapforma a (14)-15. századtól évszázadokon át a 17. század végéig, sőt napjainkig megőrződött.346 A késői darabok az anyag, apróbb formai jegyek, a felső perem kiképzése, a díszítés, a vékonyabb falvastagság alapján azonban jól elkülöníthetők a koraiaktól.347 A kályhaszemek általában helyi készítésűek. A váli díszítetlen tál alakú kályhaszemekhez színben, formában, de korban is (17. század második fele, vége) közeli párhuzamokat találtunk a már említett székesfehérvári kora újkori szemétgödör kályhaszemleletei,348 349 továbbá a sümegi vár 17. századi kályhaszemei között.344 Ez utóbbiak díszítés szempontjából is egészen hasonlóak. Válón a kályhaszemek elsősorban az 1986/V. szelvényben koncentrálódtak és az 1720-as évekhez köthető záróréteg alatti kevert feltöltésből kerültek elő. Valószínűleg a török kori kőhelyiség DK-i sarkában állt egykori szemeskályha alkotóelemei voltak. A kályhát, sajnos, pontosan nem tudjuk datálni, mivel környékének rétegviszonyait a 20. századi bolygatások elpusztították. Az objektum lehet török kori, de miután a helyiség a török kor után is funkcionált még egy rövid ideig, a kályha is köthető a török kor utáni első megtelepedés idejéhez (1690-es évek eleje - 1720-as évek eleje).350 A kályhaszemek mindkét kronológiai besorolást megengedik, a későbbi keltezés talán valószínűbb. 342 Bács (Baő): NADJ 1961. 95, Tab.XIV. 5-10, Szolnok: KOVÁCS 1984b 44, 26.t. 1-4, 6; Segesd: MAGYAR 1988. 143, 14 kép 6. 15. kép 1-2; Pécs: FEHÉR 1959. 131-132, X.t. 1-15; Visegrád: GERELYES 1987a. 174, 5. kép 4, 7; Buda: GERELYES 1986. 76, 1991. 32-33, 14. kép 3-5. Ez utóbbi két munkában a szerző - figyelmét a keltezhető darabokra irányítva - további lelőhelyeket (Esztergom, Tabán, Dunaföldvár, Eger) sorol fel, a vonatkozó irodalommal. 34j FEHÉR 1959. 131-132, a bulgáriai párhuzamokra hívja fel a figyelmet; vö. BAKARDSCHIEW 1956. 42, Abb. 58-61; MARJANOVKÏVUJOVIC 1973. 203-204, Sl.2-3, T. VHI, egy Belgrádban feltárt, 17. század második felére keltezhető kemencét, ill. kályhát közöl. 344 GERELYES-FELD 1986. 177; FELD-K1SFALUDI-VÖRÖS-KOPPÁNY-GERELYES-MIKLÓS 1988. 280; FELD-GERELYES-GERE-GYÜRKYTAMÁSI 1989. 199. 345 FELD-GERELYES-GERE-GYÜRKY-TAMÁS1 1989. 197, további irodalommal. 346 FELD-GERELYES-GERE-GYÜRKY-T AMÁS1 1989 199; KOZÁK 1970. 205, B AL ASS A-ORTUT AY 1979. 146, 40. ábra és 70 kép; A falusi környezet hosszú időkre konzerválta a kályhásmesterség, ill. a kályhakészítés szinte minden műveletét, így a tál alakú kályhaszemek készítését is. Néprajzi adatok alapján Parádi Nándor (PARÁDI 1957. 184) újabban pedig Ilon Gábor és Sabján Tibor (ILON-SABJÁN 1989. 109- 112, 3-7. ábra) foglalkozott részletesebben a kályhaszemek készítési módjával. 347 KOZÁK 1972. 284-285. 348 SIKLÓSI 1982. 14-15. 349 A benyomkodással tagolt kűrbordával díszített öblű háromszög szájnyílású váll kályhaszem díszítését viszontláthatjuk például egy sümegi négyzetes szájnyílású kályhaszem öblében (KOZÁK 1972. 283, 32. kép). A bekarcolt körbefutó párhuzamosok közt hullámvonallal díszített váli példányokhoz a 30. képen közölt sümegi darabokat idézhetjük (i.m. 282, 30. kép 2-3). 350 A korabeli kályhaformákra vonatkozóan Is. ILON-SABJÁN 1989. 13-17. ábra; KALMÁR 1959. 22, XXXVI.t. 4, KOZÁK 1972. 285. 49
