Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A tárgyi emlékanyag
Pipák Az 1986. évi ásatás során csupán egyetlen kis pipatöredékre (35. kép 3) leltek, a plébánia helytörténeti gyűjteménye viszont több pipadarabot is őríz (pl. 37. kép 6). Az egyszerű díszítetlen példányok351 a török típusú pipák II. csoportjába sorolhatók, és a 17. század közepére, második felére keltezhetők.352 Üvegleletek Eltekintve néhány apró, jellegtelen töredéktől, értékelhető üvegleletek csupán a 4. gödörből kerültek elő. Egy sötétbarna színű, több szirmú virághoz hasonló töredék (29. kép 27) egy kisebb edény fenéktöredéke,353 míg egy másik, áttetsző, zöldes árnyalatú darab egy üvegedény ferdén kannellúrázott válltöredéke lehetett (29. kép 3).354 Ezek mellett kiemelkedő lelet a sötétkék színű, lapított gömb testű, füles üvegkorsó (29. kép 1), mely feltehetően hasonló korú, mint a vele együtt előkerült más leletek. A csonkakúp alakú talpkiképzés inkább a 17. század végére, 18. század elejére, mintsem korábbi időre mutat. A korsóforma 1500 körüli velencei renaissance formára megy vissza, csak ez a formaváltozat sokkal hasasabb. A fül formája a 17. századi magyarországi üvegkészítményeken gyakran előfordul.355 Csontlelet Az ásatás egyetlen megmunkált csontlelete minden valószínűség szerint egy lőportartó szaru töredéke (29. kép 6). A karcolt díszű lőporszarut a 17. század második felében, végén használhatták.356 Kőleletek A várásatások jellegzetes kísérőleletei a különféle anyagú és különböző nagyságú ágyúgolyók, Válón egy kőből faragott darab az 1986. évi ásatások során került elő (29. kép 5), egy másik pedig a plébánia helytörténeti gyűjteményéből említhető. Az 5. gödörből napvilágot látott fenőkőtöredék (29. kép 4) késfenő kő darabja. Azonos típusú pipák pl.: KOVÁCS 1984b. 43-44, 27.t. 1; KOVÁCS 1963. 245, üt 5-6; KALMÁR 1959. 37, LXXVm.t. 3 sor; MARJANOVIÓ-VUJOV1C 1973. 214, S1.22; DRENKO 1976. 126, Obr. 9:1. 35" KOVÁCS 1963. 239-246,255. A váli ásatásból előkerült pipatöredék az 1640-es török pénzzel keltezett rétegből került elő. 353 Hasonló töredékeket ismerünk például Késmárkról (Kezmarok) (FŰRYOVÁ-JANOVIŐKOVÁ 1987. 187, Obr. 4:1-2) és Fülekről (Filakovo) (KALMÁR 1959. 38, LXXlX.t). 354 Ez talán egy szűk nyakú palack darabja lehet: vö Eger: FODOR-KOZÁK 1970-71. 8a. kép felül: 17-18. század; Fülek (Filakovo): KALMAR 1959. 38, LXXlX.t. = FŰRYOVÁ-JANOVIŐKOVÁ 1986. 201, Obr. 11:7; 1987. 189, Obr. 4:5, Obr. 5: 16-18. század. Vö. GYÜRKY 1991. néhány füles edényével, ezek azonban részben 16. századiak. A kék üvegkorsó leírásáért és kormeghatározásáért H. Gyürky Katalinnak (Budapesti Történeti Múzeum) tartozunk köszönettel. A portartó szaruk nagy múltra tekintenek vissza, már a népvándorlás korában használtak ilyen tárgyakat, de ezek még só vagy egyéb, nedvességre érzékeny porok (esetenként más anyagok) tartására szolgáltak, s csak a 16. század első felétől, a lőpor feltalálása után, használták őket lőpor tartására (BALASSA-ORTUTAY 1979. 350, 362; DOMANOVSZKY 1981.1, 237-239; BORSOS 1982 29, további irodalommal). Használatuk nagyjából a 18. század végéig volt divatban. A Kárpát-medence különböző területeiről származó, zömmel inkább 17-18 századi lőportartó szarukat, - melyeket a szarvas kétfelé ágazó szarvából készítettek, - általában vésett, néha karcolt, s igen ritkán domborműves faragott ornamentikával gazdagon díszítették. A díszítmények sokfélék, központi köröket, vonalkákkal, hálóval kitöltött háromszögeket, rozettát, forgórózsát, vagy éppen állatfigurákat, stilizált emberalakakokat, jeleneteket ábrázolnak (HOFER-FÉL 1975. 158-162. képek; BALASSA-ORTUTAY 1979. 362,176. ábra és 209-210 képek; DOMANOVSZKY 1981.1,238, II, 150-153. képek; SLIVKA 1984. 395, 428, Tab.X. 1, 3-4; BORSOS 1982. 15, passim). 50
