Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A tárgyi emlékanyag
készítésű fazekastermékek lehetnek. Előzményeit minden bizonnyal a korábbi, vörös anyagú korsókban kereshetjük.318 Tároló edények. A különféle kisebb-nagyobb, két fülű tároló edények a magyarországi hódoltság kori leletanyagban több esetben török leletek kíséretében jelennek meg. Válón a 4. gödör töredékeiből két nagyobb két fülű edényt sikerült összeállítani/19 az egyik kívül sötétzöld mázas (23. kép 3), a másik mázatlan, s az előzőnél nagyobb és vaskosabb (23. kép 4). Ez utóbbi ismereteink szerint egyedülálló a magyarországi korabeli emlékek között. A mázas tárolóval formailag és nagyság szempontjából is közelítőleg egyező darabot említhetünk a barcsi török palánkvár ásatási anyagából, amelyet érem is keltez a 17. század első felére.320 Hódoltság kori környezetből további hasonló jellegű edényeket közölnek a budai várból,321 322 323 Fülekről (Filakovo), ‘ Egerből. Ez utóbbiról közlője feltételezi a török eredetet, de egyben hangsúlyozza a magyar fazekastermékekkel való rokonságát. A füleki darabok a váliaknál nagyobbak, zöld mázasak, nyakuk hengeres, amire hengeres fedő illeszkedett. Ezek feltehetően olaj tartására szolgáltak.324 A magyarországi török kori két fülű tároló edényekhez közeli párhuzamokat találtunk a balkáni területek régészeti és néprajzi emlékei között.325 A balkáni recens anyag mellett figyelmet érdemel a magyarországi mohácsi újkori fazekasság némely nagyméretű, két fülű kantája,326 melyek nagyobb hasonlóságot mutatnak a tárgyalt edényekkel. E mázas kanták színe zöld vagy sárga. Az edények testfalát több esetben sűrű benyomkodásos abroncsok veszik körül, - ugyanúgy, mint az idézett budai kerámiánál is - ezek az edényfal erősítését szolgálják. A mohácsi kerámia balkáni eredetű technikáira, formáira, díszítményeire gondolva, elképzelhető bizonyos kapcsolat az említett mohácsi kanták és a hódoltság kori két fülű tároló edények között. E füles, abroncsos, hasas kanták, tároló edények azonban nemcsak a mohácsi fazekasság sajátos darabjai, hanem - részben eltérő méretben, kissé más formával, füllel, mázasán és mázatlanul - egyéb magyarországi és balkáni népi fazekastermékek között is, nagy számban előfordulnak. Bögrék. Az 1986/IIL szelvényből származó, belül mázas kis füles bögréhez (25. kép 5) hasonlót az általunk ismert hódoltság kori magyarországi leletanyagban nem találtunk, talán (balkáni jellegű) török fazekasmunka. A másik kis galléros peremű füles bögre (kis fazék) jellegzetes helyi magyar fazekastermék (25. kép 6), típusának kronológiai helyzetéről, széles körű elterjedéséről, párhuzamairól a fazekaknál szóltunk. A fenti füles bögrék mellett az anyagból kiemeltünk még két töredéket, melyek bögrék darabjai lehetnek. Az egyik egy mázas, írókázott díszítésű oldaltöredék (28. kép 6), vékony falát sárgásfehér alapon színes vonalak, hullámvonalak díszítik. Hasonló mintájú töredéket a már idézett ugodi vár kapubejáratának aknájából közölnek - fazéktöredékként, a 16-17. századra datálva.327 A másik oldaltöredék (28. kép 3) külsejét plasztikus, spirálszerűen csavarodó indaszár díszíti, végén bimbóval. A 4. gödör leletanyaga és betöltődésének ideje alapján ez is a 17. század terméke lehet.328 * Köcsögök. A váli ásatási leletanyag ritkább edénytípusai között tartható számon a 4. gödör vörösesbarna színű, széles szájú, kihajló peremű, fehér festésű ép köcsöge (25. kép 1). E köcsögtípusnak több töredéke (pl. 28. kép 9) is a 4. gödörből került felszínre, ezek, a nagyobb töredékszám ellenére is, valószínűleg csupán 318 Vörös (barnásvörös) színű, különböző formájú mázatlan korsókat közöl Parádi Nándor, ezek a bennük talált érmék alapján főként szintén 16. századiak (PARÁDI 1963. passim), de van közöttük a 17. század második feléből való is (Napkor: i.m. 217, 248, 25. kép 4). Vörös, vöröses színű, különféle mázatlan korsótöredékeket hódoltság kori környezetből például Ozoráról is ismertetnek (GERELYES-FELD 1986. passim, hivatkozással késő középkori párhuzamokra), de számos további helyről említhetők még 319 Néhány kisebb töredéket (33. kép 6, 35. kép 7-8) sorolhatunk még e csoportba. 320 KOVÁCS-RÓZSÁS 1996,178, 11. kép, 12. kép 1. 321 GERELYES 1991. 31, 10. kép 1. 322 KALMÁR 1959. 36, LXXV.t. 8-9. 323 LÁZÁR 1986. 44, 12. kép 1. 324 Lázár Sarolta szerint ezek az edények törők edények után készülhettek (LÁZÁR 1986. 44). 325 BAJALOVIC-HADZI-PESIC 1981. 53-54, T.XIV. 1-4. (14-15. századra datálva a prilepi és skopljei ásatásokból); recens szerbiai anyagból: TOMIÓ 1983. Kát. 1664: ez a tároló forma, a perem és a nyak kiképzése tekintetében teljesen megegyezik a váli mázatlan tárolóval, de a szerbiai edény jóval nagyobb, más a fülkiképzése és teste benyomkodott bordákkal díszített. Kát. 1673: a mázas tároló közeli párhuzama, mind forma, mind nagyság tekintetében. 326 SAROSÁCZ 1972. 52, 66-69. képek. 327 M1THAY 1988. 75, 21. ábra 5. A váli, de az ugodi töredék is - a lelőkörülményeket, s a kísérő leleteket is figyelembe véve - inkább 17. századi, s a helyi készítésű, mázas, írókázott tálakkal hozhatók kapcsolatba. Vö. WIEN 1982. Kát. 226, korsó? oldaltöredéke plasztikus díszítéssel, 16. század 2. fele. 47
