Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A váli gótikus templom. Adatok Vál 14 -17. századi történetéhez - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 45. (Székesfehérvár, 1996)
A tárgyi emlékanyag
néhány edényhez tartozhattak. A köcsögök oldalát igen finom, ferde kannellúrázás, s több esetben erőteljesebb vagy halványabb fehér festés díszíti, mely széles sávokat, hullámvonalakat mintáz. Az edénytípus kétségkívül a 17. század késői periódusának terméke, a korábbi régészeti leletanyagban ismeretlen. 17. század második feléből, de inkább végéről való párhuzamai,329 formai továbbélése, kötődése a népi kerámiához ezt csak alátámasztják. Siklósi Gyula szóbeli közlése alapján ez a kerámia a Válhoz közeli Székesfehérváron is leginkább a 17-18. századi rétegekben, a 17-18. század fordulójának leletanyagában fordul elő.331 Miután Válón az ép köcsög és a köcsögtöredékek csupán a 4. gödörből ismertek, azok kora leszűkíthető a gödör betöltődésének egy-két évtizedére, azaz a 17-18. század fordulójára. A váli köcsögöket mindenképpen a későbbiekben népszerűvé váló, köcsögként, tejesedényként, tejesfazékként meghatározott edénytípus előfutárainak tekinthetjük.332 Egyéb edénytöredékek. Az 5. gödörben talált szürke szűrőedény aljtöredékét (31. kép 6) lelőkörülményei a 17. század második felére, végére helyezik. Fenéklyukas edényeket, edénytöredékeket a barcsi török vár területén is feltártunk,333 ezek mázatlanok, halvány vörösesbarna, szürke színűek. Barcson bizonyosnak tartható, Válón feltételezhető a török használat, a szűrőedényeknek talán a tejfeldolgozásnál volt szerepük. A 4. gödörből került elő az ásatások egyetlen /déosdarabja, egy kis lábtöredék (28. kép 14). A háromlábú serpenyők, bögrék Magyarországon a 16. század végétől kezdenek terjedni, részben helyi továbbfejlődés eredményeként, részben nyugati hatásokra.334 E lábasok ép példányait, láb- és nyéltöredékeit részben már 15-16. századi,335 de zömmel inkább 17-18. századi,336 vagy még későbbi, 18-19. századi leletegyüttesekből337 ismerjük. A váli töredék lelőkörülményei alapján a 17. század második felére vagy végére keltezhető.338 (Az egyházi helytörténeti gyűjtemény egyébként további, 17. század végi - 18. századi lábastöredékeket őríz.) A leletanyagból kitűnik egy fogaskerékkel benyomott mintával díszített mázatlan edény felső részének töredéke (27. kép 2), amelyet a 4. gödör kronológiai helyzete és egyéb tárgyai a 17. század második felére illetve a 17-18. század fordulójára datálnak. Az edényhez hasonlót a hazai hódoltság kori leletanyagból nem ismerünk: anyaga, kivitele, formája alapján magyar fazekastermék lehet. Fedők. A kúpos fedők Magyarországon a 15. századra kiszorítják a lapos fedőket, mivel alkalmasabbak voltak az edény zárására. A késő középkor - kora újkor folyamán már csak a kúpos fedőket használják,339 ezt bizonyítja a számtalan 15-18. századi fedőlelet is.340 A váli ásatási leletek között viszonylag kevés fedő és -töredék van (32. kép 6, 28.kép 13), ezek mind barna, halványbama színűek, lapos kúp alakúak, s fogógombjuk lapos, kerek és összeszűkülő nyakon ül. Valamennyi a 17. századra (tágabban a 17-18. századra) jellemző, s a korban egyező darabokkal mutat hasonlóságot.341 Kályhaszemek Mázas török kályhaszemek, kályhaszemtöredékek viszonylag kis mennyiségben kerültek elő Válón. Négy kiegészíthető példány (27. kép 3-6) származik a 4. gödörből, egy a 1986/III. szelvényből, s néhány további töredék az ásatás különböző helyeiről. Valamennyi kályhaszem azonos típusú: bögre alakúak, peremük vízszintesen kihajló, bordázott, belül zöld mázasak. 3?9 KOZAK 1966. 84,2. kép 4: Sümeg, fehér festésű köcsög, 86,4. kép 8-12: Szigliget, köcsögszerű mázatlan fazekak. 330 SAROSÁCZ 1972. 58, 85-86. képek: fehér földfesték vonalakkal, 87-88 képek: mázas köcsögök. j31 Ez úton köszönjük Siklósi Gyula közlését. 332 KRESZ 1960 passim; 1977. 278; ISTVÁN 1964. 128; KOZÁK 1966. 84. 333 Barcs, Dráva Múzeum, pl. ltsz. 94.1.264. 334 HOLL 1963a. 80. 335 HOLL 1963b. 351-352, 39-40. kép és 78. kép 5; MIKLÓS 1986. 240, 8. kép 1, 9. kép 2-3; MIKLÓS 1991. 20, 27, 32.t. 1,40.t. 1. j36 FODOR-KOZÁK 1970-71. 153, 34-35. kép; GÁL 1985 84, 87, IV.t. 1-2, LÁZÁR 1986. 43, 11. kép 5; KOVÁCS 1990-91. 170, Pl.IV 1, Pl.VI. 3. 337 MÉSZÁROS 1968. 37, XXXIX.t. 3, 5-8; SZŐKE 1974. 87, 7.t. 11-12, 14. 338 A lábasok használatára vonatkozóan. LAZAR 1986. 67.j. = KRESZ 1960. 310. 339 P.ARÁDI 1958b. 158-160. 340 Ezeknél a kúpos alapformán belül a falvastagság különbözőségén túl, kisebb formai eltérések figyelhetők meg (például a fogógomb-, a perem kiképzésében, vagy a palást ívének alakításában). 341 GERELYES 1987b. 256; MITHAY 1988 76,22. ábra 9; DRENKO 1976. 124, Obr. 7:1; FODOR-KOZÁK 1970-71. 153,34 kép. 48
